Ezek az autonóm közlekedés és a digitalizáció aktuális irányai

– Mit érdemes tudni elöljáróban a jelentés közzétevőjéről?

– A Mobilitás Jövője Nemzeti Platformot, mint egyfajta szakmai tanácsadó csúcsszervet a német kormány hozta létre, működését pedig a közlekedésért és digitális infrastruktúráért felelős szövetségi minisztérium koordinálja.

Mivel Németország a technológiai fejlődésben világszinten vezető szerepet kíván betölteni, érthető, hogy komolyan támogatja egy ilyen szakértői testület tevékenységét. Ezzel együtt a platform hangsúlyozza, hogy önállóan, pártatlanul és semlegesen működik, jelentései pedig kizárólag a koncepcióalkotásban részt vevő szakértők véleményét tükrözik.

A jelenleg 240 tagot számláló, irányító testülettel, tanácsadó bizottsággal és 6 munkacsoporttal működő szakmai grémium a fenntartható és versenyképes közlekedés kérdéseit vizsgálja. Tagjai között minisztériumok, világszinten meghatározó piaci szereplők, valamint egyesületek, kutatóintézetek és NGO-k egyaránt képviseltetik magukat.

Az egyes témakörök összetettsége miatt és a minél hatékonyabb eljárás érdekében néhány munkacsoporton belül alcsoportokat hoztak létre. Így például a mobilitási ágazat digitalizálása elnevezésű 3. munkacsoport keretei között további, úgynevezett fókuszcsoportokban foglalkoznak a multimodális és az autonóm mobilitás vagy éppen a társadalmi párbeszéd kérdéseivel. Ebben a 3. munkacsoportban többek között a német autóipart képviselő VDA, továbbá a BMW, a Continental, a Daimler, a Deutsche Bahn, a Deutsche Post, Fraunhofer-Intézet és a Robert Bosch képviselői folytatnak egymással eszmecserét. Céljuk minden olyan témakör megvitatása, amelyeknél a digitalizáció és az automatizálás előfeltételét jelenti annak, hogy a jövő mobilitása egészségesebb, klímabarátabb, hatékonyabb, kényelmesebb és megfizethetőbb legyen.

Néhány hete ez az említett 3. munkacsoport közzétette a még nem végleges, 2. számú jelentését, ami az interneten bárki számára elérhető.

– Melyek ezen szakértői anyag főbb megállapításai?

– Ez a dokumentum részleteiben foglalkozik a közúti autonóm mobilitás bevezetésének alapvető feltételeivel annak érdekében, hogy 2025 és 2030 között eredményesen el lehessen végezni az implementálást.

A jelentésben érintett témakörök a dokumentum struktúrája szerint haladva a következők: típusjóváhagyási eljárás és a közúti közlekedést szabályozó törvény modernizálása; az infrastruktúra digitalizálása és az adatcsere fejlesztése; autonóm flották működésének biztosítása és a személyszállítási törvény megreformálása; végül pedig a társadalmi elfogadás párbeszéd útján történő erősítése.

Előrebocsátom, hogy a fenti témakörökön belül most szubjektív módon, inkább figyelemfelhívó jelleggel választok ki néhány területeket. Így a témával foglalkozó más hazai szakértők a jelentés átolvasása után biztosan találnak majd olyan további szempontokat, amelyek az általam említettekkel együtt segítik személyes álláspontjuk kialakítását.

Kezdjük a típusjóváhagyási eljárással, amivel legutóbbi beszélgetésünkben az EU-jog szemszögéből már foglalkoztunk. Ezzel összhangban a szakértői anyag rögzíti, hogy egyértelmű szabályokkal egységes és kiszámítható típusjóváhagyási folyamatot kell megvalósítani. Ennek keretei között pedig körültekintően szükséges rendezni azt az esetkört is, amikor a már engedéllyel rendelkező járművek bővülnek új funkciókkal szoftverfrissítés eredményeként. A munkacsoport olyan megoldás-csomag kidolgozását javasolja, amelyet végig kellene vinni az EU és az ENSZ-EGB eljárásain. Számomra érdekes, hogy a szakértők a típusjóváhagyás vonatkozásában nem említik meg az Európai Parlament és a Tanács (EU) most hatályba lépett új, 2019/2144 rendeletét, bár annak előkészítéséről nyilván rendelkeztek információkkal.

– A jelentés milyen egyéb jogalkotói feladatokat határoz meg?

– A dokumentum készítői az automatizált közlekedéssel kapcsolatban szükségesnek tartják a német jogszabályi környezet újbóli felülvizsgálatát. Ezt azzal indokolják, hogy a vezetési stratégiát és a közlekedési viselkedést a vezető helyett egyre inkább a műszaki rendszer algoritmusai határozzák meg. A közúti közlekedést szabályozó törvény 2017. évi módosítása, amiről szintén beszélgettünk már az autopro.hu-n, biztosítja a jogi kereteket a 3. és 4. szinthez a közúti forgalomban, ugyanakkor nem tartalmaz rendelkezéseket a járművezető nélküli vezetésről, azaz az 5. szintről. Ez pedig változtatást igényel, mivel a teljesen automatizált, azaz vezető nélküli gépjárművek használata a német közúti forgalomban jelenleg csak speciális engedéllyel lehetséges. Megjegyzem, a jelentés szerint az illetékes szövetségi minisztérium már dolgozik a teljesen automatizált járművek közúti használatának jogi szabályozásán, így várhatóan még idén aktualizált rendelkezésekkel lehet számolni.

Nem meglepő, hogy a jelenleg is intenzíven zajló németországi projektek miatt a munkacsoport hangsúlyozza, hogy a kodifikáció során a vezető nélküli shuttle-buszokra is figyelemmel kell lenni. Ennek során, különösen a sebességi korlátok és az alkalmazási területek meghatározásával elő lehet segíteni újabb vezető nélküli mobilitási koncepciók megvalósítását. Ez a törekvés egybecseng a munkacsoport azon álláspontjával, miszerint az automatizált közlekedés területén a személygépjárművek és a shuttle-buszok nemzetgazdasági szempontból komoly potenciált jelentenek.

A kodifikáció kapcsán a jelentés külön pontban foglalkozik a személyszállítási törvény aktualizálásával. Ezt a jogszabályt szintén abba az irányba kívánják alakítani, hogy figyelemmel legyen a digitalizáció és az automatizáció területén zajló technológiai fejlődésre. Ezzel kapcsolatban fontos alapvetés, hogy a digitalizáció lehetővé teszi a különböző utazási lehetőségek igényre szabott összehangolását, valamint az utasok egy járműbe történő összevonása is hozzájárul a forgalom csökkenéséhez. A hálózatba kapcsolt automatizált rendszerek pedig ezek elérését hivatottak szolgálni. Emiatt a jelentés a sofőr nélküli személyszállítást lehetővé tevő jogi keretek megteremtését és a különböző szolgáltatások digitális továbbfejlesztését határozza meg feladatként.

Az anyag kitér a határon átnyúló közlekedésre is. Ezzel összefüggésben olyan rendelkezések elfogadását javasolja, amelyekkel biztosítható a jogszabályok kölcsönös elismerése az érintett szomszédos országok részéről. A szakértők szerint egy ilyen együttműködés elősegíti, hogy a határterületeken további tesztterületek kerüljenek kiépítésre.

– Az infrastruktúra digitalizációja a jövő mobilitásának kulcskérdése. Mit mond erről a jelentés?

– Ahogy már említettem, ezzel a témakörrel szintén kiemelten, külön pontban foglalkozik a dokumentum, kiegészítve azzal, hogy folyamatosan javítani szükséges az adatcsere minőségét és megbízhatóságát. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a magas szintű és biztonságos működés érdekében fokozott erőfeszítésekre van szükség az infrastruktúra üzemeltetői részéről. A jelentés az autóipari szereplőket is kiemeli, akik az adatcsere jóvoltából szintén hozzájárulnak a mobilitási adatok ökoszisztémájának felépítéséhez.

A dokumentum szerint a közlekedés biztonsága szempontjából releváns adatoknak hozzáférhetőknek kellene lenniük meghatározott központi nyílt hozzáférésű adatportálokon. A portálokat pedig úgy kell kiépíteni, hogy azok a jövőben ne csak összegyűjtsék, hanem szabványosított és használható formában rendelkezésre is tudják bocsátani az adatokat, megkönnyítve ezzel az adatokon alapuló intermodális szolgáltatások fejlesztését. Megjegyzem ezen szándék kapcsán természetes lesz, ha például érdekvédelmi szervezetek a személyes adatok biztonsága érdekében további garanciális szabályokat kérnek a jogalkotótól.

– Miként viszonyul a jelentés a technológiai vívmányok társadalmi elfogadásához?

– A digitalizáció térnyerése, valamint az ember és a gép közötti egyre intenzívebb együttműködés mélyreható társadalmi változásokat eredményez. Ez különösen igaz a közlekedés területén. Mivel ez az átalakulás közvetlenül kihat a magánemberek életkörülményeire, a munkacsoport célként tűzi ki a széleskörű párbeszéd folytatását, amelynek során az etikai, össztársadalmi és egyéni szintű aggályokat egyaránt meg kell vitatni. A jelentés szerint a németországi Etikai Bizottság iránymutatásai, amelyekkel korábban szintén részletesen foglalkoztunk, mindenképp a konzultáció alapjául szolgálnak.

Meglátásom szerint ebben a párbeszédben bizalomerősítő tényezőt jelent az is, hogy a jelentés, ahogy említettem, publikus és az interneten bárki által elolvasható.

– Az elmondottakra is figyelemmel hogyan értékelhetők a munkacsoport javaslatai?

– Biztosra vehető, hogy a jelentés tartalmaz olyan inputokat a jogalkotó számára, amelyeket figyelembe fognak venni a németországi kodifikáció során. Egyebekben ez a szakértői anyag továbbra is azt igazolja, hogy a közlekedés átalakulásának intenzitása megkívánja az irányadó jogszabályok rövid időközönkénti felülvizsgálatát.

Nyitókép: press.bmwgroup.com