Beérett a keleti nyitás: a magyar járműipar tele van kínai cégekkel

Egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasítanak ki a magyar gazdaságból és a magyar járműiparból is a kínai cégek. A 2010-es évek közepe előtt ebben a szektorban marginális volt a kínai vállalatok jelenléte, azóta a keleti nyitás jegyében, az elektromobilitás farvizén egyre fontosabb beruházásokat hoznak Magyarországra a kínaiak.

A jelentősebb beruházásokat illetően az első fecske a járműiparban a BYD komáromi buszgyára volt 2017-ben. A gyárat azóta egy 2020-ban bejelentett beruházás keretében bővítik, a BYD Komáromban gyárt buszokat az európai piac számára, a legfrissebb adatok szerint az üzem éves kapacitása 400 busz. Magyarországon néhány tucat BYD-busz közlekedik közforgalomban.

A koronavírus-járványig inkább kisebb kínai járműipari beruházásokról számolhattunk be, ilyen például az elektronikai termékeket, áramköri lapokat gyártó Ten Pao Electronics, vagy a Joyson Safety Systems Hungary Kft. miskolci üzeme. Említést érdemelnek még a kábelgyártó cégek, mint például a kisbéri Fiberhome vagy a tatabányai Sinbon. Komárom-Esztergom megye kapcsán ide tartozik a Bohong oroszlányi üzeme is, bár az nem kínai beruházásként épült, hiszen a Wescast felvásárlásával lett kínai a gyár, amit viszont már az új tulajdonosi kör bővített.

Az első kínai autóipari cégek között volt egyébként a már 2014-ben megalapított Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft., a cég Pápán gyárt autóalkatrészeket.

Robbanásszerű növekedés

Az események a járvány éveiben, illetve azóta pörögtek fel, elsősorban az elektromobilitásnak köszönhetően. A két legismertebb és egyben két legnagyobb volumenű beruházás a CATL 2022-ben bejelentett debreceni akkumulátorgyára, és a BYD 2023 végén bejelentett szegedi autógyára. Ezek az üzemek amikor elkészülnek, több ezer embernek adnak majd munkát, bejelentésükkor pedig a legnagyobb volumenű hazai beruházások voltak – bár a BYD esetében pontos számok nem ismertek a leendő dolgozói létszámot illetően.

Szintén fontos beruházás a magyar járműiparban a Nio megjelenése. A vállalat Kínában autókat is gyárt, de elsősorban arról híres, hogy elektromos autóiban nem tölteni, hanem cserélni kell az akkut, ha az lemerül. Az ehhez szükséges állomásokat is a Nio gyártja, az európai piac számára Biatorbágyon.

Elsősorban az akkumulátoripar területén további beruházásokat jelentettek be az elmúlt három évben: a Sunwoda Nyíregyházán, az Eve Power Debrecenben gyárt majd akkumulátorcellákat, emellett több kisebb-nagyobb cég épít vagy épített olyan üzemet, ahol az akkumulátorok egyes alkatrészeit gyártják. Ilyen a Huayou Cobalt/Bamo ácsi katódgyára, a Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyára, valamint a Halms debreceni és a Shenzen Kedali gödöllői üzeme, míg a BYD Fóton akkumulátorokat szerel össze (fontos, hogy nem itt gyártja, csak összeszereli az akkukat).

Szintén az elmúlt években érkezett Magyarországra Kínából az elektromos autókhoz alkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline, a cég Jászfényszarun épít gyárat. A Chervon Autó Miskolcon gyárt alkatrészeket, a cég idén kezdte meg a termelést. Tavaly adták át Szigetszentmiklóson a Baolong Csoporthoz tartozó Pex Automotive Systems Kft. európai elektromosautó-központját.

Zajlik a munkahelyteremtés

Nagy Márton pénzügyminiszter februári közlése szerint Magyarországon ma 380 kínai vállalat működik, ezek a cégek együttesen 16 ezer embert foglalkoztatnak. Ez természetesen nemcsak a járműiparra vonatkozik, hanem az egész gazdaságra: a kínai cégek erősen jelen vannak még például az építőiparban is. Szintén nem iparágspecifikus Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter április kijelentése, miszerint hatezermilliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon.

Érdekes adat tovább, hogy az éves szinten beáramló kínai működőtőke (FDI) több mint a háromszorosára nőtt 2014 és 2022 között hazánkban. Itt fontos kiemelni, hogy ebben sem a CATL debreceni óriásberuházása, sem a szegedi BYD-gyár nincs benne.

Az évtized végére könnyen előfordulhat, hogy több tízezer magyar munkahely lesz kínai vállalatok kezében, ami az összes foglalkoztatott egy-két százaléka is lehet. Csak a járműiparban reális a tízezer feletti szám a CATL beruházásának teljes, mindhárom ütemben történő megvalósulásával és a BYD szegedi gyárával.