Központi vezérléssel és felhővel hozza el a szoftver-vezérelt autót a Continental

A sorozat első, autóipari szoftverek témáját körül járó előadásán Ismail Dagli, a Continental ADAS (fejlett vezetést segítő rendszerek) üzletágának kutatás-fejlesztési vezetője az önvezetési rendszerek fejlesztésének adatfeldolgozási aspektusát világította meg.

Prezentációjában megmutatta, ahhoz, hogy egy alap második szintű (Level 2) önvezető funkcióval rendelkező rendszerből egy Level 2+, a kéz kormányról levételét lehetővé tevő rendszert faragjanak, a hardveres elemek számát kettő-négyszeresére kell növelni. A piacon még nem elérhető hármas szintű önvezetésnél, ahol a vezető már a tekintetét is leveheti az útról, a hardvertartalom tízszeres növekedésére kell számítani. Mindez a lidar szenzorok, a radarok, a kamerák és az adatfeldolgozást végző nagy teljesítményű számítógépek számának növekedéséből fakad.

Mint elmondta, ez a magasabb komplexitás szükségszerűen maga után vonja az adatalapú, mesterséges intelligenciával (MI-vel) támogatott fejlesztést.

Az MI-nek szerepe juthat a már működő járművekben is. Tradicionálisan a különböző érzékelők – lidar, kamerák és radarok – által gyűjtött különböző típusú adatok fúziója úgy történik, hogy a külön csatornákon érkező adatokból először egyszerűsített, már egymáshoz illeszthető modelleket alkotnak. A folyamat azonban adatvesztéssel jár – mondta el Dagli, aki szerint a megoldást az adatok minél alacsonyabb szinten, akár közvetlenül a nyers adat szintjén való fúzió jelenti. Ez azonban komplexitása miatt csak MI-vel valósítható meg.

Több kicsi helyett kevesebb nagy számítógép lesz

Az esemény következő szakaszában a modern autók számítógépes architektúrájáról esett szó. Philipp Neubauer, a nagy teljesítményű számítógépek üzletrész termékmenedzsere elmondta, hogy az önvezető funkciók, az elektromobilitás, a felhőszolgáltatások, a dolgok internete, a megosztásalapú közlekedés, illetve a szoftverek szerepének növekedése mind a szoftver-vezérelt autók felé mutat.

Ebből az is következik, hogy az autók mai, több mint száz korlátozott számítási kapacitású ECU-t (elektronikus vezérlőegységet), nagytömegű kábelezést és limitált konnektivitást jelentő számítógépes architektúrájának korlátjait feszegetjük.

A Continental szerint a jövő az olyan architektúráké, melyekben a funkcionális ECU-k egy nagy részét néhány nagy teljesítményű számítógép helyettesíti, több funkció magasabb szintű, logikai vezérlését integrálva. Ezek az egységek, amellett, hogy kommunikációs és adatközpontokként működnek, harmadik felektől származó szoftvereket is magukba foglalhatnak, továbbá rajtuk keresztül történik a funkciók vezeték nélküli frissítése, miközben kibervédelmi feladatokat is elláthatnak.

A Continental már jelenleg is gyárt ilyen nagy teljesítményű számítógépet, ami a tisztán elektromos Volkswagen ID.3-okban működik.

Virtuális tesztelés a felhőben

Az előadás harmadik felszólalója Martin Schleicher, szoftverstratégiai vezető volt, aki a még fejlesztés alatt álló CAEdge felhőalapú platformról beszélt. Ahogy arról az autopro.hu is beszámolt korábban, az Amazon Web Services-zel közösen fejlesztett platform egy adatgyűjtési, egyúttal pedig, a gyűjtött adatokra építve egy fejlesztési eszközt kínál az autógyártóknak.

A Continentalt többek között az autók teljes élet idején át tartó, vezeték nélküli frissítésének, valamint a fejlesztési idő csökkentésének igénye vezérli a CAEdge fejlesztésében.

Az Amazon, később pedig a Continental számítógépei által is biztosított felhőben kezelt, járművektől beérkezett adatokat különböző szervizszolgáltatások biztosítására használhatják: megalkothatják például a járművek digitális ikertestvérét vagy előrejelzésen alapuló karbantartást valósíthatnak meg.

A felhő egy sor, Continental által tervezett fejlesztési eszközt is kínálni fog felhasználóinak. A beérkezett és elemzett adatok alapján lehetőség lesz az algoritmusok optimalizálására, a javított algoritmusok tesztelésére, majd validálására is, mindezt a virtuális térben, anélkül, hogy szükség lenne fizikai tesztek elvégzésére.