Megerősítettük pozíciónkat az elektromobilitás területén
Fotó: HIPA
Tavaly 101 nagyberuházást tárgyalt le sikeresen a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) 5,35 milliárd euró értékben. Jelenleg 137 befektetési projekt van folyamatban – mondta az autopro.hu-nak nyilatkozva Ésik Róbert, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
– Hogyan alakult a Nemzeti Befektetési Ügynökségnek (HIPA) a 2019-es év?
– Rendkívül mozgalmas és eredményes éven vagyunk túl. Magyarország továbbra is nagyon vonzó befektetési célpont, ezt nem csak a saját eredményeink támasztják alá, hanem különböző nemzetközi felmérések is. Tavaly 101 nagyberuházást tárgyaltunk le sikeresen 5,35 milliárd euró értékben, ezek az elkövetkezendő időszakban mintegy 13 500 új munkahelyet jelentenek majd. A volument tekintve a növekedés éves alapon 24 százalékos, és minden idők eddigi legmagasabb értékét értük el. A 101 projekt 21 befektető országot és 20 különböző szektort érint. További fontos megerősítés számunkra, hogy különböző nemzetközi felmérésekben, illetve befektetési rangsorokban is sikeres évet zártunk. Az amerikai Site Selection magazin globális rangsorában a Top 10 befektetési helyszín között szerepelt Magyarország. Az IBM Global Location Trends riportjában hazánk világviszonylatban a 16. helyre került a külföldi működő tőke által létrehozott munkahelyek száma alapján, népességarányosan pedig a még előkelőbb 5. helyen helyen állunk.
– Milyen trendek határozták meg a tavalyi munkájukat?
– 2019 a keleti nyitás országainak sikeréről szólt befektetési szempontból. A hagyományosan erős német és amerikai befektetői közösség mellett megerősödtek az ázsiaiak. A befektetett volumen és a létrejövő munkahelyek szempontjából Dél-Korea végzett az első helyen: a beruházási érték csaknem 50 százaléka érkezett onnan. Japánnal és Kínával együtt már 19 kelet-ázsiai beruházásról beszélhetünk, ezáltal a keleti nyitás országaiból jön a létrejövő munkahelyek 38 százaléka. A másik nagyon fontos trend, hogy megerősítettük pozíciónkat az elektromobilitás területén. Csak az akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódóan nyolc különböző cég tíz beruházását tárgyaltuk le sikeresen, összesen 2,85 milliárd euró értékben. Ha ehhez hozzáadjuk azon nem akkumulátor gyártást érintő járműipari beruházásokat, amelyek szintén az elektromos meghajtáshoz kötődnek – például az Audi e-transzformációs projektjét, amely az elektromos motorok gyártókapacitásának bővítésére irányult, a Schaeffler csoport zöldmezős szombathelyi, illetve az Infineon ceglédi beruházását – akkor a teljes éves volumen 60 százaléka és a létrejövő munkahelyek 40 százaléka az e-mobilitással kapcsolatos.
Az Audi Hungaria mild-hibrid modellek sorozatgyártását kezdte meg decemberben | Fotó: Audi Hungaria
A harmadik terület, amit érdemes kiemelni, hogy tovább folytatódott a magas hozzáadott értékű, szolgáltatóipari projektek részarányának növekedése. A 14 beruházási döntéssel az üzleti szolgáltató központok (business services centres – BSC) ágazat a harmadik legerősebb szektor lett.
– A beruházások országon belüli eloszlása milyen?
– Egyre inkább kiegyensúlyozottnak tekinthető, hiszen minden megyébe tudtunk legalább egy befektetési projektet vinni. Budapest és Pest megye mellett Komárom-Esztergom megye teljesített kiemelkedően. Ide érkezett a befektetési volumen egyharmada és itt jön majd létre a tavalyi beruházásokhoz kapcsolódó munkahelyek egynegyede. A diverzifikáció kiemelt feladat beruházási helyszín tekintetében is, az országhatáron belül azokat a területeket is fel szeretnénk készíteni a fejlesztések fogadására, amelyek eddig kevésbé voltak sikeresek.
A dél-koreai SK Innovation csaknem 340 milliárd forintos zöldmezős beruházással akkumulátorokat gyártó üzemet létesít Komáromban
– Milyen terveik vannak az idei esztendőre?
– Szeretnénk megőrizni Magyarország pozícióját, mint a régió, sőt Európa egyik legvonzóbb beruházási helyszíne. Optimisták vagyunk, jelenleg 137 különböző befektetési projektről tárgyalunk, ezek összesen több mint 8,5 milliárd eurónyi befektetést jelenthetnek, illetve 25 ezer új munkahely jöhet létre ezek által.
– Melyek a hosszú távú céljaik?
– Az ezekben az években Magyarországra érkező beruházások nemcsak a következő évekre, hanem talán több évtizedre is meghatározhatják az ország versenyképességét. Célunk, hogy a legmagasabb műszaki és technológiai színvonalú beruházások érkezzenek az országba. Ehhez a gyártás területén van egy új eszközünk, ugyanis a 2019 októberétől megváltozott támogatási rendszerrel a termelékenység került a középpontba, így az új munkahelyek létrehozása már nem előfeltétele annak, hogy valaki eszközalapú, egyedi kormánydöntéssel odaítélt, vissza nem térítendő készpénz-támogatást kapjon. A munkahelyek megtartása és a termelékenység növelése a cél.
– Milyen befektetőkre számíthatnak a munkahelyek megtartása érdekében?
– Egyrészt a keleti nyitás országaival fenn kell tartani a már kiépített intenzív kapcsolatokat. A folyamatban lévő projekteken belül a legnagyobb részarányt most egyébként a kínai befektetések teszik ki. Másrészt a hagyományos relációk tekintetében, például Németország esetében a nagy multicégek mellett a családi vállalkozásokra is hangsúlyt szeretnénk fektetni, de a brexit is rejthet lehetőségeket számunkra. Harmadrészt továbbra is javaslatokat fogalmazunk meg a versenyképesség növelésével kapcsolatban, együttműködve a partner kereskedelmi kamarákkal.
– Hogyan fejleszthetők a hagyományos beszállítói együttműködések?
– Például úgy, hogy tavaly 79 megkeresésre reagálva összesen több mint 2800 hazai kis- és középvállalkozást ajánlottunk ki közvetlenül integrátor vállalatok felé. A hazai cégek így üzleti lehetőségekhez juthatnak, kapcsolatba kerülnek olyan integrátorokkal, akik az ő szolgáltatási területeiken tevékenykednek. 2019-ben több mint 150 cégnek biztosítottunk lehetőséget arra, hogy valamilyen B2B rendezvényen építsen ki újabb üzleti kapcsolatokat, valamint hat különböző képzési programot is szerveztünk 41 hazai vállalkozás számára.
– Mi Magyarország igazi előnye a régióban?
– A beruházásokért mindig komoly verseny alakul ki a szomszédos országokkal, de előfordul, hogy észak-afrikai, dél-európai vagy ázsiai országokkal kell megküzdenünk egy-egy projektért. Magyarország előnye a stabil, kiszámítható üzleti környezet, de szintén jelentős versenyelőny, hogy külgazdaság központú külpolitikát folytat az ország. Természetesen az is számít, hogy Magyarországon van Európa talán legversenyképesebb adórendszere. A földrajzi elhelyezkedés és a logisztikai összeköttetések is nagyon fontosak egy gyártás típusú projektnél, míg más esetekben az irodaházak minőségére és a repülőtéri infrastruktúrára figyelnek az érdeklődők. A legfontosabb azonban az, hogy mindig pontosan megértsük az adott befektető igényeit, és erre találjunk megoldásokat.
– A HIPA munkája mennyiben változott az elmúlt tíz évben?
– Befektetésösztönzési szempontból nagyon sok minden változott az elmúlt évtizedben, amihez alkalmazkodnunk kellett. 2014 óta, amióta külgazdasági fókuszú a külpolitika, sikerült egy olyan szemléletet megvalósítani a HIPA-ban, amelynek az a lényege, hogy menedzsment tanácsadó cégként működünk. Az a feladatunk, hogy magas szinten kiszolgáljuk a külföldi befektetők és a magyar beszállítókat kereső integrátorok igényeit. Ügyfeleink visszajelzései pozitívak a szolgáltatásainkkal kapcsolatban, illetve a beruházások nagyságrendjét és a létrejövő munkahelyek számát nézve az elmúlt hat évben minden évben rekordot döntöttünk.
