Fontos az elektromobilitás, mégsincs kiépítve a kapcsolódó infrastruktúra

A régió legsikeresebb országa Németország, amely természetesen igen erős exporttevékenységet folytat. Továbbra is világelső kíván maradni az elektromobilitás és a kiemelten innovatív termékek exportja terén. Az elektromobilitás piacán végbemenő fejlődés gyorsítása érdekében a szövetségi kormány 2016-ban elfogadott egy intézkedéscsomagot, amely közel egymilliárd euró értékű beruházást tartalmazott. A csomag részben a kormány elektromobilitási programjára épül.

Ösztönzők már vannak bőven

A magyar állam úgy döntött, hogy több mechanizmussal támogatja az elektromos autók használatát. Akárcsak más országokban, az akkumulátorral működő elektromos járművek (BEV) és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek (PHEV) után nem kell regisztrációs díjat, éves gépjárműforgalmi adót és céges autókra kivetett adót fizetni. Létezik továbbá egy 1,5 millió forintos alap, amely az elektromos autók ingyenes regisztrációját, az olcsóbb vagy ingyenes parkolását, valamint a nyilvános töltőállomásokon történő ingyenes vagy kedvező áron történő feltöltését biztosítja.

Egy ösztönző rendszert is létrehoztak, amely az elektromos gépjárművek megvásárlásában támogatja a vevőket. A többi közép-európai országban, például Németországban, Szlovákiában és Ausztriában is hasonló a helyzet. Csehországban állami támogatással lehet alternatív hajtóművel rendelkező járműveket vásárolni, azonban kizárólag kereskedelmi és önkormányzati vásárlók élhetnek a lehetőséggel. Denis Schemoul hozzáteszi, hogy Lengyelországban, egy elektromos járművek minden típusára kiterjedő, állami támogatást kínáló ösztönző rendszerről szóló javaslat alapján, személyautók vásárlására összesen nyolcezer eurónyi állami támogatást nyújt majd az állam magán és üzleti fogyasztóknak.

Egyre több a töltőállomás, de számuk még így is elenyésző

Az IHS Markit szerint, 2019-ben Magyarországon 195 töltőállomás működik. Olyan startupok, mint a MOL, Next-E és az E-Mobi Nonprofit GMBH terveik szerint jelentősen növelik a töltőállomások számát 2020-ban (a MOL és a Next-E 54 gyorstöltőt, valamint 5 ultragyors töltőt hoz létre, míg az E-Mobi Nonprofit 300 töltőállomást, köztük 20 nagysebességű töltőt létesít). A magyar infrastruktúra ennek ellenére fejletlen.

„Ezekután meg kell említenünk, hogy a valóságban a magyar piac villamosításának fő akadálya az infrastruktúra jelenlegi állapota és az új, elektromos járművek árszintje. A jövőre nézve ösztöntőket hoztunk létre, és arra számítunk, hogy az akkumulátorral működő elektromos járművek és a külső feltöltésű hibrid elektromos járművek részesedése már 2023-ra eléri a 10%-ot. Az előrejelzések szerint a külső töltésű hibrid elektromos járművek mindvégig népszerűbbek maradnak a következő évtizedben” - mondta Schemoul.

Az elektromos autó csak a jéghegy csúcsa

Az elektromos autók csak részei a mobilitás átalakításának. További alkotóelemek többek között a vezető nélküli autók és a városok számára kifejlesztett okos mobilitási megoldások. A vezető nélküli autókhoz kapcsolódó technológiai fejlesztés olyan lehetőséget kínál, amelyet minden közép-kelet-európai ország kihasznál. A 6. Közép-Kelet-Európai Autóipari Fórumon megvitatják az említett technológiákat, valamint a fórumot megelőző napon, speciális bejárás keretében bemutatják őket a közönségnek. A kormányok arra törekednek, hogy műszaki nagyvállalatokat vonzzanak országukba azzal a céllal, hogy a vállalatok új, fejlesztéssel foglalkozó létesítményeket építsenek. Csehországban például két tesztpálya épül önvezető autók tesztelésére. A tervek szerint Ústí nad Labem városa a vezető nélküli autók tesztelőközpontja lesz. Magyarországon már átadták a Zalazone tesztpályát.

A Continental a technológia széleskörű terjesztésén dolgozik

A média, az iparág és a szakmai közösség egyaránt ígéretes területként tekintenek a vezető nélküli járművekre.„Érdeklődéssel várom, hogy a régió egyes cégei mivel járulnak hozzá a fórum programjához. A Continental azt a témát veti majd fel, hogy a mobilitás automatizálásánál miként alkalmazhatjuk a mesterséges intelligenciát” - mondja Sasha Cioringa, a Continental Automotive Serbia ügyvezető igazgatója. A cég egyike a műszaki nagyvállalatok közép-kelet-európai régióban működő leányvállalatainak.

„Ebben a régióban fantasztikus mérnökök és termelőüzemek vannak, így a régió nagy hatással lehet a járműipar jövőjére. A Continental szakemberei aktívan dolgoznak az egészséges mobilitási ökoszisztéma megteremtésén. A technológia jelenlegi állása szerint a hatékony környezetvédelem különféle meghajtási technológiákat kíván: alacsony kibocsátású belső égésű motorok, valamint villamosított és tisztán elektromos hajtóművek alkalmazását. A Continental megfizethetővé és megbízhatóvá teszi ezeket a technológiákat” - magyarázta Cioringa.

2017-ben Cioringa hozta létre a Continental Automotive kutatási és fejlesztési központját Szerbiában. A központban 400 magasan képzett szakmérnök dolgozik, akik olyan termékeket és megoldásokat fejlesztenek ki, mint pl. a teherautók esetében alkalmazott konvojban haladás, kamera- és radarrendszerek, valamint a személyautóknál használt vezérlőmodulok és hozzáférési rendszerek. Ez a központ, valamint a régió más központjai segítik a Continental Automotive-ot jövőbeni terveinek megvalósításában.

„Jövőképünk a következő: a baleset-, kibocsátás- és stresszmentes közlekedés megteremtése. A közlekedés életünk lényeges része: munkába utazunk, elvisszük gyermekeinket a bölcsődébe, meglátogatjuk barátainkat, illetve családtagjainkat, vagy egyszerűen csak nyaralni megyünk. A Continental figyelembe veszi a társadalom szükségleteit és igényeit, valamint elősegíti a fejlődését. Az általunk kínált intelligens technológiák összekapcsolódnak, ezáltal megkönnyítik az emberek életét” - mondja Cioringa.