A kiszervezés hosszú távon hihetetlen problémákat hoz

A szabadkereskedelmi piac zászlaja alatt az emberek ráeszméltek, hogy nincs lojalitás az Egyesült Államok iránt. Ahelyett, hogy a gyártók próbálnák megvédeni az amerikai iparágakat és lassítani a munkák olcsó országokba történő kiszervezését, csupán részvényeseik rövid távú érdekeit helyezik előtérbe.

Az amerikai gyártóipari munkák legnagyobb kiszervezői a General Electric, a Caterpillar, a Microsoft, a Chevron, az United Technologies, a General Motors, a Ford, a Georgia Pacific, a Harley-Davidson, a Kimberly Clark, a Briggs és a Stratton, a Honeywell, a Merck, az IBM, a Pfizer és Boeing.

A megnövekedett nyereség és az alacsonyabb költségek tekintetében a kiszervezés valóban bevált. A Statista októberi felmérése azt mutatja, hogy 2002 és 2019 között a vállalati nyereség 300 százalékkal nőtt, 0,75 billió dollárról 2,25 billió dollárra.

A kiszervezés negatív hatásai

A 2002-es év óta 38 amerikai feldolgozóipar létesítményeinek száma és foglalkoztatottsága egyaránt csökkenést mutat. Egyes iparágak, például a textil-, ruházati cikkek, bútorok, hardverek, mágneses adathordozók, számítógépek, evőeszközök, kéziszerszámok és elektromos berendezések hosszú évtizedek óta hanyatlanak, és valószínűleg már rég túljutottak azon a ponton, hogy helyre lehessen állítani őket.

Döbbenetes továbbá, hogy alapvetően fontos iparágak, amelyek más gyártott termékek előállításához szükségesek, is lehanyatlóban vannak. Ilyen például a megmunkálás, a szerszámgépek, a kovácsolás, az öntödék, a szerszámkészítők és a félvezető gyártók.

Mit lehet tenni az ipar lassú eróziója és a kiszervezések megállítása érdekében? A probléma az, hogyha egy új terméket vagy technológiát kitalálnak az Egyesült Államokban, majd egy távoli országban gyártják, akkor azt a terméket tulajdonképpen elvesztik a külföldi ország javára. Ilyen találmányok a személyi számítógépek, mobiltelefonok, televíziók, robotok és számos olyan elektronikus technológia, amelyeket már nem gyártanak az USA-ban.

Nagy bajban az amerikai félvezetőipar

Egy jó példa a kiemelt szerepű félvezetőipar. A félvezetők alapvető fontosságúak az elektronika és a számítógépipar számára. Ezek szilícium lapok, amelyeket a mikroprocesszorok előállításakor alapként használnak, és az elektronikai, a számítógépes és a kommunikációs iparban alkalmazzák őket. A félvezetők chipek előállítására is alkalmasak, amelyeket számos fogyasztási cikkben is használnak.

Annak ellenére, hogy a félvezetőt és a mikroprocesszort az Egyesült Államokban találták ki, a félvezetőipart már évtizedekkel ezelőtt elvesztette az USA. Az iparág 2002 óta 787 létesítményt (12%) és 149.889 dolgozót (20%) veszített. Az egyik nagy probléma, hogy amikor a félvezetők gyártása a tengerentúlra költözik, a kutatás és fejlesztés is távozik vele. Ha ez így folytatódik, az Egyesült Államokat az a veszély fenyegeti, hogy elveszíti innovatív előnyeit az elektronika és a számítógépek területén.

Az Intel példája

Oregonban az Intel a legnagyobb vállalati munkaadó, mely nemrég bejelentette, hogy fejlett chipgyártását kiszervezhetik legnagyobb versenytársuknak, a tajvani TSMC-nek. Ez azért jelenthet problémát, mivel az amerikai chipgyártók a globális termelésnek csupán 12 százalékát adják, mivel sok vállalat döntött a kiszervezés mellett. Ráadásul az Intel az egyetlen amerikai bázisú mikroprocesszor-gyártó.

Bidenhez intézett nyílt levelében Bob Swan, az Intel vezérigazgatója felkérte az elnököt, hogy folytassa a félvezetőipar gyártási stratégiáját, amelynek a Boston Consulting Group szerint 50 milliárd dolláros beruházásra van szüksége a túléléshez. Hogyan jutott el idáig a félvezetőipar, hogy mentésre szorul?

A rövid és hosszú távú probléma

Észrevehető egy minta abban, hogy mi történik az iparral és a cégekkel:

1. Minden azzal kezdődik, hogy egy amerikai vállalat költségelőnyt és jobb rövid távú nyereséget keres azzal, hogy egy termék előállítását külföldre szervezi ki.
2. Amint a vállalat költségelőnyhöz jut, versenytársai követik példáját, hogy versenyképesek maradjanak a piacon.
3. De a termék mellett a tudás, készségek, eszközök és folyamattervezés is a termék mellett marad, így a külföldi gyártó szabadon megtalálhatja saját beszállítóit és anyagforrásait, kizárva az amerikai beszállítókat.
4. Egy idő után a külföldi gyártók nem elégednek meg csupán az alkatrészek gyártásával és nagyobb részhez szeretnének jutni a termék összeállításában, így átveszik a teljes termék-összeszerelést és az ellátási lánc irányítását.
5. Ha a külföldi gyártónak elegendő tapasztalata van, a tervezést is megcsinálhatja és végül nem lesz szüksége az amerikai OEM-re. Tehát a rövid távú költségcsökkentések és nyereségek hajszolásával az amerikai OEM-gyártó akaratlanul is versenytárssá teszi a külföldi beszállítót és előbb-utóbb elveszíti a piacot.

Az amerikai vállalatok termelés kiszervezése maradandó kárt okozott az amerikai munkavállalóknak, a gyártóknak, a beszállító cégeknek. Egy 2019-es IndustryWeek cikk szerint a vállalatok új célja - minden érdekelt fél kiszolgálása, nem csak a részvényeseké, 181 vezérigazgató kötelezettségvállalási levelet írt alá vállalataik vezetéséről az összes érdekelt, az ügyfelek, az alkalmazottak, a beszállítók, a közösségek és a részvényesek érdekében. Szerintük ez a kijelentés „tükrözi az üzleti közösség rendíthetetlen elkötelezettségét, hogy továbbra is az összes amerikait kiszolgáló gazdaság felé törekedjen”.

Ha a vállalatok folytatják jelenlegi útjukat, a cikkben említett iparágak többsége tönkremegy az Egyesült Államokban. A vállalatoknak el kell dönteniük, hogy lojálisak-e az országuk iránt, vagy úgy döntenek, hogy nemzetközi vállalatokká válnak, hűség nélkül és csupán rövid távú nyereséggel – számolt be az IndustryWeek.