Az MI egy eszköz, amit jól kell használni

A konferencia mesterséges intelligenciáról szóló blokkját Oláh István, az Audi Hungaria Zrt. Motorgyártás, Mechanikus Megmunkálás részlegének vezetője kezdte, előadásában a prediktív karbantartás fontosságát hangsúlyozta, valamint egy már létező példán át mutatta be, menyire növelheti a hatékonyságot az MI alkalmazása.

Oláh István szerint egy mai termelőüzemben már rengeteg adatot gyűjtenek, azonban komoly kihívás ezek közül a releváns adatokat kiszűrni, és hasznosítani. Ezért egyértelmű, hogy a folyamatok hatékonyságának emeléséhez szükség van mesterséges intelligenciára.

A szakember a legfontosabb folyamatnak a karbantartást nevezte, aminek terén az Audi Hungariánál cél a gyártósor és a gépek rendelkezésre állásának javítása költséghatékony módon. Mint mondta, ebben van óriási szerepe az MI-nek. A konkrét cél azt elérni, hogy minél nagyobb arányban csak tervezett karbantartásokat kelljen végezni az üzemben, esetieket ne.

A mesterséges intelligenciától Győrben első lépésben azt várják, hogy megjósolja, mikor megy tönkre egy-egy adott gépelem. Ezzel kapcsolatban egy golyósorsó cseréjére létrehoztak egy ötlépcsős tesztprojektet, az első lépést az imént említettük, a harmadik szintnél már azt várják, hogy meghosszabbítsák az adott gépelem életét azzal, hogy állítanak a paramétereken, míg az ötödik szinten már teljesen automatikusan zajlik ez a folyamat. A tesztprojekthez az Audi Hungaria írt egy sajátfejlesztésű szoftvert, amivel segítik a karbantartók munkáját.

A projekt során kiderült, hogy amennyiben tudják előre az orsócsere időpontját az MI segítségével, illetve valamennyire meg is növelik az élettartamát az eszköznek, akkor komoly nyereséget érnek el. Az Audi Hungariánál évente több száz golyósorsót cserélnek, egy-egy orsó esetében ezer eurós nagyságrendet lehet spórolni az alkalmazással. Ebből az egy példából is látszik, hogy óriási potenciál rejlik az MI-ben a termelés esetében.

A valóság és a virtuális tér összeolvadása

Horváth Iván, a Siemens Zrt. Factory Automation Solution csoportvezetője az ipari metaverzumról tartott előadást. Mint fogalmazott, az ipari metaverzum nem forradalom, hanem folyamatos fejlődés, aminek a vége egy olyan metaverzum, ahol a valós élet és a virtuális valóság összeolvad. Egy tér, ahol valós időben, ténylegesen minden körülményt szimulálva lehet tesztelni.

Itt még nem tartunk, de az olyan technológiák, mint a VR, a generatív tervezés az MI-vel, vagy épp a blokklánc már ezt vetítik előre. Horváth Iván rámutatott, hogy az ipari metaverzum piaca nagyon gyorsan nő, sokkal gyorsabban, mint a fogyasztói (ami például a Facebook).

A metaverzumhoz hiányzik még az összeköthetőség, az átjárhatóság (a különböző cégek más-más szoftvereket használnak, más rendszerben dolgoznak), valamint sokszor a készségek is.

Segít megoldani a komplex problémákat

Dr. Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezető igazgatója szerint a mesterséges intelligencia a gyártás hatékonyságában tud segíteni. Elmondta, hogy az autóipar átalakulásával talán a legfőbb kihívássá vált az utóbbi években a vezetői feladatok komplexitása, ami pár év alatt a sokszorosára nőtt. Eddig nem látott kérdésekben kell döntéseket hozni, ebben a mesterséges intelligencia tud segíteni.

Keszte Róbert szerint a cégeknek nem MI-stratégiára van szüksége, hanem versenyképességire, mert a mesterséges intelligencia a versenyképesség növelésének egyik eszköze. Fontos továbbá, hogy önmagában az MI nem old meg mindent: az alapokkal tisztában kell lenni, vagyis a gyártást a lean alapjaira kell helyezni és olyan gyárakat, gyártósorokat kell építeni, amiben lehet használni MI-t, de a mesterséges intelligencia csak az egyik eszköz, más hatékonyságnövelő rendszerek is léteznek. Amire mindenképpen figyelni kell, hogy amit egyszer megépítettünk, az nem egy állandó állapot, mert a világ körülöttünk folyamatosan változik.

Nem veszi el a munkát

Nógrádi József, a Trenkwalder Recruitment Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója az MI munkahelyekre gyakorolt hatásairól tartott előadást. Kiemelte, hogy el kell oszlatni a munkavállalók félelmeit, ugyanis sokan azért tartanak az MI-től, mert nem ismerik azt – miközben ma már szinte mindenki telefonjában, vagy akár autójában is ott a mesterséges intelligencia, nem beszélve a közösségi oldalak célzott hirdetéseiről. Az MI már az életünk része, mégsem vette el tömegek munkáját – hangsúlyozta Nógrádi József.

Kiemelte azt is, hogy a fiatalok már ma is eszközként tekintenek a mesterséges intelligenciára, amit használnak is, például ChatGPT a jelentkezéskor, teszteken, egyetemen. Az MI elsősorban átalakítja a munkahelyeket, de nem veszi el a munkát az emberektől – legalábbis egyelőre.