Magyarországon is jóval több szakmunkásra lenne szükség

Korábban az autopro.hu szemlézte az IndustryWeek amerikai szaklap cikkét, melynek legfőbb témája az volt, hogy milyen ismeretekkel rendelkező szakmunkásokra van szükség a modern, 21. századi gyárakban. A cikk kitért rá, hogy az Egyesült Államokban egyre kevesebb a szakmunkás, ezért a cégek számára kifejezetten fontos az egyetemekkel való kapcsolattartás.

A cikkel kapcsolatban Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder Magyarország Értékesítési- és Marketing igazgatóját kérdeztük a magyar viszonyokról. A szakértő szerint az egyetemekkel való kapcsolat Magyarországon is kiemelten fontos a cégek számára, illetve a szakmunkások jövőbeli képzettségével kapcsolatban is hasonló képességeket emelt ki.

Nem működik jól Magyarországon a szakmunkásképzés

Beszélhetünk Magyarországon olyan munkaerőhiányról, hogy a gyáraknak több szakmunkásra lenne szüksége, mint amennyi a rendelkezésükre áll?

Sajnos egyértelműen látszik a piacon az igény erre. Jellemzően a műszaki területeken, fémiparban, élelmiszeriparban (pékek, hentesek, cukrászok) érezteti hatását a komoly hiány, de ugyanígy problémás a végzett kőművesek, ácsok utánpótlása az ipar számára.

Milyennek találják a magyar szakmunkásképzést a vállalatok?

A magyar szakmunkásképzés legnagyobb hibája az, hogy a klasszikus értelemben vett képzés egy-két kivételtől eltekintve nem létezik a piacon. A cégek duális képzés keretében a saját arcukra formálják a képzéseket. Az itt végzett diákok sok esetben csak az adott cégre kapnak specifikus képzést, de ezzel a munkaerőpiacon nem feltétlen tudnak érvényesülni. Ráadásul eltűnt a technikusi képzés is, ami pedig egy kitörési pontot jelentett korábban egy szakmunkás részére így a piacon ugyanazon szakképesítéssel találhatunk okj-s szakmunkást, duális szakmunkást és klasszikus szakmunkást, akinek egy tanműhelyben mindent megtanítottak. A magyar szakmunkásképzést ezért nagyon nem találják megfelelőnek a cégek.

Hogyan látják a Trenkwaldernél, a modern gyárakban milyen képzettségre és készségekre van szüksége egy munkásnak?

Erősebb digitális kompetenciák, tanulási képesség és alkalmasság a változások elfogadására. Ezekre szerencsére napjainkra már digitális megoldások sora is rendelkezésre áll, így akár a jelenlegi, rendhagyó körülmények közepette is folyamatos utánpótlást lehet biztosítani teljes iparágak számára a megfelelően képzett szakemberekből.

Milyen arányban válthatják ki robotokkal a szakmunkások állásait? Mennyire érinti ezt a réteget a robotizáció?

Szakmunkásokat kevésbé érinti, mivel a robotok jellemzően inkább a sok ismétléssel járó feladatok kiváltására szolgálnak optimális megoldásként. A robot egy üzemben tehát inkább betanított munkást válthat ki, de hozzá is kell személyzet, minimum technikus a karbantartásra. Ez ráadásul még távoli utópisztikus elgondolás is hazai viszonylatban, jelenleg még inkább a kobotok korszakát éljük, vagyis az emberi munkát segítő, nem pedig száz százalékban kiváltó gépekét.

Egyre gyakrabban látjuk a vállalatok esetében, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az egyetemekkel való kapcsolatra. Mennyire tartják ezt fontosnak a jelenlegi helyzetben?

Az utánpótlásképzés egy kiemelten fontos hívószó a vállalatok részére, nem véletlen, hogy a legnagyobb gyártó vállalatok ma már oda települnek, ahol egyetemvárosok vannak. Egyfajta "klaszteresedés" van folyamatban aminek keretében az egyetem nemcsak utánpótlást biztosít, hanem a kutatólaborokban elvégzik azokat a kutatásokat is, amelyek segítségével az adott vállalat piaci előnyökhöz juthat.

A pályakezdők piacra lépésében a Trenkwalder is segítség tud lenni, mivel többek között a számunkra kulcsszektornak számító SSC-k is aktívan keresik ezt a munkavállalói réteget. Ennek az igénynek a kiszolgálására hoztuk létre új iskolaszövetkezetünket is, valamint több projektünk keretében is együtt dolgozunk felsőoktatási intézményekkel.