Egy emberöltőn belül kiszolgáló robotok vesznek körül bennünket

Az embert kiszolgáló funkciók felé tolódik a fókusz a közeljövőben. A mesterséges intelligencia nem az emberszerű viselkedéshez, hanem a racionális döntésekhez tudja hozzásegíteni a gépeket. Például ha egy kerekeken guruló „doboznak” azt mondjuk majd, hogy „Hozzál nekem teát!”, a kérés mellé nem kell beprogramoznunk az útvonalat, megmondani, hol a teafőző. A mesterséges intelligencia segít abban, hogy a gép megértse, feldolgozza a beszélt nyelvet, tudja, mit kell csinálnia, és azt is, hogy hol találja az ehhez szükséges eszközöket. Ha kell, visszakérdez: hogyan kérjük a teát, cukorral, citrommal, vagy anélkül. A jövőkutatók szerint ahogy napjainkban mindenkinek van már PC-je, ugyanúgy negyedszázadon belül lesz szerviz- vagy asszisztens robotja is, ami segíteni fogja.

– A mesterséges intelligencia ráadásul nem új fogalom, már az ötvenes években megfogalmazódott, de nem volt hozzá megfelelő számítástechnikai kapacitás. Egy-egy új innováció kapcsán mindig jönnek fellendülések. Jelenleg is ilyen szakaszban vagyunk, és már a műszaki háttér is olyan fejlett, hogy akár a beszélt nyelv felismerésében, akár a képfeldolgozásban nagy eredményeket lehet elérni – mutat rá Dr. Ballagi Áron.

A nagy jövő előtt álló vezető nélküli járművek például mobil robotoknak tekinthetők. Közlekedési környezetbe kihelyezett bonyolult gépek, amiktől azt várjuk, hogy önállóan boldoguljanak az utakon, és döntéseket hozzanak. Képesnek kell lenniük arra, hogy átvegyék az emberi érzékelést. Ezért a gépi látás is egy dinamikusan fejlődő tudományág. Képekből nyeri ki az információt, amit aztán felhasznál egy-egy döntési rendszerben.

Tudományágak kapcsolódnak össze a megoldáskeresésben

Közben a műszaki megoldások mellé óhatatlanul bekapcsolódhatnak etikai és jogi kérdések. Ahogy egyre bonyolultabb, szerteágazóbb problémákra próbálunk megoldásokat találni a gépekkel, amelyektől azt várjuk el, hogy tökéletesek legyenek, úgy fog egyre több tudományág összekapcsolódni a megoldáskeresésben. Miközben a szakemberek tovább szakosodnak, és az ismeretek robbanásszerű bővülésével egyre szűkebb területeket foghatnak csak át, azalatt a tudományterületek óhatatlanul összeilleszkednek. Dr. Ballagi Áron szerint ez nem jelenti azt, hogy végül óhatatlanul létrejön egy szupertudomány, azonban a műszaki tudományokon belül is kezdenek összeállni a mozaikok. Így jött létre például a mechatronika, ami az informatikával kiegészülve már kiberfizikai rendszereket alkot.

Az Automatizálási Tanszéken alapvetően villamosmérnökök képzésében vesznek részt a Távközlési Tanszékkel együtt, és a fókusz természetesen az automatizálási szakirányon van. Az automatizálás szerteágazó terület, rengeteg dolgot magában foglal, szinte minden automatizálva van körülöttünk.

A mobilrobotoktól az e-mobilitásig

– Néhány irányt kiemelten kezelünk ezen belül. Az egyik az ipari automatizálás, ami tulajdonképpen a gyártó cégek kiszolgálását jelenti szakemberekkel. A műszerezéstől kezdve a programozható vezérlőrendszerekig, az irányítástechnikán keresztül az ipari hálózatokig, az ember-gép interfészekig, adatgyűjtő rendszerekig nagyon sok mindent áttekinthetnek és megtanulhatnak a hallgatók. A BSc-képzés olyan biztos alapot ad, amivel hallgatóink el tudnak helyezkedni gyártó cégeknél, ahol automatizált rendszerek vannak – mondja dr. Ballagi Áron.

A másik kiemelt terület a tanszéken a robottechnika. Ezen belül választható tárgyak keretében oktatják a mobilrobotok, autonóm járművek témakörét, az irányítási, szenzortechnikai kérdéseket. A harmadik láb pedig a villamos gépek, az e-mobilitás alapjai, kiegészülve az új, legmodernebb eszközökkel, teszt- és fékpadokkal berendezett villamos hajtás laboratóriummal.

– Hallva az idő szavát, a villamos hajtásoknál természetesen az e-mobilitásra, a robotikában pedig az autonóm játművekre koncentrálunk. Ide is kapcsolódik például a mesterséges intelligencia, az intelligens irányítások rendszere, a gépi látás. Hallgatóink a Járműipari Kutatóközponttal és az Informatika Tanszékkel közösen létrehozott Autonóm jármű szakkörben is fejleszthetik tudásukat ezeken a területeken – hangsúlyozza Dr. Ballagi Áron.

Projektszemléletű oktatás, fejlett laborháttér

Mivel nagyon gyorsan változó területekről van szó, bevezették a projektszemléletű oktatást, és labor-, valamint konzultációs hátteret is biztosítanak hozzá. Egy-egy tantárgyon belül nemcsak az előadás, labor, gyakorlat szentháromság létezik, hanem az önálló projektfeladatok is megjelennek, amelyeket beleszámítanak a hallgatók terhelésébe. Konkrét feladatokat kell teljesíteniük, professzionális szimulációs szoftvertámogatással. Természetesen a felvevőpiac igényeihez is igazodnak a gyártási és a fejlesztési területen egyaránt. A partnercégek eközben diploma- és szakdolgozat feladatokkal látják el a hallgatókat. Több cégtől járnak be oktatni szakemberek a tanszékre, és a vállalatoknál helyben is bemutatnak egy-egy technológiát, tartanak előadást a hallgatóknak.

A kutatásokban főleg a villamos hajtások és a robottechnika, a mobilrobotok, autonóm járművek területére összpontosítanak a tanszéken. Több projektben vesznek részt az autonóm járművekkel kapcsolatban a mesterséges intelligencia alapú gépi látás, és az AI irányítástechnikában való használatával. Tíztagú laborhálózatukban az ipari automatizálást, a műszerezést, szabályozás és robottechnikát mind-mind támogatni tudják. A TDK területén is sok hallgató dolgozik velük és ér el szép eredményeket országos versenyeken.

– Ha valaki itt végez, biztos, hogy jól fizető állást kap. A záróvizsga előtt a legtöbb hallgatónak már van munkahelye – hangsúlyozza dr. Ballagi Áron, azokat is erre a pályára bíztatva, akik nem szakiskolában végeztek. Nekik talán kicsit jobban kell figyelniük, kicsit több energiabefektetéssel tudják teljesíteni a szakmai elvárásokat, de nem kell félni ettől. Az a fontos, hogy legyen műszaki vénájuk, és szeressék ezt a szakmát – mondja a tanszékvezető.