Átadták az AVL új járműtechnikai központját

Palkovics László elmondta, hogy a hazai járműipar fejlődését jól mutatja, hogy az előző évtizedben hozzávetőleg háromezer, jelenleg pedig több mint tízezer fejlesztőmérnök és kutató dolgozik ezen a területen. Az új központ 150 mérnök és tesztpilóta elhelyezésére, illetve egyszerre 50 jármű felkészítésére ad lehetőséget.

A volt miniszter felidézte, hogy a magyarországi iparfejlesztés terén a kezdetektől az volt a cél, hogy az ipar high-tech, zöld és magyar legyen, amihez a kormány megtette a szükséges gazdasági, szabályozási lépéseket, illetve gondoskodott a beruházások támogatásáról, valamint a kutatás-fejlesztési és oktatási háttér megerősítéséről.

Ezek eredményeként a koronavírus-járvány előtt már „kifejezetten robosztus volt” az ipar erősödése, majd a járványt követően igen gyorsan megindult a növekedés. A 2021-es 7,1 százalékos, jelentős bővülés után az idén a második negyedévben 6,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, meghaladva a 4,2 százalékos európai uniós átlagot - ismertette.

Idén is jó a helyzet

Szeptemberben 11,6 százalékkal volt magasabb a magyar ipar teljesítménye az egy évvel korábbinál. Az idei első háromnegyed évben pedig 6,7 százalékkal javult az ipar teljesítménye a múlt év azonos időszakához viszonyítva, az autóipar teljesítménye ugyanezen időszakban pedig közel harmadával bővült.

Palkovics László kiemelte, hogy a beruházások alakulása is kedvező - és ebben az autóipar áll az élen, rekordértéken -, a hazai beruházási ráta megközelíti a 28 százalékot, ami az EU egyik legkedvezőbb adata. A foglalkoztatottság 2010 óta szintén kedvezően alakul, azóta egymillióval nőtt a munkában állók száma, ami ma 4,7 millió felett van.

Jól fejlődik a járműipar

A járműipar fejlődését az is mutatja, hogy a hazai hozzáadott érték jelenleg 45-50 százalék, amit 2030-ra 65 százalékra lenne érdemes növelni. Magyarország az autonóm járművek fejlesztésében egymagában, az akkumulátorgyártásban pedig Németországgal együtt európai központtá válhat a következő évtizedre - vélekedett.

A volt miniszter jelezte: a kutatás-fejlesztésre és az innovációra szánt magyarországi források 2019-ben 700 milliárd forintot tettek ki, tavaly pedig már átlépték a 900 milliárd forintot, ez GDP-arányosan 1,64 százalékot jelent, ami 1990 óta a legmagasabb érték.

Palkovics László a grazi székhelyű AVL konszernről elmondta: világszerte 26 országban mintegy 11 ezer munkatársat foglalkoztat a globális járműipar egyik meghatározó innovációs és kutatás-fejlesztési szereplőjeként. Magyarországon 2002-ben telepedett le, és az AVL Hungary mára élvonalbeli kutató-fejlesztő centrummá vált, három budapesti telephelye mellett Kecskeméten és most már Zalaegerszegen is csúcstechnológiás fejlesztői környezetet alakított ki, így a magyar műszaki innováció eredményei öt kontinensre juthatnak el. Az AVL emellett a ZalaZONE járműipari tesztpálya üzemeltetésében is részt vesz.

Magyar szakemberek is kellettek a bővítéshez

Helmut List, az AVL elnök-vezérigazgatója az átadáson arról beszélt, hogy a konszern az idén ünnepli magyarországi működésének huszadik évfordulóját. Ma már nemcsak Budapesten van jelen a cég, hanem a járműipar egyik meghatározó helyszínén, Zalaegerszegen is, a bővítés pedig nem történhetett volna meg a felkészült magyar szakemberek nélkül - emelte ki.

Úgy fogalmazott, hogy több kihívással is szembe kell néznie a járműiparnak, ezért is foglalkoznak Zalaegerszegen az autonóm járművekkel, vezetéstechnikai és a közúti és gyalogos biztonságot célzó kutatásokkal.

Dirk Janetzko, az AVL Hungary ügyvezető igazgatója felidézte, hogy 2018-ban kezdték el a zalaegerszegi beruházást, ahol jelenleg 35 dolgozót foglalkoztatnak, a létszámbővülést pedig „újabb lendülettel gyorsítja fel” a most átadott fejlesztőközpont. Itt akár 150 mérnök és tesztpilóta dolgozhat, illetve egyszerre 50 járművet tudnak felkészíteni.