Pápai Tamás: A veszprémi Continál a fizikai dolgozók is kapnak lakástámogatást

A sajtó képviselőit Pápai Tamás, Porga Gyula veszprémi polgármester és Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntötte.

A német vállalat Veszprémben 1993-ban egy 34 fős gárdával indult, és folyamatos bővülés eredményeképpen negyed évszázad alatt nőtt Veszprém megye legnagyobb foglalkoztatójává a maga 2600 munkavállalójával. Ezalatt az anyacég is nagy utat járt be, mert a korábban nagyrészt gumiabroncs-gyártóként ismert vállalat tudatosan vásárolta be magát a járműipari elektronikába. Ma az egyik legjelentősebb globális szereplő az elektronikus vezérlésű fékrendszerek terén.

A nagy versenytárs, a francia Valeo telephelyének tőszomszédságában található Continental-telephelyen 1300 fizikai munkás és 700 mérnök dolgozik, valamint 550 fejlesztőt foglalkoztat a kutatás-fejlesztési központ. A K+F-tevékenység dinamikusan bővül az üzemterülethez hozzáépített, most elkészült épületrészben, ebben az évben további 70 szakember talál itt munkára. A K+F központban járműdinamikai és menetstabilizáló rendszerek fejlesztése, valamint rendszerintegráció folyik.

A Pannon Egyetem 2001-ben kötött együttműködési megállapodást a gyárral. A Continental által támasztott szakmai igényekre adott válaszként 2005-ben indult a mechatronika szak, 2010-ben pedig Continental jármű-rendszertechnikai szakirány indult mesterképzésben. Porga Gyula polgármester az ünnepségen arról beszélt, hogy Veszprém egy felmérés szerint az ország második legélhetőbb városa, ez pedig a kisközösségek összetartó erejének is köszönhető. Ebben a Conti is jó példa, hiszen az ide való tartozás egyben minőséget is jelent. A 25 éves jubileumi eseményen elismerésben részesült egy 25 éve a Continentalnál dolgozó munkatárs, és több hűségdíjas kollégát is köszöntöttek.

ABS- és ASR-szenzor, sebességváltó szenzor, fékbetét kopást érzékelő szenzor, fő fékmunkahenger pozíció szenzor, keréksebesség-szenzor, akkumulátor-szenzor, motorfordulat-szenzor, karosszéria-pozíció érzékelő szenzor – csak néhány azon sorozattermékek közül, amelyek ma már elengedhetetlenek az autózás biztonsági és kényelmi funkcióinak működtetéséhez, és amelyeket a veszprémi üzemben gyártanak.

A hivatalos program kezdete előtt még sikerült beszélnünk Pék Zoltánnal, a K+F központ vezetőjével, akinek a szavaiból kitűnt, hogy a szenzorfejlesztés mai trendjét egyre inkább az autonóm közlekedés igényei szabják meg. Ennek megfelelően a Continental egy konzorcium tagjaként részt vesz a zalaegerszegi tesztpálya specifikálásában.

A gyárbejáráson egyértelműen kiderült, hogy a Continental érzékeli és ki is szolgálja a növekvő igényt a kényelmi funkciókat támogató szenzorok iránt, valamint nagy erőket összpontosít a brake-by-wire (elektronikusan vezérelt fék) rendszerek fejlesztésére, gyártására. Nagy reményeket fűznek az MK C1 névre keresztelt kompakt fékrendszerükhez, amely tökéletesen illeszthető az autonóm rendszerekhez. Ez a felfutóban lévő termék 30 százalékkal könnyebb, mint az általánosan elterjedt MK-100-as blokkolásgátló egység. A Continental a legnagyobb vállalatok – például PSA, VW, BMW – nagy szériás megrendeléseit, és az egyedi, kis szériás igényeket – például Bugatti Veyron – is kiszolgálja. Nagyon imponáló volt, hogy az üzembejáráson a gyártást, a szenzorpalettát, a fékrendszereket bemutató egyes munkaállomásokon a felkészült fiatal mérnökök a mögöttünk érkező külföldi csapatnak már rögtön angolra váltva magyaráztak a szenzorok felépítéséről és szerepéről.

Pápai Tamás ügyvezetőt a munkaerőhiányról, a fluktuációról kérdeztük: elmondása szerint ebből a szempontból a tavalyi év jelentette leginkább a kihívást, de nemcsak a Continak, hanem a régió többi cége számára is, de ennek a leküzdése mára már megoldott.

– Részben a gazdasági válság hatására kialakult egyfajta rossz beidegződés a munkaerő-kölcsönzőkkel kapcsolatosan, hogy ha valami baj van, akkor lehessen munkaerőt csökkenteni. Ez sok cégnél beragadt, és a viszonylag magas kölcsönzési rátával azt értük el, hogy a munkatársak megkérdezték, kapnak-e kitűzőt, és ha nem, átmentek a következő céghez. Valami gigantikus fluktuáció volt itt és a környező cégeknél. De mivel a gazdaság növekszik, a cégek fejleszteni akarnak, több lett a munkahely, kevesebb a munkaerő, az emberek könnyebben választanak céget. És amíg 15 éve a lakástámogatás csak a mérnököket illette meg, ma ezt és a különböző juttatásokat már a fizikai munkaerőnek is nyújtjuk – részletezte az igazgató az elmúlt évek és a jelen helyzetét.

A kérdésre, hogy a lízinges megoldás károsnak bizonyult-e a termelési szektor számára, Pápai Tamás azt mondta, a bérelt munkaerő önmagában jó dolog, a rugalmasság mindig kell, és 5-15 százalékban elfogadható. Viszont, ha ez túlzott mértékű, és ha kihívás jelentkezik a gazdaságban, akkor visszaüthet. Egyébként a szezonalitás csúcsán Veszprémben ma 25 százalékra is felfuthat a kölcsönzött kollégák aránya. Pápai Tamás azt mondta, bérelt munkaerő formájában külföldiek is dolgoznak az üzemben, de nem akkora arányban, mint egyes környező cégeknél.