Ábrahám László: már nem sci-fi, hanem valóság az Ipar 4.0

– A kormány is felismerte a negyedik ipari forradalom jelentőségét, ezért is hozta létre az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformot, aminek a National Instruments debreceni leányvállalata is tagja. Miért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a projektben?
– Számunkra a csatlakozás teljesen magától értetődő volt. A világon egyre többen szembesülnek vele és kénytelenek megtanulni, hogy mivel jár a negyedik ipari forradalom, az Industry 4.0 és a tárgyak internete, az Internet of Things. A digitálisan összekapcsolt eszközök számának ugrásszerű robbanása Magyarországon is mindent megváltoztat, ezért mindenkinek, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is más fokozatba kell kapcsolni. Debrecenben, az NI Hungary Kft. már gyárt olyan eszközöket, amelyek támogatják az Ipar 4.0-t. A másik oldalról, mint felhasználók sem akarunk lemaradni az élvonaltól. Azt gondolom, hogy a kormányzat a platform megalakításával az eltökéltségét jelzi az új digitális korszak bevezetése mellett. Az bebizonyosodott, hogy az ilyen irányú fejlődés-fejlesztés nem csak a high-tech cégek érdeke, hanem az ország gazdaságát is befolyásolja.

– Milyen feladatokkal, vállalásokkal jár a tagság?
– Természetesen van a munkánknak operatív része, amikor rendszeres megbeszéléseket tartunk, illetve az előadásokon mindenki a saját szakterületéről megosztja tapasztalatait. A stratégia kialakításakor a tagság általános észrevétele az volt, hogy a fejlődés például új kompetenciákkal rendelkező fiatalokat, azaz pályakezdő mérnököket, technikusokat és programozókat igényel. Krónikus hiányuk Magyarország versenyképességét rontja és növeli hátrányunkat más európai országokhoz képest. A végső cél az Ipar 4.0 minél általánosabb körben való bevezetése.

– Az NI értelmezése szerint mit takar az Ipar 4.0?
– Nálunk még nincs egy igazi, egységes definíció az Ipar 4.0-ra, mivel az egész most formálódik. Általánosabb megfogalmazásban egyfajta paradigmaváltást jelent, vagyis az erőforrás-felhasználás gyökeres átalakulása miatt a gyártási technológia az élet egyre több területén fog alapjaiban megváltozni. A digitális és a fizikai világ végérvényesen összekapcsolódik. Hatalmas intelligens rendszerek, egymás között kommunikáló termékek, önmagukat fejlesztő alkatrészek terjednek el. Ezek a nagy hozzáadott digitális értéket hordozó rendszerek állnak a negyedik ipari forradalom szolgálatában. A mi területünkre vonatkozó értelmezés alapján az Ipar 4.0 egy nagy hatékonyságú, hibamentes, rugalmas, jól dokumentált és valós időben visszacsatolt gyártási módszer.

Az NI ügyvezetője szerint a rutinmunkák meg fognak szűnni az Ipar 4.0 hatására

– Minősítést végző tesztberendezések és tesztrendszerek gyártásában és szállításában érdekelt az NI. A technológia fejlődésével a mindennapjaikat is egyre inkább átszövi az elektronika jelenléte, így egyre komplexebb tesztrendszereket gyárthatnak. Hogyan jelenik ez meg a gyakorlatban? Milyen példával szemléltetné ezt a fajta tevékenységet?
– Valóban erőssége cégünknek az automatizált tesztelés. Csak két, jellemző irányt emelnék ki. Az egyik a sok mérési pont szinkronizált, nagy sebességű adatgyűjtése, hogy a fizikai folyamatokat a maga valóságában tudjuk mérni és kiértékelni. A másik pedig a nagyfrekvenciás (RF) mérések, amellyel a legkorszerűbb telekommunikációs eszközöket – mobiltelefon és hálózata vagy önvezető autók radarrendszere – tudjuk valós időben mérni és minősíteni. Nem titkolt fejlesztésünk az 5G-s rendszerfejlesztő kit sem, amely szintén az újabb digitális korszakot alapozza meg.

– Hol tartanak ma az irányítástechnikai eszközök? Mi várható a közeljövőben ezen a téren?
– A fejlesztések egyértelmű célja a minél nagyobb számítástechnikai kapacitás, vagyis intelligencia elérése a beágyazott – embedded – rendszereken keresztül, annak érdekében, hogy az egyes vezérlők autonóm módon tudjanak dönteni és a rábízott egységeket optimálisan és biztonságosan tudják irányítani.

– Milyen válaszokat ad az NI az adatbiztonság kérdésére? Az Ipar 4.0 egyik sarkalatos pontja az adatbiztonság és a gyártás során és a felhasználónál keletkező adatok biztonságos tárolása.
– Valóban kulcsfontosságú kérdés az adatbiztonság, de ezen a területen az NI csak követő. Vagyis a legszigorúbb védelmi előírásokat vesszük át és használjuk, hogy hackerbiztos rendszereket tudjunk a vevőinknek szállítani. Ezért folyamatosan törekszünk a legjobb technológiák átvételére.

– Az ipari törekvéseknek ma jellemzően a munkaerőhiány szab gátat. Hogy látja, a negyedik ipari forradalom milyen válaszokat adhat a munkaerőhiányra?
– Sokan azt mondják, munkahelyeket szüntet meg az Ipar 4.0. Véleményem szerint ez csak részben helytálló megjegyzés. Valóban számos, rutinjellegű munkát ki fognak váltani a robotok, de kell a mérnök és a technikus, vagyis a jól képzett munkaerő, akik ezeket a rendszereket kitalálják, megtervezik, legyártják és üzemeltetik. Vagyis új munkahelyeket is fog teremteni, nem is keveset. A gond ott van, hogy az iskolai rendszerek és a népesség átlagos képessége nem fejlődik olyan gyorsan, hogy az új, kiművelt műszaki emberfőket kellő számban az ipar rendelkezésére bocsájtsa. Már ma is mérnökhiány van és ez fokozódni fog, míg az alacsonyan képzett munkaerő kiszorul. Itt egy hatalmas társadalmi feszültség érlelődik és erre még nincs teljes körű, megnyugtató válasz!

– Hogyan oldja meg azt a cég, hogy elegendő szakember álljon rendelkezésre?
– IT és mérnök munkatársakat keresünk elsősorban, de a teljes palettán van felvételünk. Mi elmegyünk az iskolákba oktatni és már ott előválogatjuk a jövőbeli munkatársainkat. Ma már csakis ez a proaktív megközelítés ad megfelelő eredményt a munkatársak biztosítására.

– Egy korábbi interjúban azt közölte: "a magyar beszállítóknak a saját szürkeállományukat kellene értékesíteniük; érdekes, bonyolult termékeket kellene gyártani, kis példányszámban. Vagyis olyasmivel foglalkozni, ami kihívásokat tartogat, ahelyett, hogy mondjuk a szórakoztató elektronikai termékek tömeggyártása terén versenyre kelnének másokkal. Unikális fejlesztésekkel kellene bejutni a nagy gyártókhoz." Továbbra is így gondolja? Hogyan tud a digitális gyártás elterjedése ezen lendíteni?
– Ma már jobbak az esélyek az unikális gyártásra, hiszen sok-sok építőkocka van készen és csak okosan kell integrálni. Erre szolgál többek között a nyitott laborunk , az Open Lab Debrecenben, de eddig kevés igazán jó ötlettel kerestek meg minket. Mondhatnám, hogy az igazi gondunk az, hogy sok az eszkimó és kevés a fóka. Rengetegen támogatják az innovációt, de nincs igazi tudásra alapozott, kivitelezhető ötlet. A szakértelem nem elég kifinomult, hogy abból piacképes termék legyen. Persze vannak üdítő kivételek is. A HINSTRA cég a mi elemeinkkel készített egy atomerő mikroszkóp-vezérlő egységet, amely szinte mozgóképet tud készíteni a DNS láncon történő változásokról. Szakmai berkekben nagy sikert arattak, most végzik a piac meggyőzését, hogy árbevétel legyen a briliáns ötletből. Több ilyen briliáns elképzelés kellene, mert az Open Lab a több ezer NI-os termék csatarendbe állításával minden segítséget képes megadni a kivitelezésben.

CERN kutatók a Nyitott Laborban

– Az IVSZ elnöke úgy fogalmazott, a digitális analfabéták fogják ellehetetleníteni a magyar járműipart. Egyetért ezzel? Mit tesz azért az NI hogy a dolgozói együtt fejlődjenek a változó technológiával? Mi a helyes lépés az oktatás részéről?
– Szeretném egy értelmezési gondra felhívni a figyelmet! Aki a mobilján meg tud nézni dolgokat, az még nem digitális írástudó! Ő még csak digitális olvasó! Persze ez is valami, de nekünk olyan írástudók kellenek, akik programoznak, valódi kihívásokat gyűrnek le. Ezért indítottuk útjára 2009-ben az NI Mentor Programot. Ennek keretében a mentoraink által tudást, eszközeink révén pedig a legmodernebb technológiákat biztosítjuk a diákok számára, akik játékos keretek között tehetnek szert új, gyakorlati ismeretekre a műszaki és természettudományok terén. A programban használt eszközökkel minden korcsoportnak érdekfeszítő kihívást biztosítunk. A legkisebbek a Lego robotok programozása révén ismerhetik meg a grafikus programozás alapjait, a nagyobbak pedig a LabView szoftverrel vagy myDAQ hardverrel végezhetnek különböző méréseket és kísérleteket. A diákoknak az eszközök megismerésén túl számos versenylehetőséget biztosítunk, ahol egymástól is tanulva tovább bővíthetik ismereteiket. A programunk mára több mint 100 iskola 4000 diákját érte el és több mint 50 vállalati mentorunk oktatja a diákokat. Úgy gondolom, a közoktatás egyelőre nem tud lépést tartani a fejlődéssel. Ma az is gátolja a digitális írástudás kiteljesedését, hogy az iskolák nem rendelkeznek kellő IT infrastruktúrával és őszintén szólva a megfelelő tudással sem. A digitális jólét programot üdvözlöm, de minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Az NI alapértékei közé tartozik a folyamatos fejlődés, ami magába foglalja a dolgozóink fejlődési igényét és a fejlesztéseket egyaránt. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy cégünknél a piacon megtálalható legújabb technológiákat alkalmazzuk és a belső szürkeállományt az ipari trendek igényei szerint folyamatosan bővítsük.