A magyar műszaki projektek felnőttek a külföldiekhez

A Kvalix Automatika Kft. már 30 éve jelen van az automatika és a termelés-végrehajtási rendszerek fejlesztésében. Hogyan változtak az ügyfeleik igényei az fejlesztések során?

A kilencvenes évek elején kezdtünk, más világ volt akkoriban, az igények is mások voltak. Úgy éreztem, hogy az éppen gyenge állapotban lévő magyar iparnak fejlődésre van szüksége, ezért alapítottam meg a céget.

Harminc éve kisebbek voltunk, kisebb projektekbe tudtunk csak belefolyni, de amúgy sem voltak országosan nagy projektek, ezt később is tapasztaltuk. Az elmúlt 10-15 évben olyan projektekkel találkoztunk, amikről korábban álmodni sem mertünk, és legfeljebb a külföldi partnereinktől hallottunk hasonlókról.

Mára megszűnt ez a különbség a magyar és a nyugat-európai ipar között, bár most is követő pozícióban vagyunk, de már jóval kevésbé, mint akkor. A nagyobb projektek és a technikai újdonságok sokkal hamarabb és nagyobb mértékben jutnak el Magyarországra. Ma már ugyanolyan eséllyel találkozunk ilyen műszakilag előremutató projektekkel itthon, mint külföldön.

Tehát nincs akkora lemaradásunk, mint a kilencvenes években?

Nincsen, de kevés a tisztán magyar hátterű cég ezen a szinten, inkább a multik leányvállalatairól beszélünk, akik nagyrészt ugyanazt hozzák, mint otthon.

Melyek voltak a legnagyobb sikereik saját működésük fejlesztésében?

A belső szervezettséget emelném ki első sorban, ez az, amiben kiemelkedünk. A méretünkhöz képest komoly háttérrendszereket üzemeltetünk: egy jól, németesen szervezett cég vagyunk.

A belső folyamataink, például az ISO-szabványoknak megfelelők vagy a munkabiztonsági előírások, amiket alkalmazunk, belső igény alapján születtek meg, nem külső nyomásra. A méretünkhöz képest nagyon jól szabályozott cég vagyunk.

Miben látják Önök a legnagyobb kihívásokat?

A jelenlegi válságban, de erre is megvannak a megoldások, ilyen például ez a videóinterjú is. A járvány miatt elfogadottabbá válik, hogy online találkozzunk egymással, és ebben számos lehetőség rejlik. Persze el kell jutni mindenkinek oda, hogy a technikai feltételek adottak legyenek egy így átalakuló rendszerhez, de az már most is látszik, hogy azok a cégek vannak előnyösebb helyzetben a piacon, akik minél inkább képesek home office-ban foglalkoztatni embereket, akik képesek megfelelni a digitalizációs követelményeknek.

Hogyan készülnek fel egy projektre? Melyik fejlesztési szakaszban érdemes Önökhöz fordulni?

Egy ilyen IIoT-s projektre való felkészülés az ügyfélnél kezdődik, a menedzsment a fő mozgatórúgó, ez is olyan, mint egy gyártásirányítási rendszer.

Mikor a Kvalix bekapcsolódik egy projektbe, akkor már vannak kész ötletek, mi ezek műszaki megvalósításában és az ötletek kiegészítésében tudunk segíteni, a műszaki dolgokban működünk közre. Mi a termelő és tesztelő berendezések létrehozásában, továbbá ezek, vagyis a műhelyszint, és a termelésirányítási rendszer közötti kapcsolatban tudunk közreműködni.

Mennyire tekinthető példának a Kvalix működése az IIoT szempontól?

Jól haladunk a digitalizációban, például nem okozott gondot most, a válság idején sem az átállás a távmunkára. Eddig is jelen volt a működésünk során a távmunka, most a járvány miatt fokozottabban csináljuk.

A termelésen belüli digitalizációban van hova fejlődnünk, de ez főleg annak köszönhető, hogy kis cég vagyunk. Ugyan nem papíron küldözgetjük a dolgokat egymásnak, például a CAM-es rendszerből elektronikusan mennek a megmunkálóprogramok a megmunkálógépekre és a PLM rendszerből amiben a termékadatok képződnek is átmennek az adatok az ERP rendszerünkbe amiből a beszerzéseket és gyártásokat indítjuk, de a szigorúan vett IIoT szintjén, a gépekről érkező információk alapján emberi beavatkozás nélkül, automatikusan meghozott döntések szintjén nem állunk, még az információk begyűjtésében és megjelenítésében is van hová fejlődnünk, de törekszünk arra, hogy minél inkább abba az irányba menjünk.

Milyen termékeket forgalmaznak?

Két lábon állunk, egyrészt van egy disztribúciós területünk, ami érzékelés- és vezérléstechnikai részből áll, mindkettő kapcsolódik az IIoT területéhez. Itt fix partnerekkel állunk kapcsolatban, ezek jól bejáratott, többnyire évtizedes kapcsolatok, a maguk területén vezető cégekről van szó.

A másik területünk az egyedi gépgyártás, célgépgyártás. Ez pontosabban mérő- és tesztelő automaták, szerelőgépek és gépsorok tervezését és kivitelezését jelenti. Ezeknél alkalmazunk IIoT szempontjából előremutató megoldásokat, jellemzően IO-Link érzékelők és aktuátorok vannak a gépeinken, melyeknek a távoli elérhetősége, illetve az ügyfelek termelésirányítási rendszerébe integrálhatósága is szinte mindig megoldott,

Mekkora a célgépgyártás jelentősége a vállalaton belül?

Most már az árbevételünk harmadát meghaladja ez a terület, létszámban pedig a cég több mint felét teszik ki a csak ezzel foglalkozó munkatársaink. Tíz éve vágtunk bele ebbe a tevékenységbe, ez egy fontos terület, további növekedésre számítunk, úgy számolunk, hogy meg fogja előzni a disztribúciós területet, és ez fogja vinni a prímet.

Melyek a vállalat jellemző célgépgyártási termékei?

Nem mindig kimondottan célgépeket gyártunk, hanem átfogó projektekben is részt veszünk, rendszereket alakítunk ki.

Szorosabban vett célgépek gyártásával főleg az autóiparban foglalkozunk, az ilyen jellegű megrendeléseink 90 százaléka innen származik. Termelési adatgyűjtő rendszert építünk jelenleg egy nyomdaipari ügyfélnél, ilyenekben is van tapasztalatunk, az első ilyen megrendelésünk immár közel 10 éve, még jóval mielőtt az IIoT vagy ipar 4.0 kifejezések elterjedtek volna, egy élelmiszeripari ERP rendszerhez kapcsolódó mérésadatgyűjő rendszer volt.

Az autóipar területén, ahová a gépeket, gépsorokat szállítjuk, átfogó rendszereket még nem kellett kialakítanunk, pedig más iparágakban csináltunk már ilyet. Az autóiparban valószínűleg jobban megvannak erre a házon belüli megoldások.

Melyek a legfontosabb előnyei a vállalatnak a versenyben?

A szervezettség, amire már korábban is utaltam. SAP rendszert használunk már 2008 óta, ez mindent átfog nálunk, így nem fordulhat elő, hogy bizonylatolási hibákat kövessünk el, utána tudunk nyúlni mindennek. Nem tudnak elveszni a levelezéseink sem, valamint nagyon jól meg vannak szervezve a projektjeink.

Fontos a folyamatos kommunikáció az ügyfelekkel, akik ki is szokták emelni a jó kommunikációnkat, rugalmasságunkat. Erre szükség van, hiszen az eredeti elgondolásokhoz képest mindig történik eltérés, hiszen egy olyan egyedi célgépet, műszaki alkotást készítünk, ami korábban nem volt jelen a piacon.

Nem fordult még elő olyan, hogy ne fejezzünk be egy gépet. Amit elvállaltunk, azt mindig teljesítettük, még akkor is, ha ez veszteséggel járt. Ez evidenciának tűnik, de nem az, sokszor látni olyat, hogy egy-egy cég levonul a projektből, ha az túl nagy falatnak bizonyul számára.

A szervezettség mellett fontos, hogy van megfelelő pénzügyi hátterünk, nem egy projekten múlik az életünk. A gépgyártást eleinte eltartotta a disztribúció, de erre már nincs szükség, nagyobb volumenű a célgépgyártásunk.

Szép kör, amit kiépítettünk, van alkatrészgyártásunk is a gépgyártásunk mellett, így két-három hetet nyerünk a projektekben, ráadásul a minőséget is kézben tartjuk. A minőségre egyébként is igényesek vagyunk, rendezett műhelyünk vannak, jó nevű CNC gépekkel dolgozunk, és a mögöttünk álló informatikai rendszer is erős.

A lényeg, hogy minden jól megszabott keretek között történik, ez a végterméken és a vevőkkel folytatott kommunikációban is meglátszik.

Milyennek látja a magyar munkaerőpiacot? Mennyit foglalkozik a vállalat az emberei képzésével?

Természetesen foglalkozunk a munkaerőnk képzésével, mindig is foglalkoztunk. Három évtizede járunk továbbképzésekre, benne van a vérünkben a képzésekben való részvétel.

Hosszú távon egyértelmű versenyhátrányt jelent, ha egy cég nem fordít időt dolgozóinak képzésére.

Most már mondhatjuk, hogy rendszeresen adnak feladatot a Techtogether versenyeken. Milyennek látják a hallgatókat képzettség és lelkesedés szempontjából?

Nagyon lelkes csapatokkal találkozunk ezeken a versenyeken, motivált társaságokat látunk. A szakmai képzettséget illetően sok következtetést nem lehet levonni, de felületesen látva pozitív, amit tapasztalunk, és nincs nagy különbség a csapatok között. Pozitívak a benyomásaink a lelkesedést és a képzettséget illetően is.

Miért érdemes ott lenni egy versenyen, főleg, ha online?

Most főleg megéri részt venni a versenyen, már csak azért is, mert mi is szerezhetünk tapasztalatokat. Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy ebben a helyzetben hogyan fog működni a verseny, és komoly reményeket fűzünk hozzá.

Azt sem tartom kizártnak, hogy ez az online verseny hozhat annyit, mint egy nem online szerzett tapasztalat, és amikor nem leszünk rákényszerítve az online versenyekre, akkor is fogunk ilyeneket szervezni, mert annyira beválik a mostani rendezés.

Ön villamosmérnökként indította el a vállalkozását. Mennyiben mások ma az elvárások egy villamosmérnökkel szemben, mint a kilencvenes években?

Az IT már akkor fontos része volt az tudományágnak, az évfolyamtársaim többsége az IT területén helyezkedett el, többen országos hírű cégeket vezetnek. Ilyen tekintetben nincs nagy változás, az IT vitte a prímet akkor is és most is. Az informatika szerepe azóta persze sokat nőtt, például a mobiltelefonok csak a kilencvenes években jelentek meg, mára pedig már az okostelefonok sokadik generációjánál tartunk.

Az IT-nek nagy lökést adott az Ipar 4.0 megnevezés, bár ez a jelenség mindig jelen volt, csak nem adtunk még neki nevet. A 2000-es évek óta végzünk olyan projekteket, amik az Ipar 4.0 alá tartozónak mondhatók, sőt talán még régebb óta, de a jelenség csak az utóbbi években került ennyire előtérbe, részben azzal, hogy nevet kapott.