Összefoglaltuk, mire ügyeljen, ha fiatalokat foglalkoztat

„Egy generáció tagjai egy csoportba sorolják magukat a többiekkel, közös hiedelmek és magatartásformák jellemzik őket, és azonos történelmi eseményeket élnek át” – az eredeti generációs elmélet szerint – amelyet azóta már sokan megkérdőjeleztek, – a különböző generáció körülbelül tizenöt évente követik egymást. Ez elmélet az információs forradalomra épül.

Az X generáció tagjai az 1965-től születettek, az Y generáció tagjai a mai 20-30 évesek, akik 1980-as évektől megközelítőleg 1995-ig születtek, és első digitális generációként tartják őket számon. Életükbe beépült az internet, mindennapjaik részét képezi, mivel már fiatalon találkoztak vele. A Z generáció az 1995-2010-ig születetetteket jelenti. Ők már a digitalizációban nevelkedtek, születésüktől jelen van az életükben. A 2010-től születettek az alfa generáció, akikről egyelőre még keveset tudunk, mivel rendkívül fiatalok.

Generációs szakadékok

A generációs elmélet szerint az adott időtartamokban születettek hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek, emiatt pedig sajátos értékrendszert alakítanak ki. A generációs szakadék kifejezés az elmúlt néhány évtizedben vált igen népszerűvé. Több értékrend egyidejű érvényesülésekor találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Mivel nőtt a várható élettartam, megszokott jelenség, hogy egy munkahelyen is egyre több generáció dolgozik együtt. Így a kutatások nagy súlyt fektettek arra, hogy – az ő együttműködésüket megkönnyítendő – feltárják a lehetséges problémákat és megoldásokat. Milyen új igényeket támasztanak a fiatalabb jelöltek?

A technikai és gazdasági fejlődések automatikus velejárója, hogy megváltoztak a munkaerőpiaci feltételek is.
A megváltozott piaci helyzet következtében folyamatos verseny alakult ki a munkáltatók között a jelöltek toborzásban és a kollégák megtartásban, egyre több alternatív tényezőt vesznek figyelembe a munkavállalók a váltás során. Ide sorolható a rugalmas munkaidő, az állatbarát munkahelyek és a home office lehetőségek.

Azonban a pénzbeli juttatások mértéke még mindig az egyik legmeghatározóbb szempont, csak úgy mint a várható előrelépési lehetőségek ígérete vagy a kompetens vezető személye. Ezek a tényezők pedig akár feszültség forrásai is lehetnek egy adott munkakörnyezetben.

Figyelni kell a bérfejlesztésre

Az Y és Z generáció folyamatosan megkérdőjelezi az X generáció munkához való viszonyulását. Látszólag sokkal több rugalmasságot, és magasabb anyagi juttatást várnak el a munkáltatóktól, mint idősebb kollégáik. Azonban ha megvizsgáljuk a gazdasági tényezőket, az is egyértelmű, hogy a megnövekedett bérigény mögött bizonyos mértékig a lakhatási költségek és az ingatlanárak rohamos emelkedése állnak. A munkaerőhiány által generált versenynek köszönhetően ráadásul a jelöltek előnyös helyzetbe kerültek, és az információáramlás gyorsaságának következtében ezzel a jelöltek tisztában is vannak.

Irreális bérigények: tárgyaljuk újra!

A generációk között probléma akkor léphet fel, ha a cégek nem, vagy csak minimális bérfejlesztést alkalmaznak a már meglévő munkavállalók esetében, így könnyen bérfeszültség alakulhat ki, az újonnan érkező kollégák és a szeniorok között. Továbbá érdemes megemlíteni egy másik tényezőt, ami az interjún résztvevők felelősségét emeli ki a toborzási folyamatban.

A Hays által megkérdezett jelöltek korábbi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kiválasztási folyamat során a jelentkezők ritkán kapnak pontos visszajelzést bérigényük kapcsán. Így egy következő interjún sem tudják hova elhelyezni magukat bérigény tekintetében. Ha erről előzetesen nem tudtak konzultálni kompetens személlyel, valóban előfordulhat, hogy jelöltek újra és újra irreális bérigényekkel és elvárásokkal pályáznak pozíciókra.

A kiválasztási folyamatnál további fontos tényező az interjúk hangulata és a folyamat hosszúsága is. Számos jelöltünk nyilatkozta, hogy a gyors és gördülékeny kiválasztási folyamat legalább olyan fontos számukra, mint adott esetben a bér.

Összességében kijelenthető, hogy ugyan a generációs különbségek jelen vannak a munkaerőpiacon, de ezek a problémák könnyen áthidalhatók, a munkáltatók és a munkavállalók követik egymás igényeit, és a megfelelő fejlesztéseket időben beillesztik a már kialakult folyamataikba.