Beszállítók Már nem az olcsó munkaerő a magyar autóipar erénye

Már nem az olcsó munkaerő a magyar autóipar erénye

Pörge Béla | 2023.09.28 10:21

Már nem az olcsó munkaerő a magyar autóipar erénye

Fotó: Bosch Media Service Hungary

Szeptember 22-én került megrendezésre Egerben a 61. Közgazdász-vándorgyűlés. Az eseményen a magyar autóipar jövőjéről vitatkoztak a jelenlévők: szóba kerültek a legfontosabb kihívások, de azok az erények is, amik jórészt az elmúlt harminc évben alakultak ki.

A 61. Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 22-ei beszélgetésének címe „Az autóipar jövője, magyar esélyek” volt. A szekciót Galambos Tamás, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke vezette, a résztvevők alapvetően Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnökéek előadására reflektáltak, illetve annak mentén vitatták meg a felmerülő kérdéseket.

A kerekasztal-beszélgetésen Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára, Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. igazgatósági tanácsadója, Pomázi Gyula a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának volt elnöke és Tóth-Báló Tamás, az Emobility Solutions Kft. stratégiai vezetője vettek részt.

A bemutatkozások után a felek egyetértettek abban, hogy egyáltalán nem eldöntött kérdés, hogy az akkumulátoros elektromos vagy a hidrogénes, esetleg más technológia lesz a befutó a jövő mobilitásában. Kilián Csaba kiemelte, hogy az akkumulátorgyártáson, az akkuk összetételét illetően is számos alternatíva versenyez egymással. AZ akkugyártást illetően kérdés, mekkora szerepe lehet Magyarországnak és a magyar beszállítóknak az igazán nagyok mellett. Urbán László megjegyezte, hogy egy dolog az európai piacon az elektromos átállás, de a Suzuki például 123 országba szállít autókat, ezek zömében 2035 után is lehet majd belső égésű motorral szerelt autókat forgalmazni, ezért az ilyen erőforrások fejlesztését is fontosnak tartja a cég.

Már nem az olcsó munkaerő a legfőbb vonzerőnk

Urbán László saját forrásaira hivatkozva elmondta, hogy az Audi Győrbe településekor a cég elsődleges szempontja az olcsó munkaerő volt: akkoriban a pár éve megszűnt NDK területén található Magdeburgban is hétszeres bérköltséggel számoltak. A Mercedes-Benz kecskeméti beruházásakor már kisebb volt ez a különbség, míg a BMW debreceni gyáránál már csak sokadlagos szempont, hogy a munkaerő nem a legdrágábbak között való az EU-ban.

Kilián Csaba részletesen beszámolt a Mercedes Magyarországra csábításában játszott szerepéről és sikeréről, valamint kiemelte, hogy azóta elképesztő fejlődésen ment át Kecskemét – hasonlót vár Debrecenben is.

Abba a beszélgetés minden tagja egyetértett, hogy a kutatás-fejlesztésben az ázsiaiak már lehagyják az európaiakat, ez új kihívást jelent a magyar cégek számára is. Szintén fontos feladat lenne a beszállítók számára a diverzifikáció és az innovációs készség.

Ez utóbbit kiemelte Kilián Csaba is, de elmondta, hogy mintegy 700 beszállító és OEM van jelen a magyar járműiparban, ezekben több százezer mérnök dolgozik K+F területen, a magyar mérnökök számos nemzetközi innovációhoz járulnak hozzá Tier-1-es és Tier-2-es cégekben.

A beszélgetés teljes anyaga visszanézhető.

Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken!

Kiemelt Partnereink