Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Parkolókat bérel a Tesla, hogy eladatlan járműveit ott tárolhassa
2024.05.17 06:21
Új budapesti létesítményt avatott a Knorr-Bremse
2024.05.17 04:20
Budapesten is bemutatkozik a legújabb Setra
2024.05.16 17:17
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
A dízelek kipufogógáza és a szélvédőmosó folyadék is károsítja az utakat
Fotó: Hokkaido University
Az épületeinkben lévő beton és az utak, kifutópályák készítésére használt aszfalt a 19. század óta az építészet alapvető elemei. A modern betonépítményeknél és utaknál azonban megfigyelték, hogy elődeiknél sokkal gyorsabban erodálódnak, eddig pedig nem ismerték a jelenség pontos okát.
Hat japán kutató arra a megállapításra jutott, hogy a fokozott erózió hátterében az aszfaltba és betonba kis mennyiségben kerülő organikus anyagok állnak.
A modern betonépítmények és aszfaltból készült járdák, valamint útburkolatok állapotának gyors romlása nagy probléma. Az erózió repedések képződésében, az anyag porrá morzsolódásában és külön rétegekre bomlásában nyilvánul meg. A folyamat következményeként az idő előrehaladtával az építmények már nem használhatóak biztonságosan eredeti rendeltetésük szerint, csökken az élettartamuk, ezenfelül növekednek a karbantartásra és felújításra fordított összegek.
Új módszerrel az igazság nyomában
A kutatók egy új módszert dolgoztak ki, hogy meghatározzák milyen sebességgel erodálódik a beton. A ma alkalmazott eljárás a felszíni repedések szélességének mérésére, illetve egy egyszerű kémiai vizsgálatra épül, amivel nem lehet teljes képet kapni a keletkezett kárról.
A kísérletek során megfigyelték, hogy a közönséges cement vízzel összekeverésekor egy érdekes szag képződött. Azt feltételezték, hogy a szagért organikus anyagok felelősek, majd megvizsgálták azok eróziókeltő hatását.
A kutatók egy olyan eszközzel dolgoztak, ami lehetővé tette, hogy az aszfalt mintadarab egyik oldalát 24 órán át párás levegő érje, míg átellenes oldala hűtve legyen, ezáltal élethűen rekonstruálhassák a valós környezeti viszonyokat. Komputertomográfiával (CT-vel) kombinálva a módszer alkalmas a kár pontos mértékének felmérésére.
A teszteket Japánból származó aszfalt mintákkal végezték, melyek legrégebbije 1960-ból származott. Vizsgálat alá vettetek egy sor, a világ különböző pontjairól származó betonmintát is, melyeknél referenciaként egy 120 éves darabot használtak.
Nem tesz jót az utaknak a korom
A Green Car Congress cikke szerint a modern aszfaltokban és betonban egy sor organikus molekulát azonosítottak be, köztük voltak ftalátok (színtelen, szagtalan olajos folyadékok), dízelekből származó korom, felületaktív anyagok, valamint ablakmosó folyadékok maradványai. Ezeknek az eróziót gyorsító részecskéknek egy része még a gyártási folyamat során került az anyagokba, míg másik része a környezetből.
A kutatók megállapították, hogy az eróziót gyorsítják a vízben jelenlévő organikus anyagok, illetve, hogy a folyamat sebességét leginkább a ftalátok növelik.
A kutatás végzői abban bíznak, hogy eredményeikkel hozzá fognak járulni tartósabb beton és aszfalt készítéséhez.
