Miért beszél mindenki a humanoid robotokról?

Ebben a cikkben az „általános felhasználású humanoid robot” fogalma alatt azt a robotot fogjuk érteni, amely hamar szert tud tenni emberi képességekre és meg tud csinálni mindent, amit az ember. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a több, specifikus feladatot ellátni képes robotból nem lesz egy délután alatt általános felhasználású. A humanoid robotok igazi fokmérője az emberi feladatok végzésének hatékonysága, hiszen a világunkat az emberre szabva alkottuk meg, így kézenfekvő, hogy az automatizálására emberre hasonlító robotokat hívjunk segítségül.

Az alkalmazkodóképesség a kétlábú humanoid robotok fontos ismérve, amivel indokolható a szükségességük. A robotok már évtizedek óta részei a gyáraknak, de a legtöbb csak egy feladatra képes, de arra általában nagyon jól, nagyon sokszor. Az automatizálást mintha csak a gyáriparnak teremtették volna, hiszen ott sok az ismétlődő és egyforma feladat.

Zöld- vagy barnamezős?

A zöldmezős és barnamezős beruházás fogalmát a legtöbben ismerik: előbbi egy érintetlen földterületre való építkezést jelent, utóbbi egy, már meglévő ipari vagy kereskedelmi helyszín alapul vételét jelenti. A barnamező jellemzően idő- és költségkímélőbb, a zöldmezőn épülő projekt könnyedén személyre szabható, ezért sok cég ezt választja. Ha ezt a fogalomrendszert átfordítjuk a robotika világába, a legtöbb vállalat már „barnamezős”, azaz előre megalkotott robotikai rendszerekért nyúl, főleg elsőre, csak vágyálom a saját igényekre tervezett rendszer.

A humanoid robotok a leginkább beilleszthetők egy barnamezős elképzeléssel épített gyárba, hiszen ezek a létesítmények emberekre szabva készültek és működnek. Az olyan akadályok, mint az egyszerű lépcsők kihívást jelentenek a guruló robotoknak egy olyan helyen, ahol nem számoltak velük, így maradnak az emberre hasonlító robotok, mint lehetséges alternatíva.

Kis lépések

A robotok való világban történő bevetésének két fő korlátja van. Az első mechatronikai, vagyis az, hogy mire képes a hardver. A második a szoftveres képességek és a mesterséges intelligencia kérdése, amely ugyan láthatóan, de csak fokozatosan fejlődik. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang a GTC fejlesztői konferencián megjegyezte, ha egy mesterséges általános intelligenciát (AGI) valami nagyon specifikusra tanítunk, amiben nyolc százalékkal jobb lesz, mint a legtöbb ember, akkor nagyjából öt év múlva érünk el eredményeket. Ez egy optimista becslés, a legtöbb szakértő 5-10 év múlva jósolja az AGI felemelkedését.

Mielőtt azonban az AGI feltűnik a színen, a humanoid robotok először egy konkrét feladatra lesznek beprogramozhatók, mint hagyományos társaik. A pilot projektek is arra jöttek létre, hogy bebizonyítsák, nagy léptékekben is képesek ellátni azt az egyféle munkájukat a robotok. Az első dolog, amire mindenki gondol, mint lehetséges feladat, az az anyagmozgatás, és az anyagok fel- és lepakolásának képessége, amihez szükségesek a humanoid robotok karjai. Amikor már teljesen automatizált gyárak és raktárak lesznek, valószínűleg nem lesz szükség a humanoid robotokra, de amíg zajlik az átállás, addig fokozatosan kiválthatók velük az emberek.

Egy szóval: pilot

A humanoid robotok jelenleg erősen a kísérleti fázisban vannak, ilyenkor gyakran hallani bejelentéseket potenciális együttműködésekről vállalatok között, amelyeket mindkét fél szeretni szokott. A robotikai startup örül, hogy érdeklődnek a technológiája iránt, a nagyvállalat pedig fel tudja mutatni a részvényesek felé, hogy nyit a csúcstechnológiára, valódi számok azonban ritkán hangzanak el.

A BMW a Figure vállalattal dolgozik együtt, a Mercedes az Apptronikkal, az Amazon pedig már le is futtatott pilot projekteket az Agility-vel. Ami közös bennük, hogy mindenki az általános felhasználás irányába akar mozdulni idővel, de egyelőre csak a specifikus feladatok betanítására lesz lehetőség.

Teret kell engedni másoknak is

Ezen a ponton az AGI-hez vezető út az okostelefonok felhasználóinak ismerős lehet. Miközben lázasan folyik a munka a robotok tanulásának fejlesztése érdekében, még messze vagyunk az olyan rendszerektől, amelyek maguktól meg tudnak oldani feladatokat és ki tudnak javítani random hibákat, ráadásul mindezt nagy léptékben. Itt jöhetnének képbe a harmadik fél szoftverfejlesztők, pont, mint az okostelefonok piacán. A generatív mesterséges intelligencia is felütötte már a fejét ebben az iparágban, az OpenAI például többek között a Figure-ba is befektetett nemrég.

Sokan hisznek a koncepcióban, mások szkeptikusak, a TechCrunch cikkének szerzője szerint az biztos, hogy ez a sok fejlesztői munka nem fog kárba veszni, akár elárasztják majd a gyárakat a humanoid robotok, akár nem.