Antarktiszi csúcstámadásra készül az asztmás HR-es
Minden nap számtalan döntést hozunk. Van, amelyik egyszerű választás, de olyan is, amelynek következményei egész életünkre kihathatnak. Dr. Neszmélyi Emil ügyvédként állt már ki mások döntéseiért, HR-szakemberként vezetésre alkalmas és döntésekre képes munkatársak után kutatott, motivációs trénerként és előadóként pedig saját döntései, azok következményei szolgálnak példaként.
– Megfontolt döntés vagy a gyors reakció az erősebb tényező?
– Minden döntést megfelelő időben kell meghozni. Ez konkrét helyzetben adott körülményektől függ. Viszont a nem döntés is egyfajta döntés. Egy túlzott ideig halasztott elhatározással több kárt okozhatunk, mint akkor, ha meghozunk egy gyorsabbat. A döntésképtelen vezető képe a legkedvezőtlenebb, amit sugallhatunk magunkról a csapatunk számára. Amíg az objektív körülmények engedik, időben kell lépni. Ugyanakkor mégis a lehető legalaposabb elemzésnek kell megelőznie minden elhatározást, a lehető legtöbb kockázati tényező feltárásával.
| Neszmélyi Emil – ügyvéd, Everest csúcsmászó, motivációs előadó 2016-ban megmászta a Mount Everestet a nehezebb északi oldalról. Asztmája ellenére ő az egyetlen magyar, akinek ez sikerült. Az északi Mount Everest expedíciót követően olyan extrém kihívást keresett, amelyben Magyarországot akkor még nem jegyezték. A hét kontinens hegycsúcsai (Seven Summits) expedíciót tervezi teljesíteni. Korábban Afrika csúcsára. a Kilimandzsáróra is feljutott, az Everest megmászása után pedig az Elbrusz, a dél- amerikai Aconcauga és a Carstensz/Puncak Jaya expedíció következett, így a hét különleges hegycsúcsból már ötöt teljesített. A Mount Everest kétségtelenül a legmagasabb és legveszélyesebb ezek közül, de a hátralévő mászások nehézségét az mutatja meg, hogy mind a hét csúcsot alig több, mint 300 ember hódította meg a világon, ezért az eddigi egyetlen regisztrált magyar sikert követően Neszmélyi Emil teljesítménye továbbra is világszinten számított különlegességet képviselne. |
– Sokan kudarcként élik meg azt, ha egy kitűzött célt objektív okokból nem képesek elérni, vagy annak teljesítése aránytalanul nagy ráfordítással/kockázattal jár. Hol az a határ, amikor az ember jobban teszi, ha felülbírálja önmagát és visszavonulót fúj?
– Minden elkezdett projektet a tervezéstől fogva folyamatos kontrollnak, kockázatelemzésnek kell alávetni. Eldönteni, hogy hol az a határ, ahonnan már nem lehet gazdaságosan végigvinni, ahol még mindig az a kisebb veszteség, ha veszni hagyjuk az addig belefektett erőforrásokat, legyenek anyagi, vagy humán jellegűek. Ha ezt a folyamatos kontrollt rutinná tesszük, beépül a működésünkbe, azzal nagymértékben növelhetjük a hatékonyságunkat. Tapasztalatom szerint ilyen attitűddel inkább az alkalmazotti státuszban dolgozó vezetők képesek jó döntést hozni: a tulajdonosi hozzáállás érthető okokból sokszor kevésbé engedi azt az objektív szemléletet, távolságtartást, ami ehhez elengedhetetlenül szükséges. Én magam hegymászóként pedig megtapasztaltam: egy extrém hegycsúcs megtámadása nem ér véget a hegytetőn, a visszaút sokkal kockázatosabb. A legtöbb tragédia nem véletlenül történik ebben a stádiumban.
– Meghódította a Mount Everestet. Mindezt úgy, hogy a kiemeltnél is nagyobb kockázatot vállalt: asztmásként vágott neki a mászásnak. Hogyan készült fel arra, amire úgyszólván lehetetlen: egy esetleges asztmás rohamra a hegycsúcson?
– Vissza kell csatoljak az előbbiekhez: át kell látni a teljes folyamatot az elejétől a végéig, hogy fel tudjuk mérni az út minden szakaszának buktatóit. Lehetőleg le kell játszani mindent előre, tesztelni magunkat a legextrémebb körülmények között. Amennyire lehet, szimulálni a következményeket és az arra feltételezhető reakcióinkat. Tudni, hogy van-e esély egy roham után továbbmenni, vagy vissza kell fordulni. Végül öt asztmás rohamom volt az Everest csúcstámadása közben, ebből a felfelé bekövetkezett négyre viszonylag jól reagálva – végigfuttava magamon az öntesztet, hogy képes leszek-e még rá – folytattam a mászást. Az ötödik vált majdnem végzetessé az ereszkedés során, de szerencsére végül nem történt nagyobb baj, meghoztam a szükséges azonnali döntéseket.
|
Antarktiszi küldetés – partnereket keres! A hét hegycsúcs közül egy közel ötezres, az Antarktiszon magasló Vinson (4892 m) a következő kihívás Neszmélyi Emil számára. 2019. január havában készül teljesíteni. „A civilizációtól legtávolabbi hegynek! titulált Vinson a legedzettebbek számára nagyon nehéz ellenfélnek bizonyult. Nem feltétlenül technikailag nehéz meghódítani az Antarktisz legmagasabb hegyláncához, az Ellsworth hegységhez tartozó hegycsúcsot, hanem a dermesztő hideg és az állandó erős szél miatt különösen nagy kihívás, amit tovább nehezít az ingerszegény környezet. Az Antarktiszi küldetés teljesítéséhez Dr. Neszmélyi Emil támogató partnereket keres. Egyes közösségekben, országokban hagyomány, hogy a közösség számára fontos, nem egyszer globális szintű kérdések, problémák fókuszba helyezésének érdekében egy-egy motivált egyén, vagy csapat egy jelentős kihívást teljesítésére vállalkozik. Tágabb környezetük, a probléma fontosságát átérző állami szervezetek és ngo-k pedig támogatásukkal állnak az adott ügy mellé. Az Antarktiszon közelmúltban bekövetkezett és közeljövőre prognosztizált változások, a klímaváltozás és a fenntarthatóság valóban a legégetőbb kérdések közé tartoznak a bolygó, az emberiség jövője számára. Az ember által indított és nem belátható folyamatok számtalan kérdést vetnek fel bolygónk ívóvízkészlete, átlaghőmérséklete és légszennyezettsége kapcsán, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Sokan tekintenek az Antarktisz változásaira, mint a jövő globális folyamatainak eljőrejelzésére. A tervezett mászás akár ezekre a kérdésekre is irányíthatja a figyelmet, egy esetleges partnerség pedig jelezheti az érzékenységet a probléma iránt. |
– Az Everest után a Seven Summits – Hét Földrész hegycsúcsai sorozat teljesítét tűzte ki célul. Nagy részén túl (ez év októberében éppen a Carstensz/Puncak Jaya expedíciót teljesítette) mely csúcsok hiányoznak még és hol tart a felkészülésben?
– Az észak-amerikai Denali – az Everest után általam legnehezebbnak tartott csúcsa előtt a kedvezőtlen időjárási viszonyok okán két alkalommal is vissza kellett fordulni. Ebből az első expedíció csak a sikeres és professzionális mentésnek köszönhetően nem követelt emberáldozatot társaim körében. Tehát ide vissza kell majd menni még egyszer, feltenni az i-re a pontot. De ezt megelőzően, január elején még extrém hidegben vár a fehér kontinens, az Antarktisz legmagasabb hegycsúcsa a Vinson. A felkészülésben jól állok, az a cél, hogy a fizikai és mentális állapotom az Everesthez képest 100, de inkább 110 százalékos legyen az indulásra. Így van értelme elindulni és így van esélyem arra, hogy annak a nagyjából 320 fős klubnak legyek a tagja a világon, akik teljesítették a Hét Földrész Hegycsúcsai kihívást.
