Magyar járműipar: soha nem látott kihívások

Az alapanyaghiány és félvezetőhiányból adódó beszállítói láncok sérülékenysége mellett az infláció mértéke, a közelgő recesszió, az egyre magasabb alapanyag-, csomagolási, logisztikai és energiaárak mellett az orosz-ukrán háború következményei is megannyi kihívást tartogatnak. Mindezek mellett az európai autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül az uniós környezetvédelmi direktívák mellett.

Június elején az Európai Tanácsban megszavazták a Fit for 55 elnevezésű klímavédelmi csomagot. Ez az autóipart is jelentősen érinti, hiszen előirányozza, hogy 2030-ra az Európai Unióban legalább 55 százalékkal csökkentsék a személyautók széndioxid kibocsátását a 2021-ben megállapított bázisszinthez képest. Ha az Európai Unió mind a 27 tagja elfogadja a javaslatot, 2035-től csak elektromos autót lehet értékesíteni gyártóként az Unióban. Kivételt az úgynevezett e-üzemanyaggal működő belsőégésű motorral hajtott járművek jelentenek majd.

Komoly beruházásokra lesz szükség

„Mindez kényszerátalakulást hoz az autóiparban. A gyártóknak, hogy megfeleljenek a követelményeknek, jelentős beruházásra van és lesz szükségük. Viszont szigorítások miatt már eddig is számos fejlesztési és fejlődési folyamatot állítottak le. Bár az alternatív üzemanyag (e-fuel) jóvoltából ugyan sikerült megmenteni a főleg hibridjárművekbe szánt belső égésű motorok gyártását, és az ilyen autók forgalmazását, a zéró széndioxid mérlegű üzemanyag kifejlesztéséhez és a tömeges előállítás feltételeinek megteremtéséhez azonban még sok tíz milliárd eurót kell leginkább az autóiparnak elköltenie. Gondoljunk az elektromosítási törekvések fókuszában álló elektromos hajtásra, amelyhez nagy kapacitású lítiumion akkumulátor kell. A zöld fejlesztések az autók felszereltségét is növelik, a piaci igények miatt pedig egyre több vezetéstámogató elektronika kerül a járművekbe. Az alapanyagárak drasztikusan növekedtek az elmúlt években, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja az orosz-ukrán konfliktus. Mindezek további áremelésekkel járnak majd” – mondta Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. operatív igazgatója, a MAGE elnöke.

Az elektromos autózáshoz szükséges infrastruktúra kiépítése fogja tudni tartani a lépést az elektromos autók piaci részesedésének növekedésével. Jelenleg az a kérdés, hogy az átalakulás hatására hogyan változik az elérhető járművek össztömege és ára. Az iparág sokáig úgy gondolta, hogy az elektromos autók széles körű elterjedésével azok ára az egyéb meghajtásúakéval arányos lesz. Valójában az egyéb meghajtások kerülnek majd ugyanannyiba, mint az elektromos autók, hogy megfeleljenek a szabályozásoknak. A 400-500 kilométeres hatótáv eléréséhez jelenleg 2 tonnás jármű kialakítása szükséges, ami környezeti szempontból sem elhanyagolható, és az ára 15-25 millió forint körül mozog. 200 kilométeres hatótávhoz viszont például elég egy kisebb akkumulátor is, ami kisebb össztömeget jelent, és árban is elérhetőbb. A kisautók esetében viszont - amit városi használatra vásárolnak -, elegendő az alacsonyabb, 200-300 kilométeres hatótáv.

Mindenkit érintenek a változások

A változások szinte minden MAGE-tagvállalatot érintenek és hatással vannak a magyar gazdaságra is. A 63 járműgyártó és beszállító ugyanis lefedi a magyar gépjárműipari össztermelés 80 százalékát, miközben a személygépkocsi-gyártás ma az ország GDP-jének 5-6 százalékát adja. A járműipari beszállítók további 8-9 százalékot tesznek hozzá a bruttó hazai össztermékhez. Nem kérdés, hogy egy ilyen helyzetben még inkább felértékelődik az iparági összefogás és a tudásátadás.

„A MAGE szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a működési feltételek vonzóak legyenek, a tagvállalataink a jövőben is tudjanak fejlődni és minél több beruházást vonzanak Magyarországra. Ennek érdekében, a MAGE különböző munkabizottságaiban közösen mérjük fel az előttünk álló kihívásokat, különböző „best practice” bemutatásokkal segítjük a tagokat abban, hogy növeljék a versenyképességüket. Amennyiben szabályozási változtatást látunk szükségesnek, javaslatot teszünk a kormánynak. Úgy gondolom, jó úton járunk, az elmúlt években elindult az együtt gondolkodás és az elkövetkezendő időszakban ezt szeretném még hatékonyabbá tenni azáltal, hogy minél több tagot vonunk be az aktív egyesületi tevékenységbe” – fogalmazott az elnök.

Az Egyesület, mint a magyar gépjárműipar legerősebb képviselete, alapvető feladatának tekinti a hazai gépjárműipar versenyképességének javításának elősegítését, a beszállítói háttér fejlesztését, a fenntartható és zöld működésre való sikeres áttérés elősegítését, valamint a működés pénzügyi, jogi feltételeinek javítását, hogy a tagvállalataink továbbra is fejlődési pályán maradjanak.