A technológia segít a készletek okos kezelésében

A készletek kezelésére szolgáló szoftverek, melyek a járvány idején csődöt mondtak, általában nem a hibás működésük miatt nem tudtak megbirkózni az új helyzettel – vélekedik P.K. Prasanna, a Bristlecone tanácsadó cég globális ipari megoldásokért felelős alelnöke. Szerinte sokkal inkább a szoftverek mögött álló feltételezések nem voltak többé összhangban a valósággal.

„Azt gondolom, hogy többségünk az iparban egy többé-kevésbé zavarmentes modellt feltételezett, melyben a dolgokat bárhonnan időben be lehetett szerezni, hogy elkészítsünk egy terméket… A probléma fő okozója az volt, hogy a modell előfeltételezései alapvetően vagy teljes egészében a „gondmentes napokra” voltak szabva, egészen másra, mint az a tökéletes vihar, amit átéltünk” – mondta el Prasanna, aki szerint a régi, táblázatkezelő programokon alapuló rendszerek is nehezítették az alkalmazkodást.

A legújabb készlettervező szoftverek azonban már a váratlan helyzetekkel is jobban megbirkóznak, hála a mesterséges intelligenciának, ami számos inputot használva, valós időben képes felmérni a kockázatokat és a változásokat. „Sok speciális tervezőszoftver szolgáltató kezdett el intelligens és mesterséges intelligencián alapuló képességeket integrálni” – mutatott rá Prasanna. Kifejtette, hogy ezek a megoldások képesek tanácsokkal szolgálni például a biztonsági készletszint meghatározásánál. „Összességében intelligens, autonóm tervezőeszközöket fejlesztünk, melyek hatékonyabbak a kockázatok felmérésében.”

Gyorsabb és pontosabb, ha a gép „néz”

Egyes raktárakban már megjelentek a gépi látáson alapuló megoldások, melyek a vonalkódok leolvasásán túlmutató képességekkel rendelkeznek. Ezek a megoldások képesek termékek autonóm megszámolására és követésére, mesterséges intelligenciával kombinálva pedig a csomagolások állapotát is képesek felmérni. Utóbbi lehetővé teszi a beérkező termékek hibáinak azonnali észlelését, és a beszállító felelősségének megállapítását is segíti.

Az ilyen rendszereket kínáló cégek egyike a Vimaan, aminek rendszere például egy kapu formájában is elhelyezhető. Ezen egy targonca az általa mozgatott rakattal megállás nélkül haladhat át, míg automatizálás nélkül meg kell állni és a rakat ellenőrzését, a vonalkód(ok) és egyéb információk megkeresését manuálisan kell elvégezni, ami jelentős időt emészt fel.

Egy másik gépi látáson alapuló megoldás az autonóm drónok képében érkezik. A drónok önműködően képesek felkeresni a rakatokat és kamerájukkal beolvasni a vonalkódokat, nagy pontosságot biztosítva és kiváltva a manuális munkavégzést.

„A raklapokon tárolt készletek felmérése a nagy raktárakban egy általánosan gyűlölt feladat” – mondta el Raffaello D’Andrea, a drónalapú készletkövető rendszereket fejlesztő Verity vezérigazgatója és alapítója. „Amellett, hogy csökkenti a dolgozók terheltségét, az automatizált készletmenedzsment sokkal gyakoribb szkennelést tesz lehetővé, támogatva a hibák hamarabbi észlelését, még azelőtt, hogy az eredményekre kihatással lennének. Bizonyos esetekben az ügyfeleinek ötvenszer több beolvasást csinálnak és a hibák tizedére csökkenését tapasztalják.

A drónok tehát hasznos segítőtársak, azonban megvannak a nyilvánvaló fizikai korlátjaik. Emiatt egynél nagyobb rakathely-mélységgel rendelkező állványok esetében nem alkalmazhatóak emberi segítség nélkül.

Van, amit nem lehet helyettesíteni

Akármilyen fejlesztésekről is legyen szó, a készletkezelés középpontjában rendszerint a raktári menedzsment rendszerek (WMS) állnak, így azok kulcsfontosságú szerephez jutnak.

A gyűjtött adatok többsége végül a WMS-be találja meg útját, ami ugyancsak aláhúzza az ilyen rendszerek fontosságát. Howard Turner, a St. Onge Company tanácsadó ellátási lánci rendszerekét felelős igazgatójának tapasztalatai szintén ezt erősítik: „Bár sok cég már most is rendelkezik valamilyen WMS-sel, igény van azok fejlesztésére, hogy olyan képességekre tegyenek szert, amikkel egy régebbi rendszer nem rendelkezik” – mondta el a Logistics Management szakportálnak.

Az új rendszerek dinamikus ciklusszámolással és más olyan képességekkel rendelkeznek, melyek hozzájárulnak a pontos készletnyilvántartáshoz. De sok WMS-nél arra is adott a lehetőség, hogy verifikációs lépést építsenek be a folyamatba, ami például a rakományok összeállításánál segíti a készletszint pontos követését.

De ez még mindig nem minden, a WMS-hez ugyanis vezeték nélküli eszközök is csatlakoztathatóak. Így például egy komissiózó munkatársnak megjeleníthető a leemelendő termék képe a könnyebb beazonosítás érdekében.

Összefoglalóan tehát elmondható, hogy ugyan lehet, hogy az ellátási láncokat már rég nem látott és tartós zavarok terhelik, a technológia szerencsére igenis segítő kezet nyújt a készletezési nehézségek megoldásában.