A szülőket okolhatjuk a rossz vezetésért?

A roncs autókat értékelő Scrap Car Comparison és a Censuswide piackutató által 1002 brit sofőr megkérdezésével készített felmérésből kiderült, hogy az embereknek meglehetősen nagy részét kapták már rajta nem szabálykövető vezetésen az elmúlt tíz évben. A vezetők 27 százaléka kapott büntetőpontot, 30 százalékuk vett részt sebességismereti oktatáson – a gyorshajtást követő bírság kiváltása érdekében –, illetve harmadukat (33 százalékukat) állította már félre rendőrautó.

A számok még magasabbak a megkérdezettek szülei esetében. A szülők 36-37 százalékáról mondható el, hogy az előbb felsorolt megrovások valamelyikét kiszabták rá. Ez alapján nem látszik, hogy a gyakorlat jobb vezetővé tenne, épp ellenkezőleg – mutatnak rá a felmérés készítői.

Hatása van a rossz példának

A márciusban készült felmérésből az látszik kirajzolódni, hogy kapcsolat van a szabályszegési hajlam és a szülői háttér között. A nem szabálykövető magatartást tanúsító, vagyis az elmúlt tíz évben az említett megrovások valamelyikével rendelkező vezetők 66 százalékáról mondható el, hogy hasonlóan szabályszegő szülőkkel rendelkezik.

Más összehasonlítás alapján ugyanez rajzolódik ki: az elmúlt tíz évben szabálytalankodó szülők gyerekeinek 37 százaléka kapott már büntetőpontot, míg a tiszta jogosítvánnyal bíró szülők gyerekei esetében az arány csupán 12 százalék. Hasonló arányok mutatkoznak a félreállításnál is 45 és 14 százalékkal.

A szülőknek tulajdonítjuk a hibákat

Az idő folyamán vezetési szokásainkba beépülhetnek olyan elemek, melyek nem felelnek meg a KRESZ előírásainak. Ezenkívül friss jogsisként szüleink is adhatnak nekünk a nagy könyvvel szembe menő tanácsokat, de akár tudattalanul is vehetünk át tőlük szabálytalannak számító szokásokat. Mindez magyarázattal szolgálhat arra, hogy a szabálytalanul vezető szülők gyerekei miért hajlamosak maguk is kevésbé szabálykövetőek lenni.

A Scrap Car Comparison felmérésében a megkérdezettek 26 százaléka gondolta úgy, hogy rossz vezetési szokásaik legalább egy észét szüleitől tanulta. Az így válaszolók aránya a 17-24 éves korosztályban volt a legmagasabb, 42 százalék.

A rossz szokást átvevők közül a legtöbben (55 százalék) a gyorsjhajtásukért okolják szüleiket, míg a második helyen nem sokkal lemaradva (49 százalékkal) következik a szájkaratét és néha ökölharcot is magába foglaló road rage.

A nem szabálykövető szülői magatartás jelentőségét látszik alátámasztani, hogy az elmúlt tíz évben megrovásban nem részesült sofőröknek csak 15 százaléka értett azzal egyet, hogy rossz szokásokat vett át felmenőitől, szemben a korábban említett átlagosan 26 százalékkal.

Jót is tanulunk

Szerencsére nem csak a rosszat vesszük át szüleinktől, a megkérdezettek között ugyanis olyanok is voltak, akik úgy gondolják, hogy jó szokásokat vettek át. Közülük a legtöbben (46 százalék) az irányjelzésre odafigyelést és a nyugalom megtartásának képességét (38 százalék) írják szüleik javára.

Összességében tehát szüleink jót és rosszat is tanítanak nekünk, ha vezetésről van szó. Mindettől függetlenül a megkérdezettek 55 százaléka állította magáról, hogy szüleinél jobban vezet, a 17-24 éveseknél pedig az arány ennél is sokkal nagyobb, 59 százalék volt. A Scrap Car Comparison elemzői rámutatnak, hogy bár ezt sokan alaptalan magabiztosságnak könyvelik el, a kutatás alapján a gyerekek általánosságban valóban jobban vezetnek, mint felmenőik.

A vizsgálatokból ezenkívül a fő kérdésre is válasz született, ami pedig az, hogy a rossz vezetés igenis örökletes.