Így küzd a chiphiány ellen a Bosch

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatóságának elnöke bejelentette, hogy további hárommilliárd eurót szán a chipekkel kapcsolatos beruházásokra a vállalat. Ezeknek a fejlesztéseknek a két központja Drezda és Reutlingen lesznek, előbbi helyszínen most is a cégcsoport legmodernebb gyára működik. Ezt a létesítményt tekinthette meg a sajtó a Tech Day keretében.

Drezda budapesti léptékkel mérve nem nagy város, így az ipari parkjába is hamar megérkezik az ember. Rögtön szemet is szúr a környéken a Bosch jellegzetes épülete, ami újságíróként igazán különleges látvány – ez az az épület, amivel a Bosch-ról szóló sajtóanyagokat gyakran illusztrálják, sokszor maga a vállalat is. Érdekes élmény élőben megpillantani a gyárat, de a lényeg persze a belső.

Mire jók a chipek?

Elsőként azt nézhettük meg a gyárban, hogy mire használunk félvezetőket – erre a rövid válasz az, hogy mindenre. De tényleg, ezt a Bosch demonstrálta is: a külön cikkben bemutatott autóipari felhasználás mellett láttunk példát okos fazékra, okos fitneszes megoldásokra, automatizált szerszámgépre és még egy lebegő robotalkalmazást (planáris robot) is megmutattak.

Ezek közül alaposabban a Cookit nevű alkalmazást tudtam megnézni: ahogyan a hivatalos leírás fogalmaz, a Cookit a sokoldalúság egészen új dimenzióját kínálja a konyhában. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy akár el is menthetjük benne a saját receptjeinket, hogy aztán szinte helyettünk készítse el a kedvenc ételeinket – ezzel lényegében a hozzám hasonló konyhai analfabéták is remek fogásokat készíthetne el. Május eleje óta a Home Connect alkalmazáson keresztül egyszerűen meg is oszthatók a személyes Cookit receptek, a felhasználók így a Cookit-közösség számtalan receptjéhez férhetnek hozzá, további inspirációként pedig ételfotót is hozzáadhatnak kreációkhoz.

Az igazi boszorkánykonyha

A gyár talán legizgalmasabb része mégsem a fenti alkalmazások megtekintése volt, bár kétségtelen, hogy az is érdekes és tanulságos programnak bizonyult. Ám mégis úgy tűnt, hogy a sajtóból mindenki azt várta a legjobban, hogy végre betekintést nyerjünk az úgynevezett „clean room”-ba, vagy sárgaszobába. Ez az a hely, ahol a chipek készülnek – emberi munkaerő nélkül.

Ez a betekintés persze nem megy csak úgy! A szobába csak teljes védőfelszerelésben lehet bemenni, és még azt is átfújják levegővel egy külön erre a célra kialakított folyosón. Sőt, ekkor sem jutunk oda, ahol az ostyák összeszerelése zajlik (amikből aztán levágják a chipeket), hanem egy ablakon át nézhetjük az autonóm robotokat, ahogy a tetőn elhelyezett síneken száguldoznak. A clean roomba emberi beavatkozás nélkül zajlik a munka, igaz, napközben emberek is megfordulnak ott.

A robotok mintegy 800 munkafolyamat révén húsznál is több szintből építik fel az ostyákat. A lépések aszerint történnek, hogy milyen funkciója lesz az egyes szinteknek, így a folyamatról készülő rajz a méhek útvonalára is emlékeztetheti a külső szemlélőt – az sem tűnik logikusnak első ránézésre, közben bizony a lehető leginkább az. A folyamat törékenységéről sokat elárul, hogy amennyiben bármelyik szinten hiba történik, úgy az egész ostya használhatatlanná válik – nem kis kárt okozva ezzel, ezért nem mindegy az sem, milyen levegő jut be a szobába. Az eljárás során palládiumot és aranyat is használnak.

A szobában folyamatosan sárga fények világítanak, a fehér fény ugyanis káros hatással lenne a félvezetőkre. A Bosch elképesztően óvatosan bánik ezzel a területtel: a látogatás során védelmi cipőt, overallt, gumikesztyűt és hajhálót is fel kellett venni, pedig be sem léptünk oda, ahol ténylegesen készülnek a chipek.

A teremben éjjel-nappal gyártják a félvezetőket, és közben folyamatosan zajlik a kutatás-fejlesztés is, hogy a minél kisebb chipek minél több funkciót kapjanak – ezzel járul hozzá a Bosch a chiphiány enyhítéséhez. További érdekesség a gyár lokációjához, hogy az egyik irányba kinézve az ablakon néhány száz méterre található a Fraunhofer intézet központja – ez a fizikai közelség megkönnyíti az együttműködést a két cég között, ami tovább gyorsítja a fejlesztéseket.

Ha tudok negatívumot írni a Bosch Tech Day-ről, akkor az az, hogy a clean room meglátogatásával nem ért véget a rendezvény: annyi élményt és információt kellett befogadni, hogy az utolsó prezentáción már igencsak lankadó figyelemmel sikerült részt venni. A félvezetők és az azzal kapcsolatos fejlesztések fontossága persze így is átjött, de abban a világban, amiben most élünk, ehhez nem is kell sok.

Egy dologban biztosak lehetünk: a Bosch tényleg mindent megtesz a félvezető-ellátás minőségének javításáért, de azt ebben a modern gyárban is láthattuk, hogy egyáltalán nem könnyű műfajról van szó – és akkor nem beszéltünk a chipek iránti kereslet kitartó növekedéséről.

A Bosch termékeivel 1898 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős cégcsoport lett. Hazánkban a Bosch Csoport nyolc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója.