A bányászatban is eljön az automatizálás kora

A bányászatban az automatizáltság alacsony fokának egyik oka a bevált és megbízható technológiákra támaszkodás preferálása, míg egy másik tényező az automatizálás nehézsége a folyamatok méreteiből és komplexitásából eredően. Az új technológiák implementálása önmagában nem elég a sikerhez, a már meglévő folyamatok és a bányászati kultúra megváltoztatására szintén szükség van.

Mindazonáltal az automatizálási OEM-ek egyre több megoldással rukkolnak elő a bányászat számára. Ez megnyitja a lehetőséget az automatizálás előtt, míg a másik oldalról az az iránti igény is nő több ok miatt.

Régi és új kihívások

A bányászat mindig is veszélyes foglalkozás hírében állt, és nem véletlenül. A dolgozókra fizikai veszélyek (például omlás és halláskárosodás), biológiai típusú veszélyek (mint mérges gázok vagy por), illetve ergonómiai eredetű veszélyek (például megerőltetésből eredő sérülések) egyaránt leselkednek.

A kockázatosság már önmagában érdemessé teszi az automatizálási lehetőségek keresését, erre azonban még ráerősít a fenntarthatóság iránti növekvő igény, ami a kormányok nyomásgyakorlásán keresztül a bányászatban is megjelenik. A bányászati berendezések működtetésével járó energiafogyasztás, a kitermelt anyagok szállítása és feldolgozása, illetve a földhasználat megváltoztatása – például erdőrészek kiírtása – mind káros és felmelegedést okozó anyagokat juttatnak a környezetbe.

Az automatizálást ösztönző harmadik tényező a szakképzett munkaerő hiánya, ami megnehezíti a normál működés és a versenyképesség fenntartását.

Így segít az automatizálás

Az automatizálás azáltal teheti biztonságosabbá a bányászatot, hogy az emberek helyett gépek végzik el a veszélyes feladatokat. Emellett a berendezéshibák is előre jelezhetőek, amivel akár balesetet okozó meghibásodásokat is meg lehet előzni.

A fenntarthatóság terén az energia- és vízfogyasztás optimalizálásával járulhat hozzá a célok eléréséhez az automatizálás. A kisebb energiahasználat a klímának, míg a kevesebb vízfogyasztás az élő környezetnek kedvez.

A szakemberhiány orvoslása talán nem is igényel magyarázatot. A feladatok emberek helyett elvégzése csökkenti a létszámigényt, miközben a meglévő munkavállalók értékesebb, magasabb tudást igénylő feladatokra irányíthatóak át.

Szállítástól a robbantásig

Ma többek között anyagszállításra, fúrásra, robbantásra és feltárásra használnak robotokat a bányászatban. A robotok többségét az adott feladat igényei szerint építik, egy további sajátosságuk pedig, hogy sokuk félig vagy teljesen autonóm üzemre is képes.

A gyakran használt robotok egyik típusa az autonóm teherautó. Ezen járművek a fejtés helyéről a feldolgozóüzembe szállítják a kitermelt anyagot. Külsőre alig különböznek az ember vezette társaiktól, azoktól eltérően azonban önállóan, szenzorokra és GPS-re támaszkodva navigálnak a bánya területén. Segítségükkel nem csupán a vezetőhiány kezelhető, de az üzemanyagfogyasztás és a balesetveszély is mérsékelhető.

Egy másik tipikus robotfajta a fúró/robbantó robot. Ezeket a gyakran kerekeken közlekedő gépeket felszín alatti járatokban használják feltáráshoz vagy töltetek elhelyezéséhez szükséges lyukak fúrásához. Előszeretettel hívják őket segítségül az emberi operátorok számára elérhetetlen – például túl szűk vagy omlásveszélyes – helyek megközelítésére, csökkentve a balesetveszélyt.

A feltárásra róver típusú, drón és tengeralatjáró robotokat egyaránt alkalmaznak. Segítségükkel emberek számára túl veszélyes és nehezen hozzáférhető helyek is elérhetőek, ahol aztán szenzorjaik és kameráik segítségével azonosítani tudják a geológiai formációkat és elemezhetik a mintákat. Továbbá a robotokkal a feltárás környezeti terhe és költségei is csökkenthetőek a #HowToRobot cikke szerint.

A robotok tehát egyre többféle faladat elvégzésére kínálják magukat a bányászatban, ahol lehetővé teszik a balesetveszély redukálását, a fenntarthatóság javítását és a munkaerőhiány kezelését.