Drámai hatások, komoly változások a városi közlekedésben

„Közlekedés a változó világért” címmel Lipcsében rendezték meg az International Transport Forum (ITF, korábbi nevén Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája) szimpóziumát, amelynek résztvevői szakmai előadásokon, plenáris üléseken és kerekasztal beszélgetéseken tárgyalták a jelen és a közeljövő közlekedésfejlesztési kihívásait.

– A nagyobb terhelés mellett mára átalakult a kereslet, azaz a felhasználói oldal is: egyre nagyobb az igény arra, hogy az emberek élhető és fenntartható környezetben töltsék a napjaikat. A város legyen az emberekért, ne pedig fordítva – idézte vissza a találkozón elhangzottak általános üzenetét Horváth Zsolt Csaba, a Műegyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának hasznosító vállalkozása, a BME ITS Zrt. vezérigazgatója a bme.hu cikke szerint.

Egyre "okosabbak" lesznek a városaink - nincs más választásu(n)k

A hetedik alkalommal megrendezett csúcstalálkozón a nemzetközi közlekedési szervezetek vezetői, az európai kormányzati, önkormányzati, kereskedelmi, ipari és felsőoktatási-kutatói területeinek delegáltjai cseréltek véleményt. A szakmai előadásokon szó volt egyebek között a fejlett és fejlődő országok városaira jellemző fejlesztési igényekről, a digitális technológia terjedésének köszönhető adatokról, azaz, az ún. „big data” feldolgozásának lehetőségeiről és összefüggéseiről a logisztikával; valamint az elektromos autókról, mint közlekedési alternatívákról.

– Számos európai vezető felhívta a figyelmet a konferencián arra, hogy a globalizáció, a városiasodás és a klímaváltozás a közlekedésre is drámai hatást gyakorol. Az egyik központi téma a városok és a közeledés fenntartható fejlődése volt, amely ma már nem csak környezetvédelmi, hanem fontos gazdasági és társadalmi kérdés is. Ezért a közlekedés jövőbeli irányainak meghatározásánál e szempontokra együttesen kell ügyelni – emelte ki a konferencián elhangzottakból Ruppert László, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) volt vezérigazgatója és a BME ITS Zrt. felügyelőbizottsági tagja.

– Változást hozott a közlekedési igényekben a gazdasági recesszió, amely egyfajta bizalmi válsághoz is vezetett. Mindez abban nyilvánul meg, hogy míg pár évtizeddel ezelőtt a városi közlekedésfejlesztésben a legnagyobb kihívást a személygépkocsik tömegének elhelyezése jelentette, ma már egyre inkább előtérbe kerül a lakosság jobb, emberközelibb kiszolgálása. A problémára néhány kisebb európai város sajátos megoldást talált ki: tudatos tervezéssel és közösségi akciók révén elérte, hogy mára a közlekedők fele-harmada kerékpárral vagy gyalogosan közlekedik. Azonban olyan megapoliszokban, mint például Mexikóváros, lehetetlen ilyen arányt elérni. Itt a 20 milliós lakosság napi szállítását a metróvonalak is alig győzik – emelte ki Ruppert László.

A szakmai szimpóziumon számos példán keresztül mutatták be, hogy az európai közlekedésfejlesztésben hogyan próbálnak lépést tartani a változó világgal. Például a nyugat- és észak-európai államokban óriási fejlődés tapasztalható az elektromos autók gyártása és felhasználása területén. – Ezek az alternatív meghajtású járművek főként ott terjednek, ahol az állam támogatja a beszerzésüket és a használatukat. Oslóban például ÁFA-mentesség, ingyenes parkolás, ingyenes városi alagúthasználat, bizonyos helyeken ingyenes energia-vételezési lehetőség jár az ilyen járművekkel közlekedőknek. Számításokat végeznek az európai államok arra az esetre is, hogy mennyivel kellene növelni a villamos erőművek kapacitását, ha egy ország teljes benzines gépjárműparkját lecserélnék. Az írek becslése 2 százalék, más államok ugyanennek az ötszörösével kalkulálnak – emelte ki az egyik legnagyobb ellentmondást keltő témáról Ruppert László.

– Lipcsében olyan projekteket és jövőbeli terveket ismerhettünk meg, amelyek jó eséllyel megjelennek majd az Európai Unió egységes kutatási keretprogramjában, a Horizont 2020-ban. A hétéves ciklusban, 2014 és 2020 között közel 80 milliárd eurót fordítanak a program kezdeményezéseinek megvalósítására. A nálunk lévő szakmai tudással és tapasztalattal a Műegyetem és hasznosító vállalkozásai jó eséllyel pályázhatnak a fejlesztési projektekre, amelyekhez jó kiindulás lehet a csúcstalálkozón megszerzett ismeret - idézi a portál Varga Istvánt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánját.

A teljes cikk itt olvasható.