Oravecz Tibor: Nincs szebb egy mérnök számára, mint a megrendelő dicsérete a kész gép mellett

– Saját tervezésű célgépek, gyártó-, szerelő- és csomagolósorok, szállítópálya rendszerek és megmunkáló berendezések tervezésével, kivitelezésével foglalkoznak. Rendszereik szerte a világban üzemelnek. Milyen különbségeket tapasztal az egyes nemzetek között gépgyártás tekintetében?
– Azt mondhatom, hogy a gépgyártás és a különböző gyártósori szállítórendszerek tekintetében igazak a népekkel kapcsolatos sztereotípiák, amiket ha ismerünk, megkönnyítjük a munkát. Gépsoraink Oroszországban, Mexikóban, Kínában, az USA-ban, Japánban, Németországban vagy Brazíliában is működnek. A németek például tartják magukat a megbeszéltekhez, ez oda-vissza igaz. Ha eltérés van miattuk, azt elismerik és belátják. Egy brazilnál viszont egész másképp megy: a határidők csak ránk vonatkoznak. Egy japán megrendelésnél ugyanakkor időt kell hagyni, hogy a cégnél minden döntéshozó rábólintson. Sosem szabad nekem sem önállóan döntést hozni egy japán projekt kapcsán. Ahány nemzet, annyi mentalitás.

A Delta Tech rendszerei a világ számos pontján üzemelnek

– A cég 1995-ben alakult Balassagyarmaton, 2003-ban hozott létre saját telephelyet a helyi ipari parkban. 2006-ban Bátonyterenyén telephelyet létesített gyártó és tervező kapacitással, 2008-ban pedig Győrben nyitott irodát. Hány mérnököt foglalkoztatnak?
– Villamosmérnökből összesen 12, gépészmérnökből 24, programozómérnökből 6 dolgozik nálunk, továbbá 8 villamostechnikust és 24 forgácsolót foglalkoztatunk, a többi munkatárs adminisztratív munkát végez.

– Legutóbb Győrben fejlesztettek. Milyen fejlesztéseket valósítottak meg?
– Kutatás-fejlesztési telephelyet avattunk szeptemberben összesen 710 millió forint értékben. Így a győri telephely létszáma a kezdeti 3-ról 27-re emelkedett. Az új, 1500 négyzetméres épületben irodát és szerelőcsarnokot alakítottunk ki, valamint modern gépekkel felszerelt forgácsoló- és hegesztőműhelyt és darabolóhelyiséget.

– Miért ennyire szétszórtan helyezkedik el az országban a Delta Tech?
– Tulajdonképpen a helyzet hozta így. A székhelyünk Balassagyarmaton van, a győri iroda mellett azért döntöttünk, mert találkoztunk pár lelkes fiatallal, akiket kár lett volna elszalasztani.

– A napokban ismerte el a szlovák autóipari szövetség elnöke, hogy a munkaerőhiány miatt kénytelenek külföldi – így akár magyar – dolgozókat is elcsábítani. Mit gondol, mennyire lehet ez valós probléma önöknél Győrben, a szlovák határ mellett?
– Nem kell félni, fel kell készülni. Vonzóvá kell tenni a munkát, nemcsak bérben, hanem egyéb munkakörülmények tekintetében. Úgy látom, mi ebből a szempontból jól indulunk.

A Delta Tech mérnökeinek szakértelmében a nagy autógyártók is megbíznak

– Mit ért ez alatt? Mit adnak a mérnököknek?
– Általánosságban, az egyedi gépgyártókra igaz, hogy a munka változatos, ezt pedig értékelik a mérnökök. Egy nagyvállalatnál kizárólag arra a folyamatra lát rá, amin dolgozik – igaz, arra maximálisan. Nálunk ezzel szemben része az egésznek: onnantól kezdve, hogy a megrendelő elmondja, mit és hogyan szeretne, egészen addig, mikor szintén a megrendelő elégedetten megveregeti a vállát a kész gép mellett.

– Milyen megrendelőkkel büszkélkedhetnek?
– A teljesség igénye nélkül sorolom. Dolgozunk az Audi, a ZF, a Valeo, a Johnson Electric, a Bosch, a Mahle, az Opel vagy a Suzuki számára is.

– Mi az álláspontja a robotokról és célgépekről? Lehet egy robot a célgép alternatívája?
– A kettő nem választható el egymástól, mindegyik másra lehet alkalmas. Ugyanakkor gazdasági szempontból is mérlegelni kell, melyik a kifizetődőbb. Robot nem képes olyan gyors lenni, mint a célgép, a robot viszont könnyen átalakítható. Évente egyébként 20-30 robotot szerelünk be a célgépeinkbe.

– Nem is lehetne kikerülni, hiszen a negyedik ipari forradalom egyik alappillérei.
– Igen. Mi évtizedek óta gyártunk olyan termelő rendszereket, amiket magas fokon automatizálunk, csak korábban még nem Ipar 4.0-nak hívtuk ezt. A negyedik ipari forradalom arról is szól, hogy az autonóm gépek kommunikálnak egymással, az adatokat pedig a termelési céloknak megfelelően használjuk. Például, ha van szabad kapacitása valamilyen műveletre egy-egy gépnek azt a gép jelzi, és egy hatalmas adatbázisból dolgozó logisztikai rendszer dönti el, hogy melyik berendezésen készüljön el az a művelet, úgy, hogy ezek a gépek akár a világ különböző pontjain üzemelnek. A gépek online felügyelete, kezelése lehetővé teszi ezt a fajta megvalósítást.