A fizikai munkára a legnehezebb ma embert találni

Milyen cégek alkotják a Jankovits Engineering ügyfélkörét? Milyen iparágakból érkeznek ezek a vállalatok?

A feldolgozóipar és az autóipar a két legjelentősebb partnerünk. A cég egyik fő tevékenysége az egyedi gépgyártás, itt vannak a leginkább járműipari cégek az ügyfeleink között. A hidraulika most is jelentős részt tesz ki a portfóliónkban, ehhez kapcsolódóan a nehézipar is fontos partnerünk.

A kereskedelmi tevékenységünkben nagyon sok ügyfelünk van, sok kis cég is akad köztük, olyanok, akik bármilyen hidraulikus alkatrészt használnak. Az egyedi gépgyártás területén nagyobb projektek futnak, itt az autóipar és a feldolgozóipar a fő vonal, illetve van egy hidraulikus munkahenger részlegünk, ott a nehézipar dominál.

Mennyire jellemzőek a vállalatra az „after sales” szolgáltatások? Az eladott gépek telepítésével, később szervizelésével is foglalkoznak? Megjelennek rendszerintegrátorként?

Az egyedi gépgyártásnál komplex szolgáltatásra törekszünk. Amikor az ügyfél megjelenik egy igénnyel, akkor ad bizonyos technikai információkat, ezek alapján közösen készül el egy koncepció, ami alapján elkészítjük az egyedi gépet. A gépeket teljes egészében mi tervezzük, a villamos és gépészeti terveket is mi csináljuk, az alkatrészgyártást részben mi végezzük, de itt részben alvállalkozóink is vannak. A projektmenedzselést, a PLC-programozás és a végén a gépészeti és villanyszerelést is magunk végezzük.

A munkafolyamatok nagy részére házon belül vannak csapataink: vannak tervezők, gépész- és villamosmérnökök, PLC-programozók, gépszerelők és van egy forgácsoló részlegünk is. Az a célunk, hogy az egyedi gépgyártás legfontosabb munkafolyamatait házon belül tartsuk, tapasztalataink szerint ezt a multinacionális cégek kimondottan értékelik, mert ezzel a minőségbeli és a határidőbeli kockázat is csökken.

Van egy jelentős szerviztevékenységünk is, ez új ügyfeleket is vonzhat azzal, hogy meggyőződnek a szakértelmünkről a szerviz vonalon, ezt követően nagyobb munkákkal is megbíznak minket. Foglalkozunk a saját gépeink szervizelésével, illetve vannak szervizszerződéseink is.

A robotprogramozást egyelőre mi is alvállalkozóval oldjuk meg, de szeretnénk ezen változtatni, előbb-utóbb lesz saját vonalunk ezen a téren.

Milyen kapcsolatokat ápol a Jankovits Engineering a magyar egyetemekkel? Mekkora hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra és az oktatásra?

Mi az egyedi gépgyártással a magas hozzáadott értéket képviseljük, a cégünk dolgozóinak negyven százaléka mérnök. Ehhez jó szakemberekre van szükségünk, amihez a felsőoktatási intézményekkel jó kapcsolatot ápolunk.

A győri Széchenyi István Egyetemmel van a legszorosabb és a legrégebbi kapcsolatunk, ott van egy speciális duális képzés, a PRACTING, aminek keretében a negyedik-ötödik félév után a hallgatók a tanulmányaik mellett mehetnek cégekhez dolgozni, tapasztalatot szerezni. Több olyan kollégánk is van, aki a PRACTING rendszerben kezdett el nálunk dolgozni.

Ezt a duális képzést hasznosnak tartjuk és részt is veszünk benne, mert mire kikerül valaki a munkaerőpiacra az egyetemről, addigra már meg tudja ismerni a piacot, és azt, milyen egy cégen belüli munkavégzés.

Klasszikus szakmai gyakorlatra is fogadunk diákokat a győri egyetemről, illetve a szakdolgozatíráshoz is adunk témákat, valamint külső konzulensek is vagyunk. A Széchenyi István Egyetem mellett a Miskolci Egyetemmel ápolunk szorosabb kapcsolatot, ott a kollégáim fél évente szoktak előadást tartani az egyedi gépgyártás témakörben. Van kapcsolatunk a Budapesti Műszaki Egyetemmel is, ott is tartottunk hidraulikus témában előadást, de ez egy lazább viszony. Emellett kiemelném, hogy a győri Arrabona Racing Team csapatát is támogatjuk. Az egyetemekkel való kapcsolattartás nálunk kiemelt figyelmet kap.

A cég családi vállalkozásként indult, mára viszont több tucat embernek ad munkát, komoly referenciával rendelkezik. Minek köszönhető ez a sikeres út?

Itt édesapámat emelném ki, az, hogy a cég most stabil anyagi lábakon áll és 75 főt foglalkoztat, hogy van két irodánk és három csarnokunk, illetve az éves árbevételünk kétmilliárd forint körül mozog, ez mind neki köszönhető. Édesapám a kilencvenes évektől kezdve folyamatosan visszaforgatta a cég nyereségeit, hosszú távra tervezett folyamatosan építette a cég ügyfélkörét, létszámát és vagyonát. Ennek a szisztematikus munkának köszönhető, hogy ott tartunk, ahol.

Nekem egyébként jogász végzettségem van, sokáig ügyvédként dolgoztam, de az elmúlt évben már túlnyomórészt én végeztem – Füzi Péter cégvezetővel karöltve - a vállalat vezetői feladatait, édesapám persze sokat segít a háttérben.

Mekkora szerepet játszott ebben a növekedésben az Ipar 4.0-ás technológiák használata? Mennyire digitalizált a vállalat?

Ez leginkább a 2008-as gazdasági válság után, a 2010-es évektől kapott nagy szerepet, ekkor indult be az a tendencia, hogy nemcsak egyedi gépeket rendeltek tőlünk, hanem komplex megoldásokat. Mostanra már szinte minden projektünkben van automatizálás, robotok, kamerás vagy vizuális ellenőrzések.

Ma fontos feladatunk, hogy olyan PLC-s, számítástechnikai hátteret adjunk át a vevőnek, ami az adatgyűjtés és irányítás szempontjából egyből tudjon kooperálni az adott vállalat központi vállalatirányítási rendszerével. Ezen a területen szeretnénk még előrelépni.

A vizuális ellenőrzés nagyon fontos terület, egyre inkább a gépek veszik át az emberek feladatait a minőségellenőrzésben. Ha itt valakit tud jó, innovatív megoldásokat kitalálni, arra nagyon vevők a piacon.

Tehát egyre inkább az automatizáció felé mozdul a piac?

Igen, és azt gondolom, hogy ez válságtól függetlenül az elkövetkező 10-15 év tendenciája lesz. Egyértelműen látszik, hogy az egyszerű munkakörökbe egyre nehezebb embereket találni, és adott esetben nem is kell, mert az egyszerű, monoton munka kiváltható géppel. A szakmunkásoknál, szerelőknél a legnehezebb ma bővíteni, a diplomások között nagyobb a merítési lehetőség. Igaz, megfelelő gyakorlattal és szakmai tudással rendelkező szakembert ott sem mindig könnyű találni.

Ahogy egyre bonyolultabb gépek jelennek meg, elképzelhetőnek tartom, hogy a gépszerelői munkát is mérnökök fogják végezni, olyanok, akik szívesebben látnak el ilyen jellegű feladatot ahelyett, hogy az íróasztal mögött ülnének. Komplexitásra nézve az összeszerelés és a tervezés között nincs nagy különbség.

Milyen terveik vannak a közeljövőre nézve? Milyen területen terveznek bővítést, fejlesztéseket?

Egy komolyabb egyedi gépautomatizálás, fejlesztés témában szeretnénk elindulni egy komplett K+F pályázaton, ahol konzorciumként veszünk részt a Miskolci Egyetemmel és a Bay Zoltán Intézettel.

A pályázat mellett szeretnénk a gazdasági adatainkon javítani, mert a tavalyi év nagyjából nullszaldósra sikerült a járvány miatt. Úgy néz ki, van esélyünk idén jobb évet zárni, már tavaly ősszel is elnyertünk nagyobb megbízásokat, illetve most év elején is voltak és vannak megrendeléseink.

Új beruházást és fejlesztést alapvetően nem tervezünk, négy-öt emberrel kívánunk bővülni egy-két stratégiai ponton, de ebben az évben inkább azt szeretnénk, hogy gazdaságilag visszaálljunk a tavalyi év előtti pályára. Infrastruktúrában nagyon jól állunk, létszámban sem kell komolyabb bővülés, a mostani 75-ről 78-79 főre tervezzük növelni a létszámunkat.

A járvány miatt volt, hogy vissza kellett állnunk a hatórás munkarendre, illetve igénybe vettünk állami támogatásokat, így – annak ellenére, hogy az egyedi gépgyártásban a nagyobb projektek márciustól leálltak – a stratégiailag fontos munkatársakat meg tudtuk tartani, erre nagyon büszkék vagyunk.