Útközben – a BME kutatóegyetemi pályán

A plenáris ülésen az első előadó, Péceli Gábor rektor Hol tartunk? Hová tartsunk? címmel beszélt a kutatóegyetemi programról, melynek teljes költségvetése több mint 3 milliárd forint. Öt területen folyik a munka, s ebből portálunk a járműtechnikait követi.

Regisztrációs nagyüzem.

Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, az egyetemek szerepéről beszélt a kutatói utánpótlás nevelésében és szólt az aktualitásokról, vagyis a felsőoktatás átalakításáról is. Újra kell diverzifikálni a felsőoktatás rendszerét, amelyben túl erőssé vált a minőség ellen ható homogenizáció. – Egyetemmé vált főiskolák kezdtek versenybe a hallgatókért, csúcsintézményekkel, akik a fennmaradás érdekében középiskolás fokon tartottak tanfolyamokat. Ez senkinek sem jó, ezen változtatni kell. Nem csak nálunk, Európában is gyorsétkezdéhez kezdett hasonlítani a felsőoktatás, ami az egységesítésnek egy nem várt és káros végeredménye – mondta az előadó. Túlmisztifikáltak lettek az egyetemi rangsorok is.

Vajta László dékán és Péceli Gábor rektor.

Magyarországon is hozzá kellett fogni az átalakításhoz, ám a pénz kevés, a felelősség viszont nagy. Az oktatási államtitkárság álláspontja, hogy az egyetem dolga az, hogy jó szakembereket, jó adófizetőket képezzen, hosszú távon ez lehet a hatékony adósságcsökkentő. – Fokozott különbséget teszünk a felsőoktatási intézmények között, s azok, amelyek pályát tévesztettek, segítünk neki visszatalálni a megfelelő helyre, például a helyi felsőfokú szakképzésbe. Ugyanakkor nem akarja senki ellehetetleníteni a vidéki felsőoktatást – hangsúlyozta Dux László. Az erősen fejkvótaalapú finanszírozás is változni fog, mert a minőség ellen hatott.

„A kiemelkedő tudósok szerepéről az egyetem tudományos teljesítményében”, ez már Pálinkás József MTA -elnök előadásának címe volt. Szerinte a kutatóegyetem kifejezés már visszavonhatatlanul rögzült a felsőoktatásban, ő jobban szeretné a kutatás intenzív kifejezést, de vesztésre áll. Nálunk csak néhány felsőoktatási intézményre érdemes koncentrálni a kutatási erőforrásokat, és akkor majd ezeket az egész világon ismerni fogják. Úgy véli, ez a hatékonyság titka. – Az, hogy egy egyetem mennyire kutatás intenzív, elsősorban személyi kérdés, nem elég a pénz, az új épület, a jó infrastruktúra – hangsúlyozta az előadó.

A konferencia főszereplői és a résztvevők.

Beszélt az európai tendenciáról, hogy a legkiválóbb kutatók a megfelelő korban kapjanak lehetőséget, saját csoportot alakíthassanak, meghatározhassák az intézmény kutatási profilját. Ez a szándék Magyarországon is adott, s már el is indult a kutatási környezet ilyen irányú megváltoztatása. Öt éves időtávnál rövidebbel nem szabad tervezni, így a szabályozó rendszernek sem lehet sűrűn változni.

A jövő mérnökéről Fodor István, a Budapesti Városüzemeltetési Központ elnöke szólt, míg az egyetemek és az innováció kapcsolatáról Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke tartott előadást. Őt Siegler András, az Európai Bizottság igazgatója követte, aki a BME kutatóegyetemi programjáról és az európai kutatáspolitika új esélyeiről beszélt.

A plenáris ülés előadásaival párhuzamosan Pálinkás József, az MTA elnöke és Péceli Gábor rektor tartott közös sajtótájékoztatót. Ezen a rektor elmondta, hogy jó úton járnak, valamint ismertette a napi programot, külön is kitérve a délutáni kerekasztalra. Az MTA elnöke itt is definiálta a különbséget a kutatóegyetem és a kutatás orientált egyetem között. Beszélt a minőségről, az akadémia szerepéről, amely természetes partnere a műegyetemnek. Ezt azzal is jelzi az akadémia, hogy kutatásait ide, az egyetem területére hozza.

Megtelt a Q-épület nagyelőadója.

A finanszírozásban a változtatásokat a kormánynak fél, egy éven belül végre kell hajtani. Szerinte nincs olyan hatalmas összegekről szó, ami nagyban függne a gazdasági teljesítménytől, hiszen „csupán” néhány tízmilliárdról van szó. Az MTA elnöke úgy véli, a strukturális és finanszírozási változtatások nélkül az ország lemarad az európai versenyben.

A kávészünetet követően a kiemelt kutatási területek első eredményeiről számoltak be különböző előadók, portálunk, az Autopro természetesen a „Járműtechnika, közlekedés és logisztika” témakörbe hallgatott bele. Itt a levezető elnök Kulcsár Béla, a Közlekedésmérnöki Kar dékánja volt.

Az előadások sorát Németh Huba a Gépjárművek Tanszék docense nyitotta, a belsőégésű motorok hatásfok növelésével. A töltetcsere korlátozza leginkább a hatásfokot, ezért légmenedzsment nagyon fontos, míg a másik terület az üzemanyag-adagolás, a harmadik az égésfolyamatok témaköre. Német Huba egy négyliteres dízelmotoron prezentálta a kutatás állását, mindhárom területen, természetesen csak diaképeken.

Az eddiginél fontosabb lesz a kipufogógáz-visszavezetés, ennek keverése a friss levegővel jelentősen befolyásolja a károsanyag-kibocsátást. Erre láthattunk különböző megoldásokat, illetve videó is segítette a megértést. Az üzemanyag-adagolás, illetve az égésfolyamatok kérdéseinél kissé már elveszítettük a fonalat, nem úgy a szakértő hallgatóság, amely értékelte az előadást.

A közúti forgalomirányítás kihívásairól Varga István, a Közlekedésautomatikai Tanszék docense, míg az extra méretű közlekedési hálózati folyamatok makroszkopikus modellezéséről Péter Tamás docens beszélt. Előbbi arról az új megközelítésről szólt, hogy az automatikus forgalomirányítás az utasoknak és ne az autóknak adjon szabad utat. Eddig jellemzően az autót számolta a rendszer a forgalomirányító lámpánál, mára van mód, hogy benézzünk a járművekbe és utasszámlálást tartsunk.

Kulcsár Béla dékán előadásának prezentációjáról egyeztet.

„Szinergikus logisztikai K+F területek a JKL prioritásban”, ez volta címe Bóna Krisztián, a Közlekedésüzemi Tanszék docense előadásának, majd Kulcsár Béla dékán a logisztikai rendszerhálózatok bi- és trimodális csomópontjait elemezte. Befejezésképpen a beszállítói minőségmenedzsment rendszerek fejlesztéséről Topár József, a GTK Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének adjunktusa beszélt.

Délután kerekasztal beszélgetés volt „Új típusú partnerség a BME Kutatóegyetem és a KKV szektor együttműködésében” címmel. Az intézmény egy új, közös érdekeltségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködési formát ajánl a kis-és középvállalkozásoknak. A konstrukció lényege, hogy az egyetem a partner vállalkozás által igényelt szolgáltatást részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjövedelemből. Ez a módszer elérhetővé teszi az egyetem kutatási kapacitását azoknak a vállalkozásoknak is, akiknek tőkeellátottsága nem elegendő a fejlesztések szükséges mértékű finanszírozására. A rendezvény keretében az érdekelt szervezetek és vállalkozások mondták el véleményüket, elvárásaikat a tervezett programról.

Eközben egyetem szerte folytak a szatelit rendezvények, szekcióülések, bemutatók, laborlátogatások. Járműtechnika, közlekedés és logisztika szekcióban számos program zajlott folyamatosan.

„A járművek elektronikus rendszerének szimulációjára, illetve vizsgálatára szolgáló próbapadok bemutatása” munkacímű napirendi pontra az Autopro is bekukkantott, s kicsit napirenden kívül megismerhette Kádár Lehel tudományos főmunkatársat. A szakember az alternatív hajtás területén elért eredményeket mutatta be, legyen az hagyományos akkumulátoros, kondenzátoros, vagy hidrogén erőforrású.

Kádár Lehel egy alternatív hajtású autóban.

Ezen túl számos további program várta a konferencia résztvevőit:

- Mechatronikai Vizsgáló Labor Az EBS EPM modul környezetállósági és funkcionális vizsgálatára szolgáló mechatronikai berendezések - hőkamra, hősokk-kamra, sóködkamra, pulzátor - bemutatása.

- Görgős súrlódásvizsgáló berendezés bemutatása. A mérőrendszer alkalmas a fékezéskor fellépő „termoelasztikus instabilitás”, valamint különböző anyagú próbapálcák és a kerék súrlódási jelenségeinek vizsgálatára is.

Járműcsarnok a J-épületben

- Motorlabor: Otto- és Diesel-üzemű motorok vizsgálata örvényáramú fékekkel, automatizált számítógépes fékpadvezérléssel, fogyasztás- és emissszióméréssel.

- Kerékszitálás vizsgáló berendezés: gumikerék dinamikai vizsgálatára
épített kísérleti berendezés bemutatása. Vontatott kerék stabilitásvesztésének vizsgálata, kvázi periodikus kerékszitáló mozgás megfigyelése.

Nem volt könnyű választani a vendégeknek a 14.30-ra kiírt, valóságban kissé csúszó programok között, hiszen egy időben zajlottak a következő tartalmas bemutatók is.

- Jármű-áramlástani vizsgálatok szélcsatornában. A területen végzett egykori és mai tevékenységről (Ikarus autóbuszok vizsgálata, jármű kerékházban történő áramlás elemzése stb.), a laboratórium kínálta lehetőségekről (áramlási erő- és nyomatékmérés, nyomáseloszlás meghatározása stb.) számoltak be.

- Közlekedési eredetű szennyezők okozta légszennyezettség kialakulásának szélcsatorna vizsgálatairól (Millenniumi Városközpont, M0 autóút északi szektor) adtak rövid tájékoztatót (mérési módszer, modellek, projekt eredmények).

- Üzemanyag-szivattyú felskálázott modelljének vizsgálatára alkalmas kísérleti berendezés alkatelemeinek bemutatása. A szivattyú-modell jellegzetessége, hogy lézeres áramlásmérési vizsgálatok érdekében optikailag átlátható.