Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Nincs elég töltő, késik a kínai elektromos SUV
2024.05.21 15:19
Tiltott kínai alkatrészekkel importálhatott autókat a BMW
2024.05.21 13:17
Ellephetik a gyárakat az emberszabású robotok
2024.05.21 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
A hibrid oktatás vezet a versenyképes tudáshoz
A digitális eszközök környezetében felnőtt Z-generáció már dolgozik, a közösségi médiát ösztönösen használó Alfa-generáció tagjai is munkába állnak a 2020-as évek végén. A digitális ismeretszerzés alapvetően változtatja meg a világról alkotott képünket, a mesterséges intelligencia sok mindent átvesz a feladataink közül. De hova lesz így az innovatív, komplex gondolkodás, a problémamegoldás képessége? Az oktatásnak erre is figyelnie kell. Vagyis erre kell figyelnie leginkább, ha releváns tudással akarjuk felruházni a következő nemzedéket.
– Mitől félnek az emberek? Nem a terrortól, hanem az automatizációtól. Létező jelenség az automatizációs nyugtalanság, sokan tartanak attól, hogy a digitalizáció terjedése elveszi a munkájukat. – Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja a Gépipari Tudományos Egyesület Szakmakultúra Konferenciáján idézte a PwC ide vonatkozó felmérését. Eszerint a digitalizáció 3 hullámban érkezik: először az egyszerű számítások területén, aztán az üzleti támogatásban vesz részt, de az évtized végétől a precíziós kézi munkafolyamatokat is átveszi az AI.
Magyarországot ipari fókuszú gazdasága miatt a 3. hullám fogja jelentősen érinteni, és akár 900 ezer munkahely is elveszhet, átalakulhat a szállítmányozási, építőipari gyártási szektorban. A kimutatás szerint ráadásul a folyamat először a nőket fogja érinteni, és csak utána a férfiakat. Az AI viszont nem a megtestesült gonosz, a magyar GDP-t akár 1,4 százalékkal is növelheti, kiutat jelenthet a munkanélküliségből, de gond, hogy társadalmi elfogadottsága alacsony, a lakosság jó része negatívan értékeli ezt a változást.
Dietz Ferenc szerint azt kell kihasználni az AI-ból, amiben valóban jó: ez a monotonitástűrés, a kiszámíthatóság, a folyamatosság, a gyorsaság. Emiatt az oktatásra annál nagyobb teher hárul: az alkotás, a döntéshozatal kompetenciáit kell megtanítani a következő generációnak. Az innovatív képesség, a kritikai látás és értékelés, a változásra való készség, az életen át tartó tanulás szintén olyan képességek, amelyek kiépítése elengedhetetlen.
Milyen a Z és az Alfa-generáció?
Az 1990 után született Z-generáció számára nem idegen a multitasking környezet, gyors döntéseik vannak, erős vizuális látás jellemzi őket, és elvárják, hogy figyeljenek rájuk. A 2010 után született alfa-generáció számára már egyértelmű, hogy okos eszközökkel szocializálódik. Azonnali választ, visszajelzést igényelnek, extrém figyelemmegosztás jellemzi őket.
Egyértelmű, hogy az oktatásnak is válaszolnia kell a változásokra. A frontális oktatás elavult, a nyomtatott tankönyvek átfutása lassú, a tananyagok naprakészsége gyorsan változik. A diákok friss, használható tudást szeretnének élményszerűen befogadva, viszont a digitális felületek pont az élményszerűségtől fosztják meg őket.
A táblára írás, a jegyzetelés régen a múlté, az osztályterem megfordult: e-learning felületeken lehet tudáshoz jutni (a szoftver figyeli is a tanulási folyamatot, ki is kérdez), a tanulás helye alapvetően az otthon, az oktatási intézmény csak a feladat kiszabásának, az utólagos megbeszélésnek a helyszíne – vetett fel további, megfontolásra érdemes gondolatokat Dietz Ferenc.
A mesterséges intelligencia ellenben nagy mértékben segít is az ismeretszerzésben: képes az egyéni mentorálásra, vagyis figyeli az egyéni tudást, kompetenciákat, rámutat a hiányosságokra. A hozzá fűzött remények szerint gyorsabban és hatékonyabban lehet majd tanulni, az egyéni kompetenciák jobban ki tudnak fejlődni. Hátrány egyelőre, hogy ezek a platformok még költségesek, hozzáférésük korlátozott – emelte ki a BGE kancellárja.
