Az autóipar egyik legnagyobb alakjának születésnapját ünnepeljük

Robert Bosch Németország déli részén, Albeckben, egy jómódú parasztcsalád tizenkét gyermeke közül tizenegyedikként látta meg a napvilágot 162 évvel ezelőtt. Szüleinek kis fogadójuk volt, ahol az utazók lovat is cserélhettek, a család a vasút megépítése után Ulmba költözött. Bosch finommechanikát tanult, majd 18 évesen a szokásnak megfelelően vándorútra indult, hét évig a kor legmagasabb technikai színvonalát képviselő vállalatoknál dolgozott otthon és külföldön, többek között Amerikában Thomas Edison cégénél és Angliában a Siemens ottani kirendeltségénél.

Hazatérve, 1886-ban Stuttgartban finomtechnikai és elektrotechnikai műhelyt nyitott, ahol egy társával és tanoncával mindenfajta elektromos berendezést szerelt és javított a telefontól a távírón át a villámhárítóig. Állandóan kísérletezett, így született meg 1887-ben első találmánya, egy gázmotorokhoz készített mágneses gyújtás, amelyet folyamatosan tökéletesített. Lehetőségeit túlbecsülve műhelyének bővítésébe fogott, ezért komoly anyagi nehézségei támadtak. Egyenesbe csak egy évtized múlva jött, amikor a mágnesgyújtót - a világon elsőként - járműmotorba, egy háromkerekű francia Dion-Bouton kocsiba szerelte.

Eljött az áttörés

Robert Bosch első korszakalkotó találmánya 1902-be született meg, ezt nevezhetjük az áttörésnek életében. Bosch egyik mérnöke, Gottlob Honold állt elő a magasfeszültségű, gyertyákkal működő mágneses gyújtórendszerrel. Ez a szerkezet minden addiginál gyorsabb és pontosabb volt, ezzel megoldotta a belső égésű motorok legnagyobb problémáját. A találmánynak köszönhetően a Bosch cég lett szinte minden jelentős autógyártó cég beszállítója, így rohamos növekedésnek indult: 1913-ra minden földrészen működött kirendeltsége, gyártmányainak 88 százalékát külföldön értékesítette.

A Bosch kínált először egységes elektromos gépjármű felszerelést: gyújtógyertyákat, lámpákat, elemeket, reflektorokat és önindítókat. Az első világháború kitörése miatt a vállalat ugyan elvesztette külföldi piacait, de a haditermelésre való átállással kompenzálni tudta veszteségeit.

Bosch a szociális vállalkozó mintaképe volt: 1906-ban ő vezetett be először nyolcórás munkarendet Németországban, 1910-ben munkásainak megadta a szabad szombat délutánt is. Egy írásában meg is fogalmazta, hogy „a munkáltató és a munkás sorsa egyaránt vállalata sorsától függ".

Előtérben a biztonság

Robert Bosch életében a vállalata olyan eszközökkel tette biztonságosabbá a közlekedést, mint az ablaktörlő vagy az irányjelző. A cég emellett a kutatásra is nagy figyelmet fordított, folyamatosan keresve az innovációk lehetőségét – elsősorban a közlekedést biztonságosabbá téve ezekkel a megoldásokkal.

A Bosch termékei közé tartozott már az 1920-as években a fentiek mellett a ködlámpa, a kürt, a világítás vagy éppen az önindító. Robert Bosch 1931-ben vonult nyugdíjba, bő egy évtizeddel később, 1942. március 13-án halt meg.

Bár Bosch soha nem titkolta ellenérzéseit a náci Németországgal szemben, a Harmadik Birodalom propaganda okokból állami temetésben részesítette. Bosch végrendeletében azt kívánta, hogy a Robert Bosch GmbH pénzügyileg független és önálló maradjon, nyereségét pedig jótékonysági célokra fordítsák.

A Bosch Csoport napjainkban mintegy 421 ezer munkatársat foglalkoztat világszerte, csaknem hatvan országban mintegy 470 leányvállalata és regionális vállalata működik. A Bosch Magyarországon körülbelül 18.300 embert foglalkoztat.