Átformálja az autókat az érzékelők fejlődése

Az érzékelőtechnológia fejlesztésével foglalkozó vállalatok egyike a svéd Veoneer, aminek vezérigazgatója, Jacob Svanberg úgy véli: „A járművek következő generációja több magas teljesítményű szenzorral, több számítási kapacitással, illetve a fejlettebb alkalmazások kiszolgálásához jobb rendszerekkel fognak rendelkezni.”

A vállalat által fejlesztett megoldások azok közé tartoznak, melyek lehetővé teszik majd a Svanberg által vízionált jövőt. Az egyik ilyen megoldás az ausztrál Baraja startup szabadalmaztatott lidar technológiája, aminek fejlesztését együtt végzi a kettő vállalat. A Spectrum-Scan technológiájú érzékelő lézersugarának hullámhosszát szabályozva megváltoztathatják a szöget, melyben a lézer kilép a prizmából anélkül, hogy mozgó alkatrészekre lenne szükség. Ennek köszönhetően az érzékelő csak vertikálisan 2000 szögben szórhat lézerfényt. Ezzel szemben a magas felbontású lidarok piacvezetője, a Velodyne VLS-128 esetében a szögek száma csak 128.

A kameraalapú megoldások kiegészítéseként a Veoneer rövid hullámhosszú infravörös érzékelőt (short-wave infrared – SWIR) szenzort is fejleszt az izraeli TriEye segítségével. Ez a technológia rossz látási körülmények között ellensúlyozná a más típusú szenzorok működőképességének lecsökkenését, azonban a benne használt anyagok miatti magas ára eddig nem tette lehetségessé az autókba építését. Ezen változtathat a partnerek közös fejlesztése, ami állításuk szerint az elő, SWIR spektrum egészét lefedő szilíciumalapú érzékelő a világon.

Különös figyelem az élőkre

A Veoneer a SAE International szakembereinek nemrég több demonstrátor járművét is megmutatta Michiganben. Ezek egyikének B-oszlopába egy 60 gigahertz-es radart építettek, ami biometrikus jellemzők, például légzés alapján képes beazonosítani állatokat, gyerekeket vagy felnőtt embereket a jármű előtt.

„A radar érzékeli a pozíciót, a mozgást, a visszaverődés frekvenciáját, a szögeket és a méretet – ezek mindegyike olyan információ, ami felhasználható annak meghatározására, hogy hol és mi van a járműben” – mondta el Chris Van Dan Elzen, a Veoneer radarokért felelős vezetőhelyettese. Ez azt jelenti, hogy a radar olyan rendszerek alapjául is szolgálhat, amik figyelmeztetnek, ha egy élőlény, például egy kisgyerek maradt a bezárt járműben. Ahogy arról az autopro.hu is beszámolt, a nyári hőségben életet menteni képes megoldás fejlesztésén dolgozik már például a Toyota.

Máshogy is segíthet az érzékelők befele fordítása

Egy másik demonstrációs járműben a Veoneer egy fejlesztés alatt álló vezetői pontozási rendszere dolgozik. Ez tizenegy szempont alapján értékeli a vezető teljesítményét, egyúttal tanácsokkal szolgál a fejlődéshez. A sofőr figyelemmel kísérését belsőtéri szenzorok, például kamerák, radarok és sztereó képalkotás kombinációja biztosítja. „Mindezen érzékelők gyártásban vannak ma” – mutatott rá Elzen, hozzátéve, hogy a demonstrációjuk példával szolgál arra, hogyan kombinálhatják azokat annak érdekében, hogy további segítséget nyújtsanak a vezetőnek.

Az utastérben elhelyezett érzékelőket arra is használhatják, hogy az utasok pontos testhelyzetéről gyűjtsenek adatokat a légzsákműködés optimalizálása érdekében. Az utasokat figyelő kamera alap esetben másodpercenként tíz képkockát készít, vészfékezéskor azonban a szám felugorhat százra, hogy a légzsákelektronika pontos információt kaphasson az utasok légzsákoktól való távolságáról. Az utasok elhelyezkedésének ismerete sokat számít, ha például valaki éppen kihajol az ablakon, a légzsák nem aktiválása lehet a kívánatosabb alternatíva.

Az utasfigyelő rendszer egyik része lehet az úgynevezett Time of Flight (ToF) kamera, amilyet jelenleg a Veoneer is fejleszt. A ToF kamera pulzus szerűen fénysugarakat bocsát ki, melyek visszaverődése alapján méri az objektumok tőle mért távolságát. „Ez ténylegesen egy új felfedezésre váró területet nyit meg a légszákok működésének okosabbá tételében” – húzta alá Svanberg.