Új sztenderdet állít fel a Bosch frissen átadott chipgyára

Nagyszabású, ám száz százalékban virtuális ceremónia keretében, az úgynevezett Szilícium Napon átadta a hipermodern, AIoT technológiával rendelkező drezdai chipgyárát a Bosch. A teljes mértékben automatizált termelést egyebek mellett mesterséges intelligencia, egy félmillió objektumból álló digitális iker és kiterjesztett valóság támogatja az üzemben.

Az átadón Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a félvezetők kiemelt fontossággal rendelkeznek az Európai Unió versenyképességének megerősítésében, különösen a legmodernebb technológiákat illetően.

Az uniós biztos szerint a drezdai gyár kiváló példa arra, mit érhet el az európai magán- és közszféra, ha összefog a két terület.

Önellátás

Volkmar Denner, a Bosch vezérigazgatója a megnyitón elmondta, hogy a vállalat működésének központi elemét jelentik a félvezetők. Éppen ezért nagyon fontos, hogy Drezdában saját maga számára állíthatja elő ezeket a chipeket a Bosch, és nincs ráutalva más cégekre.

Azzal, hogy a mesterséges intelligencia segítségével gyártja a chipeket a Bosch, új szintre emelte a félvezetők előállítását – vélte Denner. Hozzátette, ez a vállalatcsoport első AIoT gyára, azaz olyan üzeme, ami ötvözi a „dolgok internetét” és a mesterséges intelligenciát. Beszédében hangsúlyozta azt is, hogy ez a gyár a jövőnek épült.

Bár a megnyitóra június 7-én került sor, a tényleges termelés júliusban indul Drezdában – hat hónappal korábban, mint ahogyan azt tervezték.

Volkmar Denner külön megköszönte a tartományi és uniós vezetőknek, hogy részt vettek a – járványi miatt online – rendezvényen.

Nehezen képzelhető el a világ chipek nélkül

A drezdai gyár különleges technológiáról az autopro.hu is beszámolt részletesebben. Azonban maga a chipgyártás már egy hat évtizedre visszanyúló technológia, sőt, már közel 25 éve vannak velünk az úgynevezett okos termékek.

Harald Kröger, a Bosch igazgatótanácsának tagja kiemelte azt is, hogy a mai autók elképzelhetetlenek chipek nélkül, de szinte az élet minden területén velünk vannak ezek a mára minimális méretű eszközök. Később egy videóbejátszás is röviden összefoglalta, mihez kellenek a chipek: a jövő mobilitása hálózatba kapcsolt, fenntartható, elektrifikált, biztonságos és élvezhetőbb lesz – mindezt a chipeken alapuló digitalizáció teszi lehetővé.

A félvezetők alapja a szilícium, ami gyakori elem a természetben – ugyanakkor bonyolult eljárással kristályosítják ki ezt az elemet ahhoz, hogy használható legyen az elektronikában. Harald Kröger elárulta, hogy a drezdai gyárban ezt a folyamatot mindössze három szobával arrébb végzik, mint ahol a megnyitó zajlott.

Európa szilícium központja

Szászország mára Európa „Szilícium-völgye” („Silicon Saxony”), a globális chipgyártás harmada itt összpontosul. Michael Kretschmann, Szászország miniszterelnöke a három év alatt felépült drezdai gyár kapcsán kiemelte, hogy nemcsak a tartomány és Németország, hanem az egész világ profitálhat a beruházásból. Ezt jól szemléltette a politikus beszéde után bejátszott videó, amiben a Daimlertől kezdve a GM-en át az Intelig számos globális nagyvállalat vezérigazgatója üdvözölte a Bosch új létesítményét.

Az innováció, az összefogás és az új ötletek teszik Németországot azzá, ami – mondta a politikus, hozzátéve, hogy az ilyen beruházásoknak köszönhető, hogy minden egyes válság végén erősebbnek érezhetik magukat, mint előtte – és ez a drezdai gyárnak köszönhetően a koronavírus-járványra is igaz.

Drezdában láthatjuk, milyen lesz a jövő

A Bosch új üzemének átadásán virtuálisan jelen volt Angela Merkel is, Németország kancellárja. Köszöntőbeszédében elmondta, hogy a legtöbb embernek van egy sajátos elképzelése a jövőről, ám Drezdában és a környékén betekintést is nyerhetünk a jövőbe. Mint fogalmazott, régen az olaj volt a világgazdaság vérkeringésének alapja, ma pedig a félvezetőkre van a legnagyobb szükségünk – erre jól rámutatott a chiphiány is. A chipek egyre kisebbek, de egyre fontosabbak – tette hozzá.

Angela Merkel néhány kérdést is feltett az úgynevezett „clean room”-ból bejelentkező Jens Fabrowskinak. Megtudtuk, hogy a gyár ugyan segít valamennyit a chiphiányon, de alapvetően a Bosch számára készülő, speciális eszközökről van szó.

A drezdai üzemben háromszáz milliméter átmérőjű, hatvan mikron vastag – vagyis az emberi hajnál is vékonyabb – félvezető szeleteket használva fognak chipeket gyártani. Egy ilyen lapkára 31 ezer önálló chipet tudnak szerelni, ami sokkal jobb méretgazdaságosságot tesz lehetővé, mint a 150 és a kétszáz milliméteresek. Mindemellett a teljes mértékben automatizált termelés által további megtakarítások érhetőek el – sorolta Fabrowski a legfontosabb előnyöket.

Érdekesség, hogy a „clean room” teljes mértékben sárga fénnyel van megvilágítva, ugyanis a nappali, megszokott fények negatívan befolyásolnák a gyártási eljárásokat.