Megtriplázhatja az autóipar nyereségét a konnektivitás

A különböző kommunikációs hálózatokat használva, az összekapcsolt járművek életidejük alatt értékes adatokat továbbíthatnak más közlekedőknek – például haladási irányukról vagy közlekedési szituációkról –, illetve a járművek gyártóinak és azok beszállítóinak, akik azokat fejlesztésre használhatják fel. A konnektivitás egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy életidejük alatt a járművekhez vezeték nélküli frissítéseket vagy különböző szolgáltatásokat nyújtsanak, legyenek azok az infotainmenthez vagy más funkciókhoz kötődőek.

Háromszor nagyobb nyereség

Dr. Wolfgang Bernhart, a Roland Berger tanácsadó cég fejlett technológiai központjának társvezetője számokon keresztül világította meg a konnektivitásra épülő szolgáltatások fontosságát. 100 millió, átlagosan 30 ezer dollárért értékesített autóval és öt százalékos nyereségrátával számolva a globális autóipar egy évben 150 milliárd dollár profitra tesz szert. Ennek a duplája származhat a durván harminc százalékos árréssel értékesíthető digitális szolgáltatásokból 10-15 év múlva, mikor egymilliárd összekapcsolt autó lehet az utakon, melyek mindegyikére napi három dollárt költenek szolgáltatási díjak formájában.

A konnektivitási megoldások térhódítása gyorsulóban van Michael Hülsewies, a Continental architektúra és szoftver részlegének vezető alelnöke szerint, aki úgy látja, hogy az évtized végére az új autómodellek nyolcvan százaléka képes lesz valamilyen adatkapcsolat teremtésére.

Szemléletváltásra van szükség

Az összekapcsoltság és azzal párhuzamosan a szoftveres tartalom növekedése hatással lesz autóinak számítógépes architektúrájára is, ami egyre inkább szerveralapúvá válik – azaz a száznál is több funkcionális vezérlőegységet (ECU-k) nagy részének szerepét egy-kettő központi, nagy teljesítményű számítógép veszi át, integrálva számos funkció vezérlését és szoftverét.

A technológiai trendek egyúttal szemléletváltást is megkövetelnek a hardver és szoftver tervezésében egyaránt. A kettő fejlesztése és kezelése egymástól függetlenné válik, továbbá a mérnököknek szem előtt kell majd tartaniuk azt a követelményt, hogy a hardvernek alkalmasnak kell lennie az autó legyártása után telepített programok futtatására, míg az új szoftvereknek kompatibilisnek kell maradniuk a régebbi hardveres alapokkal.

A hálózati kapcsolat által a járművek szoftveres tartalma a jövőben – hasonlóan a cserélhető és kopó fizikai elemekhez – csakugyan változni fog az időszaki vezeték nélküli (over-the-air) frissítésekkel, valamint az on demand funkciók utólagos vásárlásával. Ilyen funkciókat például az Audi vagy a Tesla már ma is kínál, a Volkswagen pedig a jövőben széleskörűen kívánja alkalmazni a koncepciót, ami lehetővé fogja tenni a kevesebb modellvariáns gyártását, csökkentve termelési költségeit.

Növekvő fenyegetés, szigorodó követelmények

A Continental internetes eseményén külön szekciót szenteltek a konnektivitás egyik megkerülhetetlen kérdésének, a kiberbiztonságnak, amiről Mathias Dehm, a német beszállító kiberbiztonsági szakértője beszélt.

Előadását azzal nyitotta, hogy egy modern autó mintegy 100 millió kódsort tartalmaz – közel ötször annyit, mint az élvonalbeli F-35 vadászgép. Ezer soronként egy hibával számolva egy modern autóban 10 ezer kódolási hiba lehet, ezeknek azonban nem mindegyike növeli a jármű kibertéren keresztül érkező fenyegetésekkel szembeni kitettségét.

Ugyanakkor egyre fontosabbá válik a hibák idejében felderítése, mivel az autók ellen irányuló hackeléses támadások száma 2016-2019 között majdnem megkétszereződött minden évben – mutatott rá Dehm. További aggodalomra add okot, hogy növekszik a fekete kalapos hackerek által, vagyis rosszindulatú, önös célból elkövetett támadások aránya, ami 2010 és 2020 között 49 százalék volt.

A fenyegetésekre mind a szabályozásnak, mind a vállalatoknak reagálnia kell. A szabályozási oldalon mára az ENSZ elkészült a UNR 155 és 156 számú regulációkkal, amik az OEM-ektől egy kiberbiztonsági, illetve egy szoftverfrissítési menedzsment rendszer felállítását követelik meg többek között. Az EU-ban 2022 júliusától csak az új követelményeknek megfelelő modellek kaphatnak típusengedélyt, pontosan két évvel később pedig a már korábban engedélyeztetett, de még forgalmazott típusokat is vizsgáztatni kell majd.

Az ENSZ szabályai előírják, hogy a járművek kiberbiztonsági védelmét az egész életciklus alatt szavatolni kell, ideértve a behatolások megelőzését, észlelését és a rájuk való reagálást. Ezek a követelmények szükségszerűen a beszállítókat is érintik, akiknek a gyártókkal együttműködve gondoskodnia kell majd az autókhoz szállított komponenseik megfelelő védelemmel ellátásáról, később frissítéséről.

A Continental a behatolások észlelésében is szerepet tud majd vállalni a 2017-ben felvásárolt izraeli Argus Cyber Security-n keresztül. A kibervédelmi megoldásokat fejlesztő cég adatközpontot üzemeltet, ahol a hozzákapcsolt járművek által továbbított adatok elemzésével képesek felismerni a támadásra utaló jeleket. A cég fejlesztéseit csak 2021-ben tíz gyártó mintegy 65 millió járművénél fogják használni.