A gépjármű-visszahívások jogi háttere

A visszahívások kapcsán felmerülnek gyakorlati kérdések, amelyeket az egyes gyártók és márkaszervizek általában már rutinosan kezelnek: pl. milyen esetben kell visszahívást indítani, ki a felelős a visszahívásért, mely autókra vonatkozik a visszahívás, hogyan kell értesíteni az érintett autósokat, milyen módon kell megszervezni a hibás alkatrészek cseréjét, mindezt ingyenesen kell-e elvégezni. A gyártóban további kérdések merülhetnek fel: ha az értesített autósok egy része nem vett részt a visszahívási akcióban vagy nem lehetett minden érintett autóst közvetlenül értesíteni, felelős marad-e egy a hibás autó által okozott balesetből eredő kárért? Kötelezhető-e az autós a visszahívási akcióban történő részvételre?

Mindezen kérdések jogi természetűek, amelyeket európai és ennek megfelelő magyar jogszabályok részletesen szabályoznak. Jelen cikk célja, hogy a gépjármű visszahívás alapvető jogi hátterét közérthetően, kérdés-felelet formájában ismertesse.

1. Milyen esetben kell gépjármű visszahívást indítani?

Fékalkatrészek

A gépjárművek visszahívása az általános termékbiztonsági jogszabályok alapján történik, így a Fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. Törvény) és a 79/1998. Kormányrendelet mérvadó. A gyártó köteles visszahívni a nem biztonságos terméket. A törvény szerint, a termék akkor biztonságos, „ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett (…) nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.” Szinte bármilyen gépjármű meghibásodás esetén elképzelhető, hogy a hiba veszélyezteti az autós életét, egészségét, testi épségét - a decemberi visszahívások is erről tanúskodnak:

A sajtóban megjelentek szerint a Suzukinál az első lengéscsillapítók meghibásodása miatt az autó mozgásképtelenné válhat, a General Motorsnál a biztonsági öv volt hibás, a Hondánál a tompított fényszóró hirtelen kialudhat, az Opelnél a felfúvódott légzsák leválhat a kormánykerékről. Mindezen hibajelenségek nyilvánvalóan veszélyeztethetik az autós testi épségét.

Azonban még eleinte áratalmatlannak tűnő hibáról is kiderülhet, hogy egyes esetekben veszélyeztetheti az autós életét, ill. testi épségét. Például, ha a csomagtartó belső oldalborítása rozsdásodik, amikor vízzel érintkezik, az még önmagában nem tűnik nem biztonságos, ill. veszélyes hibának. Kiderülhet azonban, hogy a beszivárgó víz hatására a biztonsági övek tokja károsodhat és ebből kifolyólag a biztonsági övek működése már nem megbízható.

2. Ki a felelős a visszahívásért?

Biztonság, mindenek felett.

A Fogyasztóvédelmi Törvény szerint elsődlegesen a gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról. Felmerülhet a kérdés, miért nem a hibás alkatrész beszállítója a felelős. Alapszabályként elmondható, hogy a végtermék gyártója - tehát az autógyártó - felel a termék biztonságosságáért a fogyasztóval szemben, a gyártó azonban a körülményektől függően követelheti a hibás alkatrész beszállítójától a visszahívás költségeinek megtérítését.

A gépjármű visszahívási akciók általában világszerte folynak. Bár egyre nő a magyar autógyártók száma, a Magyarországon is zajló visszahívások nagyobb része mégis külföldön gyártott autókat érint. Ilyen esetben, az egyes külföldi gyártók magyarországi kereskedői is kötelesek részt venni a visszahívási akciókban. Ennek törvényi alapja, hogy a forgalmazó köteles a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal együttműködni.

3. Minden érintett autón el kell végezni a visszahívást, például a 10 évnél idősebbeken is?

A fogyasztóvédelmi törvény szerint a biztonságosság megállapításánál vizsgálni kell a termék, jelen esetben az autó, „használhatóságának időtartamát, valamint az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását”. Ezek szerint a gépjármű teljes élettartamára vonatkoznak a törvényi előírások, a gyártó tehát nem hivatkozhat arra, hogy pl. az 5 vagy 10, vagy 15 évesnél régebbi autókon nem végzi el a javítást. Ugyancsak jogellenes lenne a gyártónak egy olyan gyakorlata, miszerint a visszahívásnál az újabb autókon térítésmentesen végzi el a szükséges javításokat, míg a régebbi autókon ugyanezt csak ellenérték fejében.

A törvény azonban az autós fogyasztó számára is felmutatja kötelezettségeit, hiszen ő köteles az üzembe helyezési, ill. karbantartási előírások betartására. Ha tehát az autós saját maga szerelt be pl. valamiféle idegen alkatrészt, vagy változtatta meg az autó gyári biztonsági beállításait, nem teheti a gyártót felelőssé a kialakult biztonsági hibáért.

4. Hogyan kell értesíteni az érintett autósokat?

A gépjárműiparban a visszahívásnál a javítás ingyenes.

Erre a kérdésre ugyancsak a fogyasztóvédelmi törvény adja meg a választ: „A gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse a termék rendeltetésszerű vagy ésszerű várható használatával járó veszélyt, ill. megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket.” Az egyes autósok levélben történő kiértesítése eleget tesz ezen követelményeknek. Az írásos követelménynek azonban nem felel meg egy pl. televízióban vagy rádióban közölt visszahívási felhívás, ezeknek a célja csupán a figyelemfelkeltés fokozása. A gyártók az autósok értesítésénél külön ki szokták emelni, hogy az autós fogyasztó nem tudja veszélyt saját kezűleg elhárítani, hanem a szükséges javításokhoz egy márkaszerviz felkeresése szükséges.

Ebben az összefüggésben felmerül az a gyakorlati probléma, hogy a gyártó, ill. magyarországi kereskedői nem tudnak minden érintett autóst értesíteni. Ennek különböző okai lehetnek: a kiértesített személy már eladta autóját és nem közli az új tulajdonos elérhetőségét, nem a megadott címen tartózkodik vagy valamilyen okból, pl. több éves vagy külföldön vásárolt autó esetében nem is szerepel a szervizek nyilvántartásában. A visszahívási akció sikere és nem utolsósorban a gyártó további felelőssége azonban azon múlik, hogy minden egyes nem biztonságos autón elvégezze a veszély elhárításához szükséges javításokat. Célszerű lehet a visszahívásnál a Közúti Közlekedési Nyilvántartást igénybe venni, amely tartalmaz a járművezetőre, a járműtulajdonosra és a járműre vonatkozó adatokat. Ezekhez a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál benyújtott kérelem által lehet hozzájutni.

5. Hogy kell megszervezni az alkatrészek cseréjét, mindezt ingyenesen kell-e elvégezni?

E kérdés megválaszolásánál az a kiindulópont, hogy a gyártó köteles a nem biztonságos termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni és az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket megtenni. A törvény nem ad bővebb utasítást arra nézve, hogy a visszahívást milyen intézkedésekkel kell végrehajtani. Egy háztartási cikk vagy gyermekjáték esetében például többfajta megoldás is szóba jön: a nem biztonságos termék visszavásárlása, a termék visszacserélése vagy a veszélyes termék kijavítása.

Gépjárművek esetében azonban szinte mindig csak a hibás alkatrész kicserélésére van lehetőség, hiszen az össztermék, autó értéke összehasonlíthatatlanul nagyobb a hibás alkatrész cseréjének költségeinél. A hibás alkatrészből kifolyó veszély ugyanakkor olyan nagymértékű - hiszen veszélyezteti az autós testi épségét - hogy a hibaelhárítás az autó használhatóságához elkerülhetetlen. Az autóiparban emiatt egységesen elterjedt az a gyakorlat, hogy az autó összértékéhez mérten kis értékű, azonban nagy veszéllyel járó alkatrészt ingyenesen cserélik.

6. Fennáll-e a gyártó további felelőssége, ha az autós nem vett részt a visszahívásban?

Ennél a kérdésnél alapvetően két esetet kell megkülönböztetni:
a) a gyártó értesítette az autóst, aki viszont önhatalmúlag úgy döntött, nem vesz részt a visszahívási akcióban
b) az érintett jármű tulajdonosát vagy vezetőjét nem sikerült értesíteni.

Ad a) Nézzük az első eshetőséget, amikor az autóvezető ignorálja a visszahívási felhívást: A gyártó alapvetően már azzal eleget tesz a Fogyasztóvédelmi Törvényből eredő visszahívási kötelezettségének, amikor közvetlenül figyelmezteti az autóst az autó hibájából fakadó veszélyekre és felajánlja a veszély elhárításához szükséges ingyenes javításokat. Ha ezek után a fogyasztó autós önhatalmúlag úgy dönt, nem javíttatja meg autót, a gyártónak önhibáján kívül nem marad lehetősége a veszély elhárítására.

A gyártó ennek ellenére nem mentesül felelőssége alól a hibás, nem biztonságos gépjármű által harmadik személyeknek okozott úgynevezett következményes károkért. Hiszen nem csak az autós, hanem harmadik vétlen személyek (innocent bystander) is károsulhatnak a nem biztonságos gépjármű okozta baleset következtében. A Termékfelelősségről szóló törvény (1993.X. tv.) szabályozza, hogy alapvetően a termék gyártója felel a fogyasztókkal szemben a termék hibája által okozott kárért. A közúti közlekedés vétlen szereplőivel szemben tehát minden esetben fennáll a gyártó kártérítési felelőssége, hiszen a törvény szerint nem mentesül a felelősség alól, ha a kár bekövetkeztében harmadik személy (esetünkben a visszahívásban részt nem vett autós) magatartása is közrehatott. Némi vigaszt jelenthet a gyártó számára, hogy ezzel kapcsolatos költségeit bizonyos esetekben érvényesítheti a kárt okozó, a visszahívásban felróhatóan részt nem vett autóssal szemben.

További kérdés, hogy a gyártó felel-e a visszahívásban részt nem vett autóst ért károkért a Termékfelelősségről szóló törvény objektív felelősségi rendszere alapján. A Termékfelelősségről szóló törvény alapján a hibás dologban önmagában okozott kárért, esetünkben tehát a visszahívásban ki nem javított autóért, nem jár kártérítés.

Az autós azonban más dologban (pl. az autóban található tárgyakban) bekövetkezett, ill. személyi sérülésből eredő káráért alapvetően követelhetne kártérítést a Termékfelelősségről szóló törvény alapján. Ez a felelősség nem függ össze a gyártó szavatossági vagy jótállási kötelezettségeivel. Magyarországon még nem alakult ki arra nézve joggyakorlat, hogy a visszahívásban felróhatóan részt nem vett autótulajdonos jogosult marad-e a Termékfelelősségről szóló törvény alapján kártérítést követelni a hibás termék gyártójával szemben. Ezen felelősségi kérdés mérlegelésénél egyrészt figyelembe kell venni, hogy a kár a gépjármű hibája miatt következett be, másrészről viszont ezt a hibát a gyártó kijavította volna, ha az autós közreműködik a visszahívási akcióban. Véleményünk szerint az a jogi álláspont lehet mérvadó, miszerint a kiértesített autós általános polgárjogi kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettségét szegte meg, amikor nem vett részt a visszahívási akcióban és így általában a Termékfelelősségről szóló törvény alapján nem követelheti kára megtérítését a gyártótól.

Ad b) A második esetben, ha a gyártó nem tudta közvetlenül értesíteni az érintett autóst a visszahívási akcióról, a gyártó felelőssége harmadik, vétlen személyekkel szemben természetesen – akárcsak az első esetben – fennáll. Ebben az esetben viszont a gyártó az érintett autótulajdonost ért károkért is felelhet. Erre az esetre sem alakult ki még joggyakorlat Magyarországon. A fenti érvelést folytatva azonban fennállhat a gyártó felelőssége - hiszen az érintett autós nem kapott értesítést, így nem tudott a visszahívási akcióban részt venni, ezért nem is szegte meg kárelhárítási/kárenyhítési kötelezettségét.

A hibás fékrendszerű autó balesetet okozhat.

Egy példával élve: Ha egy hibás fékrendszerű autó, amelyet nem javítottak ki a visszahívási akció során, balesetet okoz, elüt egy gyalogost és utána nekimegy egy másik autónak, a gyártó felelőssége az alábbiak szerint alakul: A gyalogos személyi, ill. dologi kárát és a másik vétlen autós személyi, ill. dologi kárát köteles lesz megtéríteni. Ez a felelőssége független attól, hogy értesítette-e a balesetet okozó jármű tulajdonosát, aki ennek ellenére nem vett részt az akcióban vagy el sem tudta érni az érintett autóst. Különbség annyiban merülhet fel, hogy a visszahívási akcióból felróhatóan kimaradt autóssal szemben a gyártó adott esetben mentesülhet a felelőssége alól, a nem értesített autós azonban bizonyos esetekben jogosult maradhat az őt ért kár megtérítésére. A felelősség elbírálásánál azonban fontos az egyes konkrét eset minden mozzanatát vizsgálni. Pl. bizonyítási nehézségeket okozhat, ha az autósnak megküldték az értesítést, aki viszont éppen hosszabb ideig nem a bejelentett lakcímén tartózkodott, tehát formailag megkapta ugyan az értesítést, de önhibáján kívül nem tudta elolvasni, vagy a postai úton veszett el az értesítés.

A fenti példánál a biztosítók szerepe szándékosan maradt figyelmen kívül, mert a felelősségi rendszer mögött meghúzódó lehetséges biztosítási jogviszonyok illetve konstrukciók elemzése egy önálló cikk tárgya lehetne.

A NOERR ügyvédi irodát 1990-ben alapították Budapesten, az elsők között a nemzetközi irodák sorában, és azóta átfogó, minden területre kiterjedő jogi szolgáltatást nyújt magyar és külföldi ügyfeleinek. A NOERR egy németországi központtal működő, és kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező ügyvédi iroda, amely kiemelt hangsúlyt fektet a Közép- és Kelet Európai jelenlétre. Németországban öt, a közép-kelet európai régióban pedig hét irodával rendelkezik. A nemzetközi jelenlétet erősíti London és New York is.

A budapesti NOERR iroda munkatársai számos jogterület és iparág szakértői. Az egyik szektor-specifikus csoport az automotive csoport, amelynek szakértői az autógyártók és beszállítóik számára kínálnak a megbízó igényére alakított, megoldás-orientált jogi tanácsadást. A csoport széleskörű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, hiszen ügyvédei többek között jelenleg is tanácsadást nyújtanak Magyarország eddigi legnagyobb gépjárműipari zöldmezős beruházásának megvalósítása során. Az Automotive csoport kapcsolattartó ügyvédei: Dr. Rozgonyi-Tóth István ügyvéd, Dr. Nádasdy Zoltán ügyvéd és Sieber-Fazakas Eszter német ügyvéd és európai közösségi jogász. Elérhetőségek: Tel. (06-1) 224 0900; e-mail: [email protected], [email protected] , [email protected]