Sikeres márkát faragnak a kínaiak a Volvóból

A Volvo, tulajdonosával, a kínai Geely autógyártóval közösen Kínában készült Volvók orosz, illetve amerikai exportját tervezi egy éven belül elindítani. Az Automotive News információt egy magas rangú, nevét elhallgató Volvo vezető is megerősítette, aki elmondta a lapnak, hogy a nálunk is kedvelt Volvo S60 szedán hosszított tengelytávú, S60L változatát az USA-ba, az XC90 SUV-t pedig az orosz piacra szánják. Az első években tízezer S60L és pár ezer XC90-es kivitelével számolnak.

Hosszított Volvo S60 modellek készülnek Kínában

A külföldre szánt autók a Volvo két üzeméből indulhatnak hosszú hajóútra, illetve vonattal Oroszországba és más dél-kelet ázsiai piacokra. A csengdui gyár tavaly év vége óta ontja az S60L szedánokat (az idei terv 40 ezer), a daqingi üzemben pedig jelenleg is fokozzák a korábbi, Svédországból (a helyén az idén érkezik az új XC90) áttelepített XC90-es modell termelését. A tervek nagyra törőek, a két üzemnek 2018-ra évi 250 ezer autót kell termelnie. A nyáron kezdik meg a második új kínai modell, a 245 lóerős motorral és nyolcsebességű automatikus váltóval szerelt XC60 gyártását, amelynek a kémfotói már meg is jelentek a világhálón. A szabadidő-autót októberben mutatják be hivatalosan Kínában, majd Ausztráliába és Új-Zélandra is exportálják. Az alacsonyabb költségek mellett a Volvónál a jüan és a dollár közötti stabil árfolyamot említették érvként az export mellett, ugyanakkor mérlegelik a Kínában készült árukkal szembeni ellenérzést is, amely a gyakran emlegetett minőségi kockázatból ered.

Volvo S60L

A Geely példája ragadós lehet Kínában, hisz sikerült bebizonyítaniuk, hogy egy lemenő ágon lévő, jól ismert márkát hazai, sok milliárd dolláros befektetéssel újra jövedelmezővé, sőt nemzetközi piacon is eladhatóvá lehet tenni. Amikor a Geely négy évvel ezelőtt 1,8 milliárd dollárért megvette a Fordtól a Volvót nem sokan gondolták, hogy a veszteséges, 87 éves svéd ezüstöt újra csillogóvá lehet súrolni.

Li Sufu, a Geely első embere

A Geely vezetői mindvégig türelmesek voltak, megtartották a gyártást Gothenburgban és a belgiumi Gentben, sőt a fejlesztőközpontos is Európában hagyták, bíztak a Kínában a luxust képviselő márka sikerében, ami a kínai felső-középosztály kiteljesedésével biztos jövő előtt áll. A vállalat első embere, Li Sufu azonban az egyetlen egyelőre, akinek sikerült a manőver. A Lenovo nem tud úrrá lenni piaci problémáin, miután 2005-ben felvásárolta az IBM személyi számítógépes üzletágát. A másik nagy kínai autógyártó, a SAIC Motor sem tudta felvirágoztatni a 2004-ben megvásárolt dél-koreai Ssangyongot, és kénytelen volt megszabadulni részesedésétől a 2008-as válság nyomán. Sufu hitvallása, hogy a két márka, azaz Geely és a Volvo testvérek, és nem apa-fia viszonyban állnak. Úgy képzeli el a kapcsolatukat, mint ahogy a Volkswagen kezeli az Audit. Megosztják a kutatást és a fejlesztést, de önálló márkákat képviselnek. A Volvo a luxust és a csúcstechnológiát képviseli (Sufu elképzelésében a jövő Volvo-vásárlója az úgynevezett hipszter, vagy digitális generáció tagja, amolyan Apple-termék fogyasztó), a Geely minőségi és a megfizethető autókat gyárt. Természetesen exportra is. Ami nem mehet Amerikába, vagy Európába, az kiválóan megállja a helyét például Dél-Afrikában, ahová hamarosan új szabadidő-autó modellekkel tör be a márka, Volvo hasonmásokkal, korábbi Volvók technikáját felhasználva. A vásárlók pedig örülhetnek, hisz Volvót vesznek egy Geely áráért.

Geely GX7 - exportra termett

2013-ban a Geely 549 500 autót értékesített, a terv 2019-re 1,2 millió. A Geely korábbi három almárkáját új logó alatt egyesítette, a modellpaletta a KC, az Emgrand, a Vista, a Kingkong és a Panda modellekből áll.

Munka a Volvo csengdui gyárában

A Volvo kínai piaca egy év alatt ötven százalékkal nőtt, 2014-ben 90 autóját adja el a hatalmas országban a svéd gyártó, ezzel megelőzve eddigi legnagyobb piacát, az USA-t és legalább tízezer autóval a saját, korábban 80 ezresre tervezett célján is túltesz. A növekedésnek azonban fenntarthatónak és jövedelmezőnek kell lenni - figyelmeztetnek óvatosságra intő iparági szakértők. A Volvo 2013-ban 61 146 autót értékesített Kínában, 46 százalékkal többet, mint 2012-ben, csupán 77 kocsival kevesebbet, mint az USA-ban, ahol viszont 10 százalékos volt a visszaesés és csak 8884 belgiumban gyártott S60 talált gazdára.

XC60 is készül Kínában

Szép eredményeket ért el a Volvo globálisan májusban, 40 449 autóját szállította ki a megrendelőknek, ami a tavaly májusi eredményéhez képest 13,4 százalékos növekedés. Svédországban 33,5 százalékos növekedést mutatott fel, 6228 Volvót vettek. Ennél is brutálisabb, 60,9 százalékos emelkedést mértek Kínában, ahol a tavaly májusi 4415 Volvo helyett idén 7104-et értékesítettek. Az év első öt hónapjában 185 881 autót adott el a svéd márka, 10,5 százalékkal többet, mint 2013 első öt hónapjában. Biztató, hogy az elmúlt három hónap mindegyikében kétszámjegyű növekedést ért el a márka. Kínában májusig 30 972 Volvót adtak el, ami 35,2 százalékkal több, mint tavaly. A kínai teszi ki a teljes Volvo-piac 17 százalékát.

Hiába az olcsó munkaerő, robotokból nincs hiány

A Volvo 2013-ban 427 840 autót értékesített, Håkan Samuelsson vezetése alatt 2014-ben 450 ezer autó eladását tervezi, 2020-ra pedig már 800 ezret. A tavalyi nyereség közel 310 millió dollár, amely messze meghaladja az elemzők várakozásait. Az ügyvezető úgy véli, a kínai és az európai piac után most az Amerika újra meghódításán van a sor. Nem a Geely lesz az első, aki megpróbál kínai autóval betörni az amerikai piacra, 2012-ben a Coda Automotive volt az első, Kaliforniában megkezdték a modell értékesítését, de érdeklődés hiányába már abbahagyták. Igaz, az nem egy jó nevű Volvo volt...