A járványok miatt módosítani kéne a Munka Törvénykönyvét?

Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

Lehetnek problémák a táppénzzel is

Ugyanakkor, amennyiben a munkavállaló járványügyi megfigyelés alatt áll, ám a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, akkor nem jár neki táppénz sem. Ebben az esetben az alkalmazott fizetett szabadságot vehet ki, illetve a munkáltatóval egyeztetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével, az utóbbi két esetben azonban a dolgozó elesik az adott időszakra járó munkabérétől.

A munkáltató is dönthet úgy, hogy alapbér fizetése mellett a munkavállalót egy időre felmenti a munkavégzés alól, munkaidőkeretnél pedig a beosztást úgy módosítja, hogy a munkavégzésre később kerüljön sor, továbbá szabadságra is küldheti az érintett alkalmazottat.

Mindezek mellett a munkáltató a munkavállalóit a járvány idejére otthon végzett munkára (home office) is kötelezheti. Fontos azonban tudni, hogy ha a home office-t a munkáltató egyoldalú intézkedésként rendeli el, akkor annak az éves felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

Gyerek mellett pláne kihívás

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályok szerint nem számít keresőképtelennek az a szülő, akinek gyermeke olyan óvodába, iskolába jár, amelyet járványügyi intézkedés érint, illetve ahol az adott intézmény csak javasolja a szülőknek, hogy gyermekeiket ne vigyék az adott közösségbe. Ebben az esetben szintén a fizetett szabadság, a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét, illetve megegyezés szerint fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás.

Simon Emese Júlia, a BDO Legal partnerét elmondta: a szabályok szerint, ha egy szülő egy hosszabb iskolabezárás idejére nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét, a home office nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor vagy feléli éves szabadságkeretének jelentős részét, vagy az intézkedéssel érintett időszakra nem számíthat jövedelemre. Nem kizárt azonban a jogszabályok módosítása a közeljövőben - tette hozzá a szakember.

Felül kell vizsgálni a hazai modellt

A EY tanácsadó társaság legutóbbi elemzése szerint is érdemes a cégeknek minél hamarabb felülvizsgálniuk működési modelljüket és felmérni, hogy milyen munkavállalói csoportokra lehet még kiterjeszteni egyéb alternatív foglalkoztatási formákat.

Magyarországon az alkalmazottak kevesebb mint 4 százaléka teheti meg, hogy otthonról dolgozik. Ráadásul Európa-szerte Magyarországon foglalkoztatják a legkevesebb embert részmunkaidőben. Az egyéni vállalkozók és a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező kollégák aránya szintén jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet, az alkalmazottak igényeinek átalakulása olyan extrém nyomás alá helyezi a cégeket, ami miatt lépéskényszerbe kerültek.

Új trendek

A KSH friss jelentése szerint az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent, 5 százaléknál is kisebb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak. Ez Európa területén a legalacsonyabb érték, messze elmarad a 19 százalékos uniós átlagtól, míg Svájcban a munkavállalók több mint 35, Hollandiában az emberek csaknem 50 százalékát alkalmazzák ilyen formában. Hasonló a helyzet más alternatív foglalkoztatási típusok terén is, hiszen egyéni vállalkozóként az uniós átlagnál mintegy 5 százalékkal kevesebben dolgoznak, határozott idejű munkaszerződéssel pedig az alkalmazottak mindössze 7 százaléka helyezkedett el, szemben az EU-s 14 százalékkal.