Álláshirdetések
Events / Courses
Legfrissebb híreink
A Nordson megkezdi az új folyadékadagoló rendszerének forgalmazását
2024.05.03 16:18
Leállítják szénerőműveiket a legfejlettebb országok
2024.05.03 15:23
Ha van rá igény, a Stellantis visszatáncolna a belső égésű autókhoz
2024.05.03 13:25
Félidejéhez érkezett a Rába Modernizációs Program
2024.05.03 12:22
Autopro Blog
Autopro a Facebookon
Galériáink
A bioműanyagok sem jelentenek teljes megoldást
Fotó: Pexels
1950 óta több milliárd tonnányi műanyagot állítottak elő, aminek mindössze kis része került újrahasznosításra. A növekvő mennyiségű műanyag környezetkárosító hatása sokak szerint a bioműanyagokkal kezelhető, ám azoknak is megvan a maguk hátulütője.
1950 és 2015 között mintegy 6,3 milliárd tonna műanyagot termelt az emberiség, aminek csak 9 százalékát hasznosították újra. 12 százalékot elégettek, a műanyagok legnagyobb hányada, 79 százaléka pedig szeméttelepre vagy a természeti környezetbe került. A Statista elemzése szerint, amennyiben a jelenlegi termelési és hulladékkezelési tendenciák folytatódnak, 2050-re körülbelül 12 milliárd tonna műanyag hulladék lesz a szeméttelepeken és a környezetben.
A számok jól rávilágítnak arra, hogy miért terelődik egyre nagyobb figyelem a műanyagok okozta környezetterhelés csökkentésére, aminek sokak szerint egyik lehetséges módja a bioműanyagok alkalmazása lehet. Ezek iránt növekszik a kereslet, 2019-ben például a biobázisú politejsav (PLA) és polihidroxialkanoát (PHA) esetében az meghaladta a kínálatot. A bioműanyagok azonban így is csak a műanyagtermelés 0,97 százalékát tették ki 2018-ban.
Nagy számban a bioműanyagok – legalábbis bizonyos fajtái – valóban megoldással szolgálhatnak a hulladékkezelés problémájára, mivel azonban alapanyagukat termesztett növényekből vonják ki, használatuk emelheti az élelmiszerárakat, az ültetvények méretének növelésével pedig a természeti környezetet érheti kár. A műanyagszennyezés jelentette problémára tehát úgy néz ki még nincs meg a végleges megoldás.
Tisztázzuk a fogalmakat!
A bioműanyagok csoportjába háromféle műanyag tartozik, melyek között átfedések is vannak. A biobázisúak részben növényi eredetűek. Általában keményítőben és cellulózban gazdag növényeket, például kukoricát, olajos magvakat, illetve fát használnak hozzájuk. A többek között csomagolások, sportfelszerelések, cipők és autóalkatrészek gyártására használt biobázisú műanyagok biológiailag lebomlóak is lehetnek.
A biológiailag lebomló műanyagok bizonyos körülmények között lebomlanak, és csak szén-dioxid, valamint víz marad utánuk. Készülhetnek például termoplasztikus keményítőből, cellulózból, esetleg részben petróleumból. Felhasználják őket egyebek mellett organikus hulladékok egyszeri vagy rövid ideig tárolására, a mezőgazdaságban, a kertészetben és ételek csomagolásához is.
A komposztálható műanyagokat mikroorganizmusok és gombák szinte teljes egészében képesek lebontani, a folyamat során pedig víz és szén-dioxid keletkezik. A biológiailag lebomlók hasonló folyamaton mennek át, de természetes, nem speciális körülmények között csak sokkal lassabban vagy egyáltalán bomlanak le.