Stabil az egri és a maklári Bosch-gyár megrendelésállománya

– Miként látják az autóipar jelenlegi helyzetét és mire számítanak a következő években?
Michael Zink (nyitóképen): – A prognózisok a következő évekre általában nem a növekedésről szólnak, ez természetesen minket is érint, de az iparágon belül mi stabil, jelenleg kiszámítható évek elé nézünk.
Stefan Basso: – Az egri és a maklári gyáraknak 2020-ra jó termelési kilátásai vannak. Új termékeket készítünk majd, amelyeket új ügyfeleknek adunk el. Itt a termékek gyártási felfuttatását tervezzük, de ne felejtsük el, hogy a piaci kilátások bizonytalanok Európában és Kínában is, így óvatosan kell terveznünk.

– A stabil kilátásokat mi alapozza meg?
Michael Zink: – Segít minket a piaci pozíciónk megtartásában a hagyományosan sok innováció, amelyekkel a jövőnket folyamatosan meg tudjuk alapozni. Ezek közé tartoznak például itt Heves megyében a tehergépjármű-kormányművekhez köthető fejlesztések. A Bosch folyamatos visszajelzést kap ügyfeleitől arról, hogy technológiánk vezető szerepet tölt be a piacon, és ez jelentős lendületet ad a fejlesztési munkának.
Stefan Basso: – Nagyon fontos, hogy mi nem csak egy egyszerű gyár vagyunk, ahol személyautókhoz és teherautókhoz készítünk kormányokat, hanem mindig is fontos volt az innováció. Ezzel tudunk mindig többet nyújtani a versenytársainknál.

Az egri és a maklári gyár kilátásai jók 2020-ra, új termékeket készítenek majd, amelyeket új ügyfeleknek adnak majd el.

– Az iparági megatrendek miként csapódnak le a heves megyei üzemekben?
Stefan Basso: – Az autóipari változások, azon belül is az elektromos hajtáslánc térhódítása az egri és a maklári gyárra nincs negatív hatással, hiszen kormánymű mindenféle hajtáslánchoz szükséges. Ráadásul mi nemcsak személyautókhoz, hanem teherautókhoz is készítünk kormányműveket és azok alkatrészeit. Emellett a prémium szegmens számára is beszállítunk, márpedig ezzel hasznos tapasztalatokat szerzünk az önvezető autózásban is, hiszen elsőként a prémium szegmensben jelenik meg. 2012-től a cég a hidraulikus mellett elektromos kormányműveket gyárt, ezek Makláron készülnek. Ezekre nemcsak a magasabb fokú önvezetésre képes járművekben van szükség, hanem a ma már elég gyakori olyan modellekben is, amelyek távolságtartó tempomattal kerülnek a közutakra. Ez egy növekvő piaci szegmens, amely biztosítja a stabilitást a gyárunknak.

– Hogyan változik a járművek kormányzása az önvezetéssel?
Michael Zink: – Itt az a legfontosabb, hogy az önvezető autózással a közlekedésbiztonság nagymértékben megnő. A kormányrendszer egyik fokozott követelménye, hogy hibamentes legyen. E tekintetben az autonóm járművek hasonlóak a repülőgépekhez. Erre azért van szükség, mert ha valami esetleg elromlik, akkor egy önvezető autóban lennie kell egy másik megoldásnak, amely átveszi azt a funkciót legalább addig, amíg biztonságosan megáll az autó és ezzel nem okoz veszélyt a többi közlekedőnek. Ezen túlmenően a Steer by Wire kormányrendszerek fejlesztése is folyamatban van, ahol nincs kapcsolat a kormánykerék és a kerekek között. A teljes, ötös fokozatú önvezetésben ráadásul mindent az autó irányít, ott a kocsiban utazók újságot is olvashatnak majd. Ez egy új gondolkodást igényel tőlünk, ami nagy kihívás, mind a gyártásban, mind a szoftverfejlesztési területen.

"Az autóipari változások, azon belül is az elektromos hajtáslánc térhódítása az egri és a maklári gyárra nincs negatív hatással, hiszen kormánymű mindenféle hajtáslánchoz szükséges" – nyilatkozta Stefan Basso, a Robert Bosch Automotive Steering. Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója.

– Mikor jelennek meg olyan termékek az itteni gyártásban, amelyek szükségesek az autonóm vezetéshez?
Michael Zink: – A technológiai ugrás nem egyik napról a másikra következik majd be. Ha ma valaki vezet egy modern autót, akkor abban számos olyan funkció áll már rendelkezésre, amely az önvezetéshez is kell majd. Vannak olyan autók, amelyekben ütközésmegelőző rendszerek működnek, de ide tartozik a már említett távolságtartó tempomat is. Ezek mind növelik a vezetési komfortot és a biztonságot is. Folyamatosan jelennek majd meg azok a technológiák a mi gyártásunkban is, amelyek egyre közelebb visznek minket a teljes önvezetéshez.
Stefan Basso: – A technikai képesség már megvan az önvezetéshez, de a szabályozásban még nem tartunk ott. Európában például a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet több mint tíz másodpercig elengedni a kormányt vezetés közben. A sávtartó asszisztens ennyi idő után már jelez, hogy tegyük újra a kezünket a kormányra és egy apró mozdulatot is kell tenni, amellyel érzékeli ezt az autó. A jelenleginél magasabb szintű önvezetés szabályozói környezetét lehet, hogy az Egyesült Államokban vagy Kínában hozzák majd létre, de ez várhatóan nincs túl messze. Talán Európában később döntenek az önvezetés engedélyezése mellett a szabályalkotók. Sokat beszélünk a négyes vagy ötös önvezetési szintről, de keveset arról, hogy az autók hogyan alkotnak majd egy hálózatot, ami számos funkció működéséhez lehet majd szükséges. Egy autónak minden egyes a környezetében kialakuló szituációra reagálnia kell. Ennek kapcsán gyakran felmerül a mesterséges intelligencia, amely megoldást nyújthat több problémára is. A autónak ahhoz hasonlóan kell majd reagálnia közlekedési helyzetekre mint az embernek. Amíg erre kialakulnak a megfelelő megoldások addig még eltelik néhány év.
Michael Zink: – Az autonóm parkolás egyébként már létező önvezető szituáció, egy stuttgarti parkolóházban van rá példa. Az ilyen részmegoldások előbb elterjedhetnek majd, akár Budapesten is, mint a teljes önvezetés, de az ezekből nyert tapasztalatok kellenek a további fejlesztési munkákhoz.

Nyitókép: Michael Zink, a Robert Bosch Automotive Steering Kft. műszaki ügyvezető igazgatója.