A brit kilépés vesztessé teheti Európát

Brumbauer József, a BPW-Hungária Kft. ügyvezető igazgatója:

Az angolok esetleges kilépése okozta legnagyobb kár véleményem szerint leginkább Európa versenyképességének csökkenésében fog megjelenni. Az USA-Kína-Európa gazdasági versenyben egy kilépés alapvető bizalomvesztéssel fog járni, hiszen egy meghatározó tag a kilépésével azt fogja üzenni, hogy nincs jövője az egységes európai gazdaságnak, összefogásnak.

Ez ki fog hatni a pénzpiacokra, bizalmi indexekre és újabb válság kialakulását segítheti elő Európában, miközben ebből a gazdasági világversenyből egyre gyengülő pozíciójával hosszabb távon, stratégiailag is vesztesként kerülhet ki.

* * *

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára:

A brexit bekövetkezése jelentős bizonytalanságot hozna magával, számos szerződést kellene újratárgyalni, amelyek az exportot és az importot is érintenék. Erre elvileg két év állna rendelkezésre, ám meglátásom szerint még ennél is tovább elhúzódhat a folyamat.

Nagy-Britannia jelentős piacot jelent járműipari szempontból, a magyar autógyárak is komoly mennyiségű járművet értékesítenek a szigetországban. Az esetleges kilépés egyértelműen visszaesést hozna az értékesítésben, ami hatást gyakorolna a magyar autógyártásra, ez pedig közvetve a beszállítókat is negatívan érintené.

Valójában beláthatatlanok egy ilyen kilépés következményei előzetesen, abban azonban biztosak lehetünk, hogy Európa versenyképessége csökkeni fog, ha kilépnek a britek az Európai Unióból.

* * *

Horváth Szabolcs, a Professió Klaszter elnöke:

Úgy ítélem meg, hogy a kilépés – ha ilyen irányú döntés születik – hosszú folyamat lesz. Az intézményrendszerek szétválasztása nem egyszerű, és sajnos erőforrásokat köt majd le akkor, amikor éppen az EU-nak és a nemzetállamoknak erre más célok elérése érdekében a legnagyobb szükségük lenne.

A britek szavazása talán az egész EU-t rádöbbenti, hogy reformok kellenek, csökkenteni kell a bürokráciát, rugalmasabb döntési rendszereket kell kialakítani, a gazdasági egységeket meg kell erősíteni, a kutatási tevékenységet fokozni szükséges úgy, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyabban használjuk fel. Amennyiben a britek a maradás mellett szavaznak, akkor is fel kell ismerni ezen változások szükségességét.

Meggyőződésem, hogy összefogással versenyképesebbek vagyunk, mint külön-külön. Erre példa klaszterünk működése is, ahol elsősorban a kkv szektorból tömörítünk vállalkozásokat, mégis együtt olyan gazdasági és érdekérvényesítő szerepünk lehet, amely által akár törvénymódosítást eredményező javaslataink is elfogadásra kerülhetnek. Ugyanez igaz az EU-ra is. A britek esetleges kilépése gyengíti érdekérvényesítő szerepünket a világ piacain, amelyben olyan versenytársak vannak, mint Kína, az USA, India, Japán. Minden, ami ebben a versenyben hátrányt okoz, jelentősen befolyásolja jövőnket.

Ugyanakkor a maradás esetén sem lesz egyszerű a megoldás. A nemzetállamok érdekeinek egybe kell esnie az EU érdekeivel, ám amíg ez politikai felhangot kap, addig sajnos nehéz lesz az előrelépés. Minden iparágnak fel kell ismernie, hogy a teljes beszállítói lánc bevonásával K+F projekteket kell indítani, amelyek eredménye a világpiacon értékesíthető, ezzel tartós és fenntartható fejlődési pályára állítva az EU-t. Ennek eléréséhez a britek EU-s tagsága rendkívül fontos, ugyanakkor hatékonyabb együttműködésekkel elképzelhető a kilépésük esetén is.