Ne feledkezzünk meg az olajcseréről!

A motorolaj a belső égésű motor kenésére használt anyag, elsődleges feladata a motor mozgó alkatrészeinek kenése, a fém-fém érintkezés megakadályozása és a súrlódás csökkentése. Továbbá szerepe van a hő elvezetésében, a motor tisztántartásában, a tömítések kondicionálásában és a fémalkatrészek korrózió elleni védelmében. A motorolaj alapolajból és adalékokból áll, az alapolaj fajtája alapjában véve határozza meg a motorolaj tulajdonságait. Ezeket a tulajdonságokat adalékokkal lehet módosítani, javítani.

A motorolajok ásványi, részszintetikus és szintetikus kategóriákba sorolhatóak. A kategóriák ténylegesen különböző műszaki tartalmat feltételeznek, ennek ellenére pontos műszaki előírás vagy szabvány nem létezik az adott kategóriába való besoroláshoz.

Ásványi és szintetikus olajok

Az ásványi motorolajok ásványi alapolaj és adalékok keverékei. Az ásványi alapolaj finomított, viasztalanított kőolaj. Molekulaszerkezetét tekintve heterogén, gyakorlatilag ahány molekula, annyi féle. Ebből adódóan tulajdonságai elég kiszámíthatatlanok és változóak.

A szintetikus olajok laboratóriumi körülmények között szintetizált alapolajokból készülnek. A megtervezett molekulastruktúrának köszönhetően sokkal kiszámíthatóbb és állandóbb minőséget képviselnek. Fontos különbség az ásványi alapolajokhoz képest, hogy eleve kenőanyagnak tervezik őket, tehát a recept megalkotójának nagyobb befolyása van a végtermékre, mint az ásványi alapolajok esetében. A két kategória között léteznek úgynevezett részszintetikus motorolajok is, amik alapolajai szintén ásványiak, de olyanok, amelyek átestek egy hidrogénező finomítási szakaszon.

Milyen olajat válasszunk?

A motorolajok esetében az egyik legfőbb mutató a viszkozitás – más elnevezéssel a belső súrlódás, ez ugyanis jelentősen befolyásolja az olaj teljesítményét a különböző hőmérsékleten. A mai modern olajokkal szemben elvárás, hogy a téli hidegben se legyen túl „sűrű”, valamint a motor üzemi hőmérsékletén se legyen annyira alacsony a viszkozitása, hogy ne tudja megakadályozni a megfelelő alkatrészek érintkezését.

Mivel a viszkozitás a hőmérséklet függvényében változik, ezért a motorolajok csoportosításához úgynevezett viszkozitási osztályokat használnak. A motorolajok viszkozitásának osztályozására a Society of Automotive Engineers (SAE) által felállított osztályozásai rendszert alkalmazzák. A SAE osztályok két felé oszthatók: téli és nyári viszkozitási osztályokra. Az alacsony hőmérsékleti (téli) viszkozitás a hidegindítás miatt fontos, a magas hőmérsékleti (nyári) pedig a nagy terhelés és nagy sebesség melletti teljesítmény szempontjából.

A hideg oldali viszkozitási osztályok, amelyeket a „W” különböztet meg a meleg oldalitól, az alacsonyhőmérsékleti viszkozitásra és a minimális szivattyúzhatósági hőmérsékletre vonatkozóan fogalmaznak meg előírásokat. A minimális szivattyúzhatósági hőmérséklet alatt az olaj nem képes magától elfolyni a szivattyúig, így a szivattyú olaj helyett levegőt szállít, kenés nélkül hagyva a motort.

A meleg oldali viszkozitási osztályok esetében a 100 Celsius-fokon mért kinematikus és a 150 Celsius-fokon, nagy terhelés mellett (HTHS) mért dinamikus viszkozitás számít.

Szabványok

Léteznek a motorolajokra vonatkozó általános szabványok, ezek közül a legelterjedtebbek az amerikai API és az európai ACEA olajszabványai. Ezen kívül számos személy- és haszongépjármű-gyártó adott ki saját szabványokat, amelyek az általuk gyártott gépjárművekre vonatkozóan fogalmaznak meg az olajjal szemben további követelményeket.

A szabványtól való eltérés jobb esetben nem okoz komoly problémát, de előfordulhat, hogy akár jelentős költséggel is járhat. Utóbbira példa a dízel részecskeszűrő, amely normál hamutartalmú olaj használata mellett idővel eltömítődik, és cseréje százezres nagyságrendű kiadást jelent.

Mikor kell cserélni?

A motorolajjal kapcsolatban a legfontosabb mutató a csereperiódus, vagyis a legfőbb kérdés: mikor cseréljünk olajat? Erre univerzális válasz nincsen, bár minden gyártó meg szokott adni valamilyen időbeni és távolságalapú értéket is, például egy év vagy 15 ezer kilométer (értelemszerűen amelyik előbb bekövetkezik, az a mérvadó). Ugyanakkor a használat módja nagyban befolyásolhatja a csereperiódust.

Az autó szempontjából a legideálisabb helyzet, ha gyakran és nagyobb távolságokat (akár napi 50-100 kilométert) megyünk vele, lehetőleg autópályán vagy országúton, egyenletes tempó mellett, egyenletes fordulatszámon. Egy városi forgalomban használt, a dugókban sokat álló, naponta csak néhány kilométert megtevő autóban sokkal előbb érdemes olajat cserélni, mint ami az előírás – főleg, ha naponta többször indítjuk be az autót.

Ásványi olajok esetében akár már 5-8 ezer kilométerenként is indokolt lehet az olajcsere az autó számára terhelő használatban, míg szintetikus olajoknál, sokat autópályán közlekedve akár a 30 ezer kilométer is reális lehet két olajcsere között. Fontos, hogy olajszűrőt minden esetben, lég- és pollenszűrőket pedig nagyjából minden második olajcserével együtt kell cserélni.

Természetesen az időjárás is befolyásoló tényező, érdemes a tél előttre időzíteni a cserét, a nagy hideg ugyanis csökkenti az olaj élettartamát.

Ellenőrzés

A fentiek mellett még a motorolaj szintjére is figyelni kell, bár számos modell esetében ez csak rutinfeladat, és nincs szükség beavatkozásra. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen okból túl sok olajat fogyaszt az autónk, ilyenkor nagyon fontos odafigyelni az utántöltésre: ha a nívópálca a minimumérték alatti mennyiséget mutat, minél előbb töltsünk motorolajat az autóba. Ha ugyanis túl kevés a motorolaj a járműben, akkor a motor kenése nem lesz biztosított, ami végzetes körülményekkel járhat.

Utántöltés esetén nem szükséges ugyanolyan olajat használni, mint ami az autóban van, de fontos, hogy megfeleljen az adott motor elvárásainak az olaj.

Forrás:

https://www.autoalkatreszonline24.hu/motor-olaj

https://ka-autoszerviz.hu/hogyan-csereljunk-olajat-az-autoban/