Mit hoz a jövő a belsőégésű motorok számára?

A Bosch tanulmánya szerint a benzinmotoros autók még mindig dominálnak a globális piacon. A pár héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott tanulmány szerint Kínában szinte minden vásárló a benzines erőforrással szerelt variánst választja. Japánban és az Egyesült Királyságban a benzinmotoros autók aránya körülbelül 75 százalékra tehető. A gázolajos erőforrások dominálnak az Európai Unióban, illetve Indiában, ahol minden második újonnan eladott autót dízelmotor hajtja. Japánban ezzel szemben egyre népszerűbbek az alternatív hajtáslánccal szerelt hibridek, illetve az elektromos járművek. A Bosch szerint Japánban minden ötödik eladott új autót hibrid hajtáslánccal szerelnek.

A felmérés eredményei egyáltalán nem meglepőek és jól mutatják az alternatív hajtásláncok kihívásait. Ahogy a fogyasztással és károsanyag-kibocsátással kapcsolatos szabályozások hatására a globális hajtásláncpiac jelentős változásokon megy keresztül, az autógyártók megtalálták az alkalmazkodás különböző módjait. Az olyan trendek, mint a motorok méretének és hengerűrtartalmának csökkentése, a turbófeltöltők és más technológiák használata pozitív hatással vannak a fogyasztási, illetve károsanyag-kibocsátási adatokra. A dízel technológia szintén sokat fejlődött az elmúlt évek során. A Bosch szerint egy modern dízelmotor akár 25 százalékkal kevesebb üzemanyagot is fogyaszthat, mint egy hasonló méretű és teljesítményű benzines motor, miközben a nyomatéka akár 40 százalékkal is több lehet. Ennek eredményeként a dízel erőforrások egyre elfogadhatóbbnak mutatkoznak az olyan piacokon, mint például az Egyesült Államok.

A benzinmotorok gyártási volumene régiónként 2014 és 2017 között. Európa, Kína, Japán/Korea, Észak-Amerika - forrás: IHS Automotive

Az IHS Automotive előrejelzése szerint a világ nagy részén a benzinmotor marad a domináns erőforrás, főként Észak-Amerikában, Európában és Kínában. Az egyetlen régió, ahol a benzinmotorok gyártása csökkenhet, az Japán, Dél-Korea, valamint Dél-Amerika. Itt egyébként a dízelmotorok népszerűségének csökkenésére is lehet számítani.

Példaként említhető, hogy Európában a benzinmotorok éves gyártási volumene 2017-ig a jelenlegi 11,1 millióról 12,2 millióra nőhet. Az IHS Automotive szerint Kínában – amely a Bosch szerint szinte kizárólag a benzinmotoros autók piacának számít – a benzines erőforrások gyártási volumene az idei 20,5 millióról 25 millióra nőhet 2017-ig, míg a dízel autók gyártási volumene 2,2-ről 2,6 millióra emelkedhet.

A beszállítók úgy vélik, hogy egy erősebb fejlesztési hullám indulhat a belsőégésű motorok piacán. A Bosch korábban azt nyilatkozta, hogy az egyre szigorodóbb fogyasztással és károsanyag-kibocsátással kapcsolatos szabályozásoknak köszönhetően jelentős növekedésre számít a közvetlen benzinbefecskendező rendszerek iránti keresletben. A vállalat egy korábbi előrejelzésében azt prognosztizálta, hogy a jelenlegi évi 5 millió darabos gyártási volumen 2015-ig évi 9 millióra nőhet. A Bosch Németországban Bambergben és Nürnbergben, az Egyesült Államokban Charlestonban, Mexikóban San Luis Potosiban, Kínában Vucsiban, míg Dél-Koreában Gunpo városában gyárt alkatrészeket közvetlen befecskendezéses rendszerekhez.

Az egyre szigorúbb szabályozásoknak köszönhetően a közvetlen benzinbefecskendezéses rendszerek iránti kereslet egyre nőhet majd. A gyártók Kínában, Európában és az Egyesült Államokban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát, kisebb méretű, turbófeltöltővel ellátott erőforrások, illetve a közvetlen befecskendezéses rendszerek gyártására. A Ford már évek óta használja az 1,0 literes EcoBoost motort, míg a Volkswagen-csoportnál elérhető az 1,2, illetve az 1,4 literes TFSI erőforrás, de a BMW is használja a háromhengeres 1,5 literes benzinmotort számos modelljében.

A Bosch szerint Európa lehet a rendszer legnagyobb felvevőpiaca. A Bosch jelentése szerint 2013-ban az új autók 40 százalékát szerelték közvetlen benzinbefecskendezéses motorral. A vállalat előrejelzése alapján 2016-ra ez az arány elérheti az 50 százalékot. A Bosch 60 százalékos piaci részesedésre számít ezen a területen.

Ám a globális beszállítón kívül más beszállítók is jelentős figyelmet fordítanak erre a piacra. A Mahle idén bejelentette, hogy kipufogógáz-hőcserélő rendszert fejleszt benzines erőforrásokhoz. A vállalat az EGR (kipufogógáz-keringető) rendszerrel kiegészítve 5 százalékos javulást vár a fogyasztás területén. A hőcserélő rendszer ellenáll a nagy nyomásnak, illetve a korróziónak. Az EGR rendszert, illetve alkatrészeit a vállalat Dél-Karolina állambeli Charlestonban található üzemében gyártják.

Az autógyártók mindezeken felül idő előtt teljesítik az előírt károsanyag-kibocsátási előírásokat. A belsőégésű motorok finomításával kapcsolatos erőfeszítések úgy tűnik, kifizetődőek az ipar számára, mivel az EU környezetvédelmi ügynöksége (EEA) szerint az autógyártók határidő előtt teljesítik a szén-dioxid-kibocsátási előírásokat. A jelentés szerint 2013-ban értékesített járművek átlagos szén-dioxid-kibocsátása 126,7 g/km volt, alacsonyabb mint a 2015-re kitűzött 130 g/km-es célérték. Mindez a 2010-es adatokhoz képest 14 százalékos javulást jelent a járművek hatékonysága terén. Az EEA jelentése szerint 2013-ban a 84 európai gyártó közül 55-nek sikerült megfelnie a kitűzött károsanyag-kibocsátási éloknak, ami a regisztrációk 99 százalékát jelentette.

Ennek ellenére a benzinmotorok gyors fejlődése azt vetíti előre, hogy az autógyártók további jelentős eredményeket érhetnek el a hatékonyság növelése terén. Hacsak kis mértékben is, mindez jelentős hatással lehet az egész belsőégésű platformra.