Dinamikusan nőttek a bérek, de az infláció sem csökkent
Fotó: Pexels
Dinamikusan nőttek a bérek júliusban a tavalyi bruttó átlagkeresethez mérten. Az első nyolchavi időszakban 3,5 százalékos volt az infláció, azonban számos aggasztó jel mutatkozik már, a munkaadók előzetes bértárgyalásairól szóló jelzéséből látható, hogy ez a dinamika nem lesz fenntartható, lassulás várható.
Júliusban a bruttó átlagkereset 10,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az év első hét hónapjában 10,0 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A júliusi reálkereset 6,7 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 3,8 százalékos júliusi inflációval számolva.
A legalább 5 foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál 11,4 százalékkal 418 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, ami 278 ezer forint nettónak felel meg. A költségvetési szférában 10,0 százalékos emelkedéssel 405 ezer forint volt a bruttó és 269 ezer forint a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
Elemzők szerint az év végéig fennmarad a 10 százalék körüli béremelkedési ütem, amit az összetételhatás is segít, azzal, hogy a statisztikából kikerülő, részmunkaidőbe, vagy tartalékállományba átirányított munkavállalók az alacsonyabb keresetűek közé tartoztak korábban. A növekedés ütemét a kötelező és a megállapodásokból eredő béremelések stabilan fenntartják, de jövőre a vállalatok már óvatosabban fognak ilyen kötelezettségeket vállalni - kommentálták a KSH előző jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Sok az árnyaló tényező
Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a havi kereseti adatok helyett az első nyolchavi számok mutatnak pontosabb képet, mivel az elmúlt hónapokban számos kormányzati intézkedés nyomán egyszeri kifizetések történtek. Példaként említette az egészségügyi dolgozók, vagy a pedagógusok bérfejlesztését, ezek a havi adatokat „megtréfálhatják".
Kiemelte, hogy a csaknem kétszámjegyű bérnövekedés azonos a korábbi időszakok bérdinamikájával. Jelezte ugyanakkor: az első nyolchavi időszakban 3,5 százalékos volt az infláció. Az aggasztó jelek „kopogtatnak", a munkaadók előzetes bértárgyalásairól szóló jelzéséből látható, hogy ez a dinamika nem lesz fenntartható, lassulás várható. A főváros bérelőnye jelentős, azonban kissé csökkent. A legmagasabb, budapesti bérek után Győr-Moson-Sopron megyében lehetett a második legtöbbet keresni, közöttük is több mint 20 százalékos a különbség. Az államtitkár szerint ebben van még feladat.
