Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
Egy zsugorodó tóban kell halásznia a magyar beszállítóknak
2024.05.21 16:16
Nincs elég töltő, késik a kínai elektromos SUV
2024.05.21 15:19
Tiltott kínai alkatrészekkel importálhatott autókat a BMW
2024.05.21 13:17
Ellephetik a gyárakat az emberszabású robotok
2024.05.21 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
Forradalom indulhat az akkukémiában
Fotó: BMW PressClub
A lítium-vasfoszfát kémiájú akkumulátorok előállítása a többi bevett alapanyaghoz képest olcsóbb, ráadásul ezeket a nyersanyagok Észak-Amerikában is megtalálhatók – emiatt az USA piacán elektromos autókat értékesítő autógyártók számára jó választás lehet ez a megoldás.
Egyre népszerűbb választás az autógyártók körében a lítium-vas-foszfát (LFP) kémiájú akkumulátor a korábbi, a lítium mellett rezet és kobaltot használó akkuk helyett. A folyamat főleg az USA piacára szánt autókat gyártó, valamint az Egyesült Államokban aktív OEM-ek esetében figyelhető meg, mivel így könnyebben tudnak megfelelni az amerikai támogatási szabályoknak a gyártók.
Az LFP-akkukat először a Tesla kezdte el tömegesen használni két éve, az elmúlt időszakban azonban többek között a Hyundai és a Toyota is bejelentette, hogy ilyen akkumulátorokkal tervezi leendő elektromos modelljeit.
„Az LFP alapanyagai olcsóbbak, mint a kobalt és a nikkel, ráadásul az összes nyersanyag beszerezhető Észak-Amerikában. Ez sokkal alacsonyabb szállítási költségeket és biztonságosabb ellátási láncot jelent” – mondta a Reuters-nek Stanley Whittingham, a New York-i Binghamton Egyetem professzora.
Hatékonyabb is ez a megoldás
A költségek terén jelentkező előny csak az egyik fele az LFP-s akkuk előnyeinek. Mangán hozzáadásával az ilye akkumulátorok energiasűrűsége még nagyobb, aminek köszönhetően nagyobb hatótávolságot képesek biztosítani - a Toyotánál például a 724 kilométer is elérhető cél már.
Nem véletlen tehát, hogy az amerikai gyártókat érdekli az LFP-s technológia. A Ford 3,5 milliárd dolláros beruházás keretében LFP-s akkumulátorcella-gyártó üzemet épít Nyugat-Michiganben, a CATL által licencelt technológiát felhasználva. Jim Farley, a Ford vezérigazgatója szerint a gyártó ezzel 70 dollár alá csökkenti a cellák kilowattóránkénti árát, míg a jelenlegi NCM-cellák több mint 100 dollár/kilowattórába kerülnek.
Ugyanakkor nemcsak a Ford vagy a GM, hanem külföldi akkugyártók is szeretnének üzemet építeni az Egyesült Államokban. A norvég, izraeli, dél-koreai és még kínai akkumulátorgyártók elkötelezték magukat amerikai gyárak mellett, amikben LFP-akkumulátorokat és azok alkatrészeit fogják összeszerelni.
„Az LFP-t az Egyesült Államokban találták fel, és itt került először kereskedelmi forgalomba” – mondta Whittingham.
Még mindig Kína a főszereplő
A fentiek tükrében sem szabad elfelejteni, hogy a lítium-vas-foszfát akkumulátorok és alkatrészeinek alapanyaga még mindig több mint kilencven százalékban Kínából származik. Shirley Meng akkumulátor-szakértő, a Chicagói Egyetem professzora és az Argonne Nemzeti Laboratórium energiatárolástudományi együttműködési központjának vezetője szerint az elektromos autókat gyártó cégek nem állnak készen a Kínától való függetlenségre – írja a Reuters.
Az amerikai és a kínai autóipar közötti kapcsolat az amerikai vezetés számára is érdekessé vált: ahogyan arról az autopro.hu is beszámolt, június 20-án az amerikai törvényhozás Kína jelentette nemzetbiztonsági kockázatokkal foglalkozó bizottságának négy tagja látogatott Detroitba, ahol Jim Farley Ford-vezérigazgatóval, Mary Barra GM-vezérigazgatóval és más autóipari vállalatok, köztük a Continental és a Bosch vezetőivel tárgyaltak.
Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken!