Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Magyar cégekkel alakul át a városi közlekedés
2024.04.30 16:23Az osztrákoknál a posta is szén-dioxid-mentes kézbesítésre törekszik
2024.04.30 15:21Zöld utat kapott a Schaeffler és a Vitesco egyesülése
2024.04.30 13:18Következő fázisába léphet a hazai hidrogénipar
2024.04.30 12:22Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Változások előtt a haszonjárművek érzékeléstechnikája
A haszonjárművek egyre inkább automatizáltak, ahogy pedig az irányításukban egyre nagyobb szerepet kapnak a szenzorok és az algoritmusok, az érzékelők fejlesztőinek új kihívásokkal kell megküzdeniük.
Az amerikai-svájci TE Connectivity technológiai vállalat ICT szenzorokkal foglalkozó üzletágának igazgatója, Mark Uhrich szerint az érzékelőknek replikálnia kell, sőt túl kell fejlődnie az „emberi szenzorportfólión”, aminek összetevői többek között a tapintás, a látás és a hallás.
Az automatizáltság növekedésével a szenzorok megbízható működése „minden eddiginél kritikusabb biztonsági szempontból” – fogalmazott Uhrich, aki nemrég a SAE Internationalnek beszélt a haszongépjárműveknek szánt szenzorok fejlesztésében megmutatkozó kihívásokról és trendekről.
A nagy trendek formálják az érzékelőfejlesztést
A kihívások egyike a magas fokú, négyes vagy ötös szintű önvezetés követelményeiből adódik – mondta el Uhrich. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványa szerint biztonsági szintjük alapján négy osztályba sorolhatók az autóipari szenzorok, a megfelelően magas besorolás elérése pedig nehéz feladat, ami hosszú távú elkötelezettséget követel meg az autógyártóktól.
Az automatizálás mellett természetesen egy másik nagy trend, az elektrifikáció is hatással van a szenzorfejlesztésre, hiszen az akkumulátorok, a töltőrendszer és az elektromos hajtáslánc kontrollálása és monitorozása egyaránt szenzorokon alapul. Valójában a villanyhajtású járművek számára tervezett érzékelők egy új, saját piaci szegmenst fognak alkotni a kivitelezés, az ár és a teljesítmény sajátosságai miatt.
Bár a haszonjárművek esetében a szenzorok elhelyezése a járművek nagyobb méretéből adódóan könnyebb feladat, mint a személyautóknál, itt is megfigyelhető, hogy a különböző érzékelőket próbálják egy modulba építeni, ezáltal kompaktabb elrendezést biztosítva. Ez a megoldás, a járműgyártóknak több előnnyel is jár, ugyanis a gyártás költségét és komplexitását is csökkenti – mutatott rá Uhrich.
Nehezebb a közutakra fejleszteni
A közúti és az azon kívüli használatra tervezett járművekhez készülő szenzorok esetében hasonló fejlesztési trendek vannak jelen, a fejlesztések a két szegmensben azonban eltérő sebességgel és célkitűzéssel folynak. Például a bányákban használt járműveknél már aktívan használják a távolról vezérlést, amire a közúti alkalmazásokban is mutatkozik igény, azonban ott még csak a fejlesztés zajlik – magyarázta el Uhrich.
A közúti alkalmazásoknál a vezetést támogató rendszerek, a járművek konvojba csatolása, az okos pótkocsimenedzsment, illetve a prediktív karbantartás jelentik a fejlesztések fókuszát.
Egy további különbség a közúti és az azon kívüli alkalmazások között, hogy az utóbbin jellemzően korábban, de kisebb léptékben lehet implementálni az új megoldásokat.
Érdekesnek találta ezt a hírt? Ne maradjon le a legfontosabb járműipari történésekről, iratkozzon fel hírlevelünkre ezen a linken!