A legkisebb is sok, ha szivárgásról van szó

Jellemzően hol és miért keletkeznek szivárgások a pneumatikus rendszerekben?

A szivárgások legjelentősebb része, tapasztalataink szerint 50-60 százaléka a csatlakozásoknál keletkezik. Gyorscsatlakozóknál a rosszul elvágott tömlő, vagy a csatlakozó elöregedése a leggyakoribb ok. Menetes csatlakozásoknál ezek a tömítés hiánya vagy hibás alkalmazása, míg csőbilincs csatlakozásoknál a bilincs elégtelen meghúzása, illetve a nem megfelelő csatlakozó-választás.

Vannak olyan helyek, ahol nem szoktak szivárgást feltételezni, de érdemes azokat ellenőrizni, mert hiba esetén jelentős mennyiségű levegő szökhet ki?

Erre azt tudnám mondani, hogy nincs ilyen hely. Ahol sűrített levegő van, ott érdemes szivárgást is feltételezni. Még egy újonnan üzembe állított gépsoron is az előállított sűrített levegő 5-10 százalékával lehet szivárgási veszteségként számolni. Egy hét éves rendszernél ez az arány már több mint 15 százalék, egy tíz éves rendszernél pedig 20 százalék fölötti.

Milyen tanácsokkal szolgálnának a szivárgások felderítéséhez?

A legegyszerűbb és egyben egyik leghatékonyabb módszer, hogy leálláskor, hétvégén, este, amikor nem megy a termelés a gyárban, adjuk rá a gépekre a sűrített levegőt, így meg fogjuk hallani a jelentősebb szivárgásokat.

Emellett érdemes minden fogyasztó elé térfogatáram-mérőt szerelni, ez nagyban megkönnyíti a karbantartás dolgát. A kétszínű kijelzővel ellátott áramlásjelzőkön azonnal látni fogjuk, hogyha a gép névleges fogyasztásánál jelentősen több levegőt használ a sor – aminek fennállásakor érdemes szivárgásokra gyanakodni és átvizsgálni a gépet. Ugyanígy segítségünkre lehet az áramlásmérő, ha termelési időn kívül ráadjuk a sűrített levegőt a mért szakaszra, ugyanis alkalmazásoktól függően rögtön látni fogjuk mennyi levegő szivárog el.

Az SMC Hungary milyen módszereket, technológiákat alkalmaz/kínál a szivárgások lokalizálására?

A legfontosabb eszköz, amit kínálni tudunk a fent említett áramlásmérő, kiemelt partnereinknél igény esetén azonban mi magunk is végzünk szivárgásmérést. Ehhez egy ultrahangos szivárgásdetektort használunk.

A cégeknek több előnye is származhat, ha a szivárgásokat felderítik és megszüntetik, a legjobban azonban akkor járnának, ha a szivárgások ki sem alakulnának. Mit érdemes tenni a megelőzésük, illetve kialakulásuk hátráltatása érdekében?

Legfontosabb a folyamatos ellenőrzés, a már feltárt szivárgások mihamarabbi megszüntetése. Ehhez szükséges az operátorok, karbantartók felvilágosítása, hogy miért is fontos minden egyes szivárgás lehető leggyorsabb megszüntetése. Ehhez jól jön egy olyan példa, mint a következő: egy 6 baros rendszernél, ami évi 8760 órát van nyomás alatt, és ahol 5 forint/köbméter a sűrített levegő fajlagos előállítási költsége, egy tömlőn lévő mindössze egy milliméteres lyukon évi 188 ezer forintnyi sűrített levegő szivárog ki.

Ezenkívül érdemes odafigyelni a csatlakozások megfelelő kialakítására is. Például a megfelelő csővágót használva jelentősen csökkenthető a gyorscsatlakozók szivárgása.

Mikor szokták a vállalat segítségét kérni a szivárgások megszüntetéséhez? Mennyire jellemző, hogy az ügyfelek addig várnak, amíg a rendszerük működésképtelenné nem válik?

Működésképtelenné a rendszer talán sosem válik, de gyárakban sokszor találkozunk extrém magas szivárgási veszteségekkel. Sok esetben tárunk fel évi 10 millió forintnál is több plusz költséget generáló szivárgást, aminek kiküszöbölésével éves szinten akár száz tonna szén-dioxid légkörbe jutását is meg lehetne akadályozni.

Napjainkban azonban egyre nagyobb figyelmet kap az energiahatékonyság növelése a sűrített levegős rendszerekben. Erre sok lehetőség kínálkozik, ezek közül az egyik legfontosabb a szivárgások minimalizálása. Ezt pedig egyre többen ismerik fel, és azt tudom mondani, hogy a javuló tendencia országszerte, iparágtól függetlenül megfigyelhető.