Kihúzzák a rabszolgatörvény méregfogát?

A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy – saját beleegyezésükkel – többet dolgoznak érte – közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett, írja az MTI.

Az egyeztetésen egyébként lényeges előrehaladás nem történt, csak abban történt megegyezés, hogy ha emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a tárgyalást követően azt mondta, hogy a cégek nagy része most sem használja ki sem a rendelkezésükre álló maximális munkaidőkeretet, sem a túlmunkát. A részletekről a felek nem tudtak megállapodni, ezért az egyeztetések hétfőn folytatódnak.

Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők a múlt héten nyújtották be azt a módosító indítványukat, amely alapján a túlórakeretet 250-ről 400 órára, a munkaidőkeretet egyről három évre lehetne emelni. A csütörtöki parlamenti vitában Kósa Lajos úgy magyarázta, ez a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat.

De miután a szakszervezetek egyöntetűen tiltakoztak a tervezet ellen, pillanatnyilag úgy néz ki, fellazítanák a jogszabályt. A felháborodás nagyságát már azon is látni lehetett, hogy hétfőn az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) közleményben tiltakozott a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen.

A javaslat ellen a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) is tiltakozik.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség az elsők között tiltakozott és utasította el a javaslatot. Mint azt Balogh Béla elnök az Autoprónak elmondta, továbbra is elvárják, hogy a kormányzati képviselők józan ésszel döntsenek a munkavállalókat érintő munkajogi szabályozásokról.

– A helyzet az, hogy a munkavállalók kizsigereltek, alulfiztetettek, túlhajszoltak, már eleve fáradtan mennek dolgozni. Nagyon sok szó esik mostanában a családközpontúságról, de a túlóra-kötelezettségek miatt már így is csökkent a családokra szánt idő, nincs elég szabadidő, nő a válások száma – érzékeltette a helyzet komolyságát.

Megjegyezte, hogy a hazai autóipari gyártó és beszállító cégek túlnyomó többsége német kötődésű, így nagyon rosszul veszi ki magát, ha a munkavállalókat tovább terhelik, miközben Németországban választható a 28 órás heti munkaidő. Balogh Béla leszögezte, a munkaerőhiányt nem ilyen intézkedésekkel kell megoldani, hanem át kell szervezni a munkavégzést, robotizálni kell, vagy a több munkához több embert kell felvenni, valamint tisztességesen meg kell fizetni őket, és akkor nem lenne elvándorlás.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) sem ért egyet a változtatási szándékkal. Rolek Ferenc érdeklődésunkre azt mondta, hosszú távon úgysem ez a megoldás, hanem az automatizálás, a technológiai beruházás, a hatékonyság növelése. Vélekedése szerint a túlórakeret emelésével csak nagyon kevés, és csak a nagyobb vállalatok élnének.