Az orosz helyzet fokozódik, de nem reménytelen

Háború van a közelünkben, ez nem kétséges. Több fronton is zajlanak a harcok. A hidegháború hatásait egész Európa érzékeli, így hazánk is. Jóllehet, Oroszország a saját maga által indukált folyamat legnagyobb vesztese, legalábbis rövid távon, gazdasági értelemben. A rubel mélyrepülése nem csupán önmagában okoz vérveszteséget, hanem az ezzel összefüggő befektetői bizalmi válság sem tesz jót az orosz gazdasági mutatóknak. Az OPEC pedig – úgy tűnik, továbbra is – következetesen sportot űz az olajár mélybe rántásából, amely tendencia mögött, mint korábban rámutattunk, nyilvánvaló piacszerzési szándék húzódhat meg.

Nem csupán a tőzsdén zajlik a háború, hanem valós frontok is kialakultak az elmúlt hónapokban. A Krím bekebelezése ugyan vértelenül történt – egyes vélemények szerint olyan ügy ez az oroszoknak, mint számunkra Erdély –, Kelet-Ukrajnában viszont talán jelen sorok írásakor is ropog a fegyver, emberi életek esnek áldozatul.

Tóth Imre

Ilyenkor nehéz higgadtnak maradni, pénzügyi értelemben is. Pedig érdemes. – A helyzet fokozódik. Az orosz–ukrán válságot szerintem semmiképp nem lehet fegyveres úton megoldani, csakis tárgyalásokkal – fogalmazott megkeresésünkre Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke. A szakember a gazdaságszakmai kérdésekre áttérve rámutatott: egyelőre nem lehet pontosan látni, mekkora visszaesés történt a teljes magyar-orosz árucserét illetően. Tóth Imre szerint a visszaesés 17-20 százalék környékén realizálódhat. Ebből az export visszaesése 17 százalék körüli, az import mutatója, főként az energiahordozók iránti kereslet változása miatt, nagyobb mértékben ívelhet lefelé. A számok mentén haladva tovább: az orosz GDP 0-0,1 százalékos növekedése mellett az infláció 8,5-10 százalékra tehető, a rubel több mint 20 százalékos leértékelődése is hozzájárult az 530 milliárdnyi dolláros tartalék elolvadásához (tavaly novemberben már csupán 120 milliárd dolláros tartalék állt az oroszok rendelkezésére).

Magyarország 2013-ban 3,5 milliárd dollár értékben exportált Oroszországba, s várhatóan 2015 februárjában lesz látható, mekkora volt az a bizonyos visszaesés 2014-ben. A tagozat tiszteletbeli elnöke szerint a járműipari exportunk hanyatlása nem lesz jelentős, a kockázati tényező ugyanakkor magasnak mondható. Ha ugyanis a Volkswagen oroszországi gyárának termelése megcsappan – márpedig most épp ez a reális forgatókönyv, mintegy 25-30 ezer darabra esett vissza a kereslet –, azt a győri Audi gyár, mint az erőforrások beszállítója igencsak megérzi, a partnereivel együtt. Győrnél maradva figyelemre méltó tény, hogy több vállalat is beszállítója a legnagyobb orosz teherautógyárnak. A Rába, a Knorr-Bremse mellett más cégek is izgulhatnak, vajon miként hat a válság a Kamazra.

– Volna egy konkrét javaslatom a magyar járműipari vállalatok számára – fogalmaz reményt keltően Tóth Imre. – Érdemes a beloruszok felé fordulni, velük partnerséget kialakítani. Amíg ugyanis az orosz gazdaság lejtmenetben van, a fehéroroszoknál ellenkező a tendencia. Ott van a MAZ haszongépjármű-gyártó; buszok, teherautók alkatrészgyártói kereshetik velük az együttműködést. A Belarus traktor minősége pedig világszínvonalú, nagyon jó ár-érték aránnyal bír, az oroszok is veszik ezeket a járműveket.

Ám az orosz partnerekkel rendelkező vállalkozásoknak sem érdemes kapkodva menekülniük az országból. Noha jelenleg nem könnyű új üzletet kötni az óriási árfolyamkockázat miatt, az MKIK Magyar-Orosz Tagozata eltökélt a cégek piacra jutásának támogatását illetően. Európa második legnagyobb bankja, az orosz Sberbank jelentheti a megoldást az átmeneti, válságos időszakban, velük tárgyal élénken a kamara. Mert amit nem lehet országok közt áthidalni, azt bankon belül egyszerűbbnek tűnik megoldani. A megoldás kidolgozása még folyamatban van, nagyjából április környékére ígéri Tóth Imre a konstrukció megalkotását.

Így szállt el a rubel a dollárhoz képest az elmúlt egy évben (bloomberg.com)

– De – hangsúlyozza az elnök – amennyiben valakinek rengeteg dollár van a zsebében, annak most nagyon érdemes Oroszországban befektetnie. Még mindig a világ 6. legnagyobb piacáról beszélünk, az OECD szerint az állam benne van a következő évtizedekben leginkább fejlődőképes nemzetek ötösfogatában. Offenzívnak kell maradniuk a magyar vállalkozásoknak, ehhez minden segítséget megadunk. Az átmeneti helyzetben az egyik legfontosabb törekvés, hogy a magyar cégek ne veszítsék el orosz partnereiket. Abban vagyunk érdekeltek, hogy legalább szinten tartsuk a jövőben az exportot – mutatott irányt Tóth Imre.

A szakember elmondta: az említett szándék megvalósításának céljával országos konzultációs sorozatot indított a kamara, már több találkozót meg is tartottak, alkalmanként 30-40 vállalat képviselőjének jelenlétében. Emellett azon dolgoznak, hogy minél több vonatkozó pályázati elem kerüljön be a hazai gazdaságfejlesztési tervekbe. Némi plusz lobbierőt jelenthet, hogy a Magyar-Orosz Tagozat elnöke az a Parragh László, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara élén áll.

Noha a válságos idő ellenére komoly előnyei vannak az orosz piacnak, nem árt néhány „aprósággal” számolniuk az újonnan belépni vágyóknak. Létre kell először is hozni egy orosz nyelvű céges honlapot. Jelen kell aztán lenni az orosz vásárokon. Az orosz nyelv tárgyalóképes ismerete pedig elengedhetetlen feltétele a sikeres együttműködésnek, mert bár a fiatalabb üzletemberek már beszélnek angolul, de üzletet szinte kizárólag orosz nyelven lehet kötni arrafelé.

Zárszóként Tóth Imre történelmi távlatokba helyezte az aktuális helyzetből fakadó lehetőségeket. – Kétszer már elkövettük, hogy kivonultunk az orosz piacról, ami szerintem hiba volt. 1990-ben ugye a világszerte ismert „távárisi konyec” plakát szimbolizálta a hátat fordítást, aminek nyomán persze az oroszok sem igyekeztek befogadóak lenni velünk szemben. Az 1998-as orosz pénzügyi válság idején ismét jelentősen kivonultak a magyar vállalkozások az ottani piacról. Azt javaslom, harmadszor már ne kövessük el ezt a hibát. Egy 100 milliós árbevételű közepes vállalat számára 4-5 milliós költséget feltételez az orosz piacon való horgonyvetés, de akik egyszer gyökeret vertek, azok többsége, mintegy 80 százalékuk ott is marad – mondja az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke.

A helyzet tehát nem csupán fokozódik, de bizonytalan is, ám jó néhány fogódzó, támpont segíti a bátor vállalkozások előrehaladását. Ilyen mérföldkő lehet Vlagyimir Putyin közelgő látogatása, amelyen bár alighanem elsősorban energetikai témák kerülnek terítékre, a két ország további együttműködését illetően is tisztázódhatnak alapvető kérdések.