Tévhit, hogy a gyártócégek a karbantartás hiányán spórolhatnak

Egy teljes leállás súlyos bizalomveszteséggel is járhat, ráadásul hiába van valaki jó pozícióban az adott piacon, egy ilyen esemény miatt hirtelen belekényszerülhet az alvállalkozói sorba. A cég éppen ezért egy olyan átlátható rendszerrel készül, amivel a karbantartási folyamatok könnyen nyomon követhetővé válnak.

Alig néhány évtizeddel ezelőtt a gyártócégek fél évre előre lekötötték külső szakértőkkel a karbantartási munkálatokat annak érdekében, hogy véletlenül se essenek ki a termelésből. Csüllög Gergely, a Förderband-GT Kft. ügyvezetője úgy véli, ez a hozzáállás mára 180 fokos fordulatot vett: a legtöbben nem akarnak karbantartásra költeni, és inkább beáldozzák az árbevétel-kiesés lehetőségét egy esetleges leállás esetére.

„Megállapításom szerint a gyártócégek 80 százaléka próbálja megspórolni a karbantartás költségét, holott, ha baj van, a bevételkiesés annak a többszörösére is rúghat. Nem gondolnak bele, hogy amennyiben nem tudnak teljesíteni, a vevők elvesztik a beléjük vetett bizalmat, adott esetben konkurens cégnek kell átadni a megrendelést” – magyarázta a szakértő, aki 35 éve van ezen a pályán.

Példaként említette, látott már olyat, hogy az egész rendszert le kellett állítani egy gyárban, mert nem tudott működni a szalag. Amikor kiment a helyszínre, olajsár volt mindenfelé, mert mint kiderült, elfojt az olaj és leégett a komplett hajtómű. Elmondása szerint ezt egy tömítéscserével, kis odafigyeléssel pár tízezer forintból meg lehetett volna úszni, de így milliós volt a költség.

Ha nincs karbantartás, nincs védőháló

Csüllög Gergely szerint a gyári gépek ma már határértékre vannak tervezve, és elég hamar a végére járnak. Azaz sokkal hamarabb meghibásodhatnak, mint egy fél évszázaddal korábban készült egység. A másik probléma, hogy a pénzügyi vezetők felülbírálhatják az ügyvezetők, elnökök döntéseit egy-egy cégnél költségmegtakarítás címszó alatt, ami viszont később ugyanúgy visszaüthet.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kiemelte, az előző válság idején és az azt követő években is az tudott talpon maradni és a konkurensek fölé kerekedni, aki a géppark romlását meg tudta előzni, és nem ezen szeretett volna spórolni.

„Hiába van puska a kezünkben, ha nincs megtöltve, azzal nem lehet lőni, és a medve megölhet. A termelésben ez ugyanígy működik. A gyárak csak az eszközeik karbantartásával tudják a saját védelmüket biztosítani, mert ha nem, akkor könnyen belekényszerülhetnek az alvállalkozói sorba” – értékelt a Förderband-GT Kft. ügyvezetője.

Új rendszerrel az átlátható karbantartásokért

Csüllög Gergely arról is beszélt, a közelmúltban készített felméréseik szerint a működtetéssel foglalkozók tisztában vannak vele, hogy valamit kezdeniük kellene a gépállománnyal, mert veszélybe kerülnek, ha beüt a krach. A megrendelői oldalon pedig azt szeretné mindenki, ha a problémákra azonnali választ tudnának adni a gyártók, de ezt szervezéstechnikailag karbantartás nélkül szinte lehetetlen megoldani.

A szakember szerint a gyári dolgozók sokszor nem tudják a tényleges problémát, csak sejtik, ezeket szeretné cégével az elkövetkező fél évben rendbe tenni.

„A karbantartási időszakot próbáljuk bevinni a köztudatba. A gyártócégeknek tudniuk kell, mikor kell karbantartani, mi történik akkor, ha a problémákat előre szétválogatjuk, először megcsináljuk ezt, utána hozzálátunk annak. Fejlesztésünknek köszönhetően nyomon lehet majd követni, hogy mikor, melyik rendszer leállítása jelentené a legkisebb problémát a megrendelő és ezáltal a vállalkozó számára” – fogalmazott.

Hozzátette, ezzel stabilizálható az időfaktor, illetve a szakmai rálátást is tudják majd biztosítani, és a rendszer képes lesz ugyanúgy felismerni a hibákat, mint egy autó computere. A fejlesztéssel várhatóan már jövő évben kijönnek majd a piacra.