Gyakornokságból könnyen lehet végleges állás a Magyar Suzukinál

Fülep Zsolt az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnök Karán tanult villamosmérnökként automatizálás és robotika szakon, amikor kilátogatott a HVG állásbörzére, hogy gyakorlati helyet keressen magának 2013 nyarára. A hat hetes nyári gyakorlatot egy négyhónapos kooperatív képzés követte, 2014. júniusától pedig állandó munkatársként erősíti a Magyar Suzuki csapatot. A vállalat már az első alkalommal lenyűgözte, így máig szívesen teszi meg a 45 kilométeres távot nap mint nap, hogy eljusson munkahelyére.

- Mit jelent a kooperatív képzés a Magyar Suzukinál?

- Az egyetem és a Magyar Suzuki között van egy megállapodás, amelynek keretein belül az egyetem biztosítja, hogy a tanórákat egy napra tömbösítsék. Ennek köszönhetően nyílt lehetőségem arra, hogy heti négy alkalommal dolgozhassak a Magyar Suzukinál és egy napot töltsek az egyetemen. Számos előnye van, ha egy fiatal úgy kerül ki az egyetemről, hogy már tisztában van azzal, milyen a munka világa, illetve megismerte a céget, ahol dolgozni fog. Több olyan kollégám van, mint például az összeszerelő üzem karbantartási vezetője is, akivel együtt voltunk gyakornokok és egyszerre végeztük el a kooperatív képzést is, majd állásajánlatot kaptunk a Magyar Suzukitól.

- Mi az eddigi legnagyobb személyes sikere a vállalatnál?

- Legnagyobb sikeremnek egy bonyolult projekt levezetését tartom, mely a festőüzem tömítősor automatizálását foglalta magába. A projekt fő kivitelezője egy japán cég volt és sok magyar alvállalkozót is bevontak. Nagy kihívást jelentett a telepítés helye, a rendkívül szűk határidő és hogy nagyon sok ember munkáját kellett összehangolni. Ez volt az első sikerem és az eddigi legnagyobb kihívást jelentő feladat a munkám során. Hamar megtanultuk a rendszer használatát, pedig azok a robotok számunkra is újdonságot jelentettek.

A 2021-es új S-Cross fejlesztésében is részt vettem, a teljes robotcella felprogramozását és a robotok paraméterezését is magyar mérnökcsapatunk végezte. Mi terveztük a programokat, programoztuk a robotokat és vezettük be őket a gyártásba. A munkánk része volt a modell bevezetése a termelésbe, a különböző munkafolyamatok megszervezése, a kollégák betanítása.

A kommunikációs és problémamegoldó készség, valamint a nagyfokú önállóság mindegyik esetben elengedhetetlen volt, mert az ilyen projekteknél mindenkinek jól kell tudnia önállóan és csapatban is dolgozni.

- Ezek a folyamatok már az iskolában, vagy csak a gyakorlatban tanulhatók?

- Az egyetemen ennek a munkának kis részét tanuljuk, ezért is jó, hogy nekem is lehetőségem nyílt annak idején már diákként elkezdeni a gyakorlati tudás megszerzését. A Magyar Suzukinál fontosnak tartjuk, hogy az új kollégákat, beleértve a gyakornokokat is, már az elején bevonjuk a nagyobb projektekbe. Ugyanígy részt vesznek a programozási feladatokban is, így viszonylag hamar elég jó rálátást kaphatnak a folyamatainkra. A betanítás remek lehetőséget ad a beilleszkedésre. Mindenki sori gyakorlattal kezdi a munkát, így az összes területet, munkafolyamatot megismerheti, beszélhet a területen dolgozókkal, majd az irodai dolgozókkal is. Az, hogy sok kollégával nyílik lehetőség beszélgetni, megkönnyíti a későbbi kapcsolatteremtést is.

- Mit jelent a mindennapokban egy olyan multikulturális hátterű cégnél dolgozni, mint a Magyar Suzuki?

- Az évek során nagyon sok feladattal és folyamattal ismerkedtem meg. Maga az a komplexitás lenyűgöző, amely jóvoltából az alapanyagból létrejön egy kész autó, mindez elvárt, megfelelő minőségben. Rengeteg összetevő, ember és munka kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon. Szerencsés vagyok, mert a közös munkáknak köszönhetően nagyon sok munkafolyamatba sikerült belelátnom.

A japánokkal más a közös munka, hiszen eltérő a japán és a magyar kultúra, de olyan, amihez lehet igazodni. Korábban nem gondoltam, hogy a japán kultúra ennyire összefonódik a Magyar Suzuki életével. Nagyon gyorsan meg lehet szokni és van, ami már kicsit a magánéletemre is kihat, például otthon is mindennek megvan a helye, mióta itt dolgozom.

Szintén a japán kultúrára jellemző a folyamatos fejlesztés, így a munkánk része, hogy kaizeneket, vagyis fejlesztési javaslatokat adunk be. Én is minden évben adok le kaizent, mert ezek egy részéből jönnek utána a beruházások és a termelés fejlesztése. A vállalati kultúránk nyitott az új ötletekre, javaslatokra és mindig jobb, egyszerűbb megoldásokra törekszik.

- Miért válassza egy mérnök éppen a Magyar Suzukit a hazai gyártóvállalatok közül?

- Amellett, hogy stabil, megbízható vállalat a miénk, a Suzuki Motor Corporation egyetlen európai bázisa vagyunk: itt nagyon sok információ, tudás fut össze. A vállalatunk jó, hosszú távon is ideális munkakörnyezetet biztosít. Mielőtt megismertem volna a céget, nem gondoltam, hogy ilyen széles spektrumú gyártás zajlik az esztergomi gyárban. Amikor az interjú során mehettünk egy kört és megismertem, milyen folyamatok történnek itt, lenyűgözött, hogy a lemez préselésétől kezdve az összeszerelésig minden egy telephelyen történik. A munkatársak, vezetők segítik a minél gyorsabb és könnyebb beilleszkedést. Az itteni munka állandó változatosságot jelent, nincs két egyforma nap. Számos csapatépítőt és vállalati eseményt is szervezünk, én például nagyon jó kezdeményezésnek tartom a főzőversenyt és focibajnokságot, a festőüzem munkatársaival pedig hetente járunk focizni.