Hírlevél
HU
EN

HR Ablak Egyedülálló módszertant dolgoztak ki az ember-robot együttműködések vizsgálatára

Egyedülálló módszertant dolgoztak ki az ember-robot együttműködések vizsgálatára

módszertan Széchenyi István Egyetem Győr együttműködés kobot robotizáció Audi Hungaria Zrt.

Czeiner-Szücs Anita | 2021.03.03 10:21

Egyedülálló módszertant dolgoztak ki az ember-robot együttműködések vizsgálatára

Dobra Zoltán, Audi Hungaria Járműgyártás vezető | Fotó: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjában „a tökéletes recept alapján” képezik a hallgatókat. Erről beszélt portálunknak Dobra Zoltán, aki a napokban sikeresen megvédte értekezését, amelyben az ember-robot együttműködés természetét vizsgálta. A doktoranduszt is megdöbbentette eredménye, amelyből kiderül az is, mikor mennek az emberek a közelebb a robotokhoz.

Hirdetés

„Egyértelműen éreztem, még több időt szeretnék eltölteni a kiváló professzorok társaságában, akik kimagasló színvonalú oktatásban részesítenek” – indokolta meg Dobra Zoltán, miért döntött úgy, hogy – három diplomával, neves cégeknél eltöltött hosszú szakmai tapasztalattal a háta mögött, illetve a Széchenyi István Egyetem magyar nyelvű MBA-képzése mellett – jelentkezik az intézmény angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjába (SzEEDSM) is.

Az Audi Hungaria járműgyártáson dolgozó vezetője a győri doktori iskolában az Ipar 4.0 kutatások egyik területén, az ember-robot együttműködés modellezésének vizsgálatában mélyedt el. Mint mondta, a képzés különlegességét éppen itt fogná meg: kiváló szakmai támogatás, inspiráció mellett lehetősége volt egy témát alaposan elemezni.

Méri az eddig mérhetetlent is

„Tapasztalatból tudom, hogy egyre több olyan robotot használunk az iparban, amelyek nincsenek körbekerítve, a kollégák mellett, velük együtt dolgoznak. A határok felolvadása több szempontból is hatással van az emberi munkavégzésre. Eddig főként kérdőíves módszerrel vizsgálták a témát, ám ezek sajnos torzíthatnak, más országokban megismételhetetlenek és ellenőrizhetetlenek, pusztán önbevalláson alapulnak. A másik bevett módszer a szenzoros vizsgálat. Először én is ilyesmivel próbálkoztam, aztán Baracskai Zoltán professzor megjegyzése mély nyomot hagyott bennem: »Mérni csak időt vagy távolságot lehet«. Ez indította el bennem a gondolatot, hogy ki kell fejlesztenem egy hatékonyabb módszertant” – mondta el érdeklődésünkre Dobra Zoltán. Módszertana kidolgozásakor összefogott egy Széchenyi-egyetemi startup vállalkozással, a Gepideával, s így tárgyfelismerő technikát építhetett be a kutatásába. Ennek segítségével valós időben vált követhetővé a tényleges ember-robot együttműködés. Mérhető és elemezhető lett, hogy a közös munka során milyen közel áll a munkatárs a robothoz, mennyi időt tölt el ezekben a helyzetekben, milyen problémákba ütközik a feladatmegoldás közben.

„Módszeremmel bárhol a világon kultúrától függetlenül mérhető az ember-robot együttműködés természete. Az eredmények pedig tényeken alapulnak, és vizsgálatok közben nincs szükség zavaró vezetékekre, sem torzító kérdőívekre. Az így kinyert adatokra támaszkodva különféle szempontok alapján hozhatnak döntést a felhasználók. Van, akinek a munka hatékonyságának vizsgálata lesz a fontos, de olyan is, akinek az emberi test leterheltségének csökkentése a prioritás. Ezeket a szempontokat össze lehet kapcsolni mintákkal, így ellenőrizhető, hogy a számukra fontos kérések teljesültek-e.

Értekezésem egyik konklúziója, hogy a munkatársak közelebb mennek a robothoz akkor, amikor az áll. Ez logikus, de kimutatva még engem is megdöbbentett”

– foglalta össze doktori értekezése legfőbb eredményét Dobra Zoltán.

Kiemelt Partnereink