Nem minden munkahelyet éri meg MI-vel kiváltani

Számos kutatás foglalkozik a mesterséges intelligencia munkahelyekre történő hatásával, de ezek nagy része a különböző ágazatokban az MI lehetséges felhasználási lehetőségeinek számszerűsítésére összpontosít. Nem foglalkozik azzal, hogy ezek az iparágak milyen valószínűséggel alkalmazzák ezt a technológiát, és milyen költségek akadályozhatják meg őket ebben. Az MIT CSAIL, az MIT Sloan, a The Productivity Institute és az IBM Institute for Business Value kutatása a mesterséges intelligencia munkahelyi feladatok automatizálására való alkalmazásának gazdasági, gyakorlati hasznosságát vizsgálta, különös tekintettel a gépi látásra.

A szerzők azt állították, hogy hármas elemzési modelljük megkülönbözteti ezt a kutatást a többitől. Ez a keretrendszer a mesterséges intelligencia rendszerekkel szemben támasztott műszaki teljesítménykövetelményeket értékeli. Ezután megvizsgálja az ilyen teljesítményre képes mesterséges intelligencián alapuló rendszer jellemzőit, valamint a rendszer megépítésének és telepítésének gazdasági szempontjait.

Az emberi és a gépi látás alkalmazása

A tanulmány megállapította, hogy jelenleg a látórendszerekkel kapcsolatos feladatokért fizetett béreknek csak mintegy 23 százaléka gazdaságos a mesterséges intelligencia automatizálása szempontjából. Más szóval, gazdaságilag csak az olyan munkakörök 23 százalékában észszerű az embereket mesterséges intelligenciával helyettesíteni, ahol a látás a munka kulcsfontosságú eleme.

„Ez az MI fokozatosabb integrációját jelzi a különböző ágazatokban, ellentétben a gyakran feltételezett gyors, MI által vezérelt munkahely-áthelyezéssel” - írta Neil Thompson, az MIT CSAIL és a Digitális Gazdasággal kapcsolatos kezdeményezés vezető kutatója. „A számítógépes látás területére helyeztük a hangsúlyt, egy olyan területre, ahol a költségmodellezés jelentős fejlődésen ment keresztül”.

Ezek a számok a kutatók szerint változhatnak. Ha a fejlesztési, telepítési és üzemeltetési költségek csökkennek, és az iparág átalakul, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket szolgáltatásként nyújtsa, a vállalkozások gyorsabban alkalmazhatják a mesterséges intelligenciát - jegyezték meg. Mindezek a dolgok csökkentik a vállalatok számára az MI bevezetésének beruházási költségeit, így a technológia pénzügyileg életképesebbé válik. Ez gyorsabb változásokat eredményezhet a munkaerőpiacon.

Thompson szerint különösen az MI-termékek szolgáltatásként való kínálására történő áttérés gyorsan megváltoztathatja az iparágat. Ez hasonló lenne ahhoz, ahogyan egyes robotikai szállítók áttértek a robotok szolgáltatásként (RaaS) történő kínálására, csökkentve ezzel az elfogadás előtt álló akadályokat.

Nem szűnnek meg csak átalakulnak a munkahelyek

A tanulmány kitért a mesterséges intelligencia bevezetésének néhány - a közvetlen gazdasági megfontolásokon kívüli - szélesebb körű hatására is.

Azzal, hogy egyre több mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszer lesz a munkaerőpiacon, munkahelyek nyílhatnak meg e rendszerek fenntartása érdekében - áll a tanulmányban. Mivel egyes munkahelyeket automatizálnak, a vállalkozásoknak több emberre lesz szükségük az MI és a robotika irányításához, karbantartásához és fejlesztéséhez. A csoport szerint ez makrogazdasági szinten növekedést eredményezhet, a foglalkoztatás és a jövedelem növekedésével, valamint az életszínvonal javulásával – írja a Robot Report Staff.